Recenzió
A cikk először meghatározza, hogy mi minősül „különleges gyűjteménynek” és „digitális archívumi gyűjteménynek”. Bemutatja a helyettesítő elsődleges források fejlődését a mikrofilmtől az online adatbázisokon át a nyílt hozzáférésű forrásokig. Ezután a digitális archívumi gyűjtemények kezelésével és használatával kapcsolatos szakirodalmat elemzi, valamint kontextust ad a Maynooth Egyetem digitális forrásairól. A fakultás tagjaival folytatott konzultáció eredményei azt mutatják, hogy bár értékelik ezen forrásokat, főként helyettesítő eszközként tekintenek rájuk. A cikk a gyűjteményfejlesztés jövőjére vonatkozó következtetésekkel zárul.
A tanulmány átfogó képet nyújt a digitális elsődleges források hozzáférhetőségének és használatának helyzetéről, különös tekintettel a Maynooth Egyetem példájára. Az elemzés alapját egy kutatás képezi, amely az egyetem oktatóinak és kutatóinak véleményét vizsgálja a digitális források szerepéről a kutatásban és oktatásban, különösen a COVID-19-járvány által előidézett korlátozások idején. Az alábbiakban a tanulmány legfontosabb témáit tárgyalom, elemezve az egyes megállapításokat.
Digitális források hozzáférhetősége és a pandémia hatása
A tanulmány szerint a digitális források elérhetősége kulcsfontosságúvá vált a COVID-19 járvány idején, amikor a fizikai gyűjteményekhez való hozzáférés jelentősen korlátozódott. A szerző kiemeli, hogy a digitális források nemcsak a kutatók, hanem az egyetemi hallgatók számára is lehetőséget biztosítottak arra, hogy független kutatásokat végezzenek. Az eredmények alapján a hozzáférés demokratizálódása ugyan előrelépést jelent, de a tanulmány rámutat, hogy ez még mindig csak egy kiváltságos réteg számára elérhető, hiszen az ilyen forrásokhoz való hozzáférés jelentős pénzügyi befektetést igényel az intézmények részéről. A szerzők jól érzékeltetik a digitális források fontosságát a korlátozások alatt, de nem elemzik eléggé az egyenlőtlenségeket. Továbbá, a nem akadémiai közönség, például független kutatók vagy kisebb egyetemek hallgatói helyzetére is nagyobb hangsúlyt lehetett volna fektetni.
A digitális és az eredeti források közötti választás dilemmája
A tanulmány rámutat arra, hogy a kutatók és oktatók többsége továbbra is előnyben részesíti az eredeti forrásokat a digitális verziókhoz képest. A „dokumentum anyagi valósága” és a „felfedezés izgalma” olyan érvek, amelyek erőteljesen szólnak az eredeti dokumentumok mellett. Ugyanakkor a digitális másolatokat a kutatás előzetes szakaszában, valamint környezeti szempontok miatt is előnyösnek ítélik. Ez a megállapítás jól tükrözi az anyagi és immateriális értékek közötti ellentmondást. Ugyanakkor a tanulmány nem tárgyalja részletesen a digitális archívumok „digitális materialitásának” fogalmát, amely értékes új perspektívát nyújthatott volna a téma további gazdagításához.
Funkcionalitás és technikai kihívások
A kutatás kimutatta, hogy a felhasználók számára a legegyszerűbb funkciók – például a keresési eredmények exportálása és letöltése – a legfontosabbak, míg a bonyolultabb technikai eszközöket kevésbé értékelik. A kézírás olvashatóságát javító eszközöket különösen hasznosnak tartották, míg az olyan fejlettebb lehetőségeket, mint a természetes nyelvi feldolgozás, kevesen használták.
A szerzők rámutatnak, hogy a felhasználók számára nem
mindig a legmodernebb technológia a legfontosabb, hanem a praktikus
használhatóság. Azonban hasznos lett volna részletesebb adatokat is bemutatni
arról, hogy mely csoportok preferálják az egyszerűbb vagy összetettebb
eszközöket.
A szerkesztői és kurátori kontextus jelentősége
A tanulmány hangsúlyozza, hogy a digitális források kurátori és szerkesztői kontextusa kulcsfontosságú a források megfelelő értelmezéséhez. A válaszadók kiemelték, hogy a gyűjtemények szerkesztésének módját és a hiányosságokat transzparensen kell bemutatni.
Ez a szakasz különösen értékes, mivel rávilágít arra,
hogy a digitális források használata során a kutatóknak tudniuk kell, milyen
szerkesztési döntések születtek a digitalizálás során. További példák vagy
esettanulmányok beillesztése azonban még jobban alátámaszthatta volna a
megállapításokat.
A DAC-ok (digitális archívumok és gyűjtemények) szerepe az oktatásban és kutatásban
A tanulmány megállapítja, hogy a digitális archívumok szerepet játszanak a hallgatói motivációban és a kutatási finanszírozások elnyerésében. A válaszadók szerint ezek az archívumok új lehetőségeket nyitnak meg az oktatásban, de az eredeti források iránti vágy még mindig erős. A tanulmány kiemeli a DAC-ok jelentőségét a kutatás és oktatás terén, de a hallgatói visszajelzések részletesebb elemzése tovább gazdagíthatta volna a témát.
Összegzés
A tanulmány átfogó és részletes képet nyújt a digitális elsődleges források elérhetőségéről és használatáról, különös tekintettel a Maynooth Egyetemre. Kiemelkedő érdeme a szerkesztői kontextus jelentőségének és a hozzáférés demokratizálódásának vizsgálata, ugyanakkor kritika érheti azért, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek és a felhasználók tapasztalatainak részletesebb bemutatása elmarad. Összességében értékes hozzájárulás a digitális bölcsészettudomány és a könyvtárhasználat diskurzusához, de néhány területen további elemzésre szorul.
Eredeti cikk:
Understanding the Value of Digital Archival Collections to Faculty at Maynooth University Library
New Review of Academic Librarianship
2021-10-02
| Journal article
DOI: 10.1080/13614533.2021.1976233
Contributors: Hugh
Murphy
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése