Információs műveltség a könyvtár és információtudományi szakma számára: Áttekintés

 

Eredeti cím: Information Literacy for Library and Information Science Profession: An Overview 

Szerző: Nalinadevi T R

Forrás: International Journal of Research in Library Science (IJRLS) 2024. május 06.

DOI: 10.26761/IJRLS.10.2.2024.1753 

Kulcsszavak: információ, információs műveltség, információs technológia, használóképzés, könyvtárak, információkeresés, információs készségek

Bevezetés

A szerző (Siyali Ramamrita) Ranganatan öt törvényére építi tanulmányát. A könyvtárak és erőforrásaik a felhasználókért léteznek, és a könyvtárosok feladata, hogy elérhetővé tegyék azokat. Segíteniük kell abban is, hogy a felhasználók megtalálják és kezeljék információs igényeiket. Változó világunkban az információs műveltség kulcsfontosságú: a civilizáció a tudás révén fejlődik, a pontos információk felhasználása a társadalmi haladás alapja.

Az információs és technológiai robbanás okozta káoszban viszont a felhasználónak meg kell tanulnia kiszűrni a releváns információkat. Kitér arra, milyen képességekkel kell rendelkeznie a felhasználónak, melynek segítségével új tartalmakat hozhat létre, amellyel saját előrehaladását támogathatja. Az információs műveltséget akként fogalmazza meg, mint a „régi bort új palackban”, azaz az információs műveltség mindig is jelen volt a könyvtárakban, csak éppen az adott korszaknak megfelelő csomagolásban. Mindig is létezett „használóképzés”, akár a könyvtári útmutatókra, akár a felhasználói oktatásra - User Education- re gondolunk. A könyvtárak fő céljaként határozza meg, hogy elősegítsék a jó információk gyűjtését és terjesztését, és fontos szerepet játsszanak az információtechnológia használatában. (Ranganathan alapelve szerint a könyvtárosok a kezdetek óta információs szakértők.) Az információs rendszerek fejlődése lényeges a könyvtárak fejlődésében, lépést kell tartaniuk a fejlődéssel, időről időre új technológiákat, szolgáltatásokat kell bevezetniük, mindezt információtudósokként, információmenedzserkét működve érhetik el. Fontosnak tartja kiemelni, hogy a könyvtár egy folyamatosan fejlődő szervezet, amely soha nem marad mindig ugyanaz.

Információs műveltség

A használóképzésre összpontosítva itt tárgyalja a könyvtárak szerepét, mely a 19. század óta létező tevékenység. A kifejezést Paul Zurkowski alkotta meg 1974-ben: Az információrobbanással párhuzamosan szükségessé vált új szolgáltatások és technológiák bevezetése annak érdekében, hogy „rendet tegyenek” az információdömpingben, ily módon segítsék az információkeresőket a problémamegoldásban. A kezdetek óta létezik felhasználóképzés, könyvtári tájékoztatás, könyvtárlátogatások, az IL ezeknek a szolgáltatásoknak a legújabb változata. Magában foglalja a kérdések feltevését, a megfelelő források keresését, a szükséges információk megtalálását és hozzáférését, az információk szűrését és értékelését, és az új információk létrehozását. Minden tudományterületen, kutatásban, oktatási szinten fontosnak tartja. 3 fő részt nevez meg: információ, technológia, és az igény, vagy szükséglet. Nem korlátozódik egy adott tudományágra, minden irodalom alapját képezi. Feltehetően téves hivatkozással idézi: „az IL a szavak értelmezésének, megértésének és új ötletek kialakításának folyamata”. („Sanford, Illinois szerint”)

Az információs műveltség meghatározásai

Zurkowski (1974) és Scott (2012) definícióit, majd az ALA (1998) és az US National Council for Library and Information Sciences állásfoglalását taglalja.

Az információs műveltség szükségessége és jelentősége

Az IL fontos a tudás és a jogok birtoklásának megértéséhez, a független, egész életen át tartó tanuláshoz, a meditáció, a böngészés, és kutatás támogatásához, a tudásban való jó és produktív részvételhez, valamint az új ötletek és igazságok létrehozásához és terjesztéséhez. A könyvtárak ma digitális könyvtárakká válnak. A digitális gyűjtemények, archívumok, a digitalizált információk utat nyitnak az információs társadalom világához. Ma szinte minden információ kéznél van, és hatékonyan lehet elérni az információs műveltség segítségével. A felhasználók és információkeresők igényeinek gyors kielégítésében fontosnak tartja a könyvtárosok és a könyvtárak szerepét is, alkalmas technológiákkal, módszerek alkalmazásával. Ugyanakkor fontos az információs igények meghatározása, a kiválasztott információ relevanciájának felmérése, az információhoz való hozzáférés elősegítése, a kezdeményezések ösztönzése, más források kutatása, pozitív és kreatív gondolkodás fejlesztése, új kutatási ötletek megtalálása is. Az IL készségek (amelyek az információkeresés alapjait képezik) közé sorolja az információ megszerzésének módját, a releváns információ kiválasztását, értékelését, mérését és közlését - elengedhetetlennek tartja a mai információ- és technológia-korszakban való túléléshez. Ezen képességek birtokában válik alkalmassá a felhasználó a tudás megszerzésére. A könyvtárak szerepe természetesen itt sem kisebb, követve az öt alapelv gyakorlatot, felhasználóorientáltnak kell lenniük, és folyamatosan törekedni a technológiai újításokra, a felhasználói élmény javítására. Röviden, a mai információs környezetben a szorgalom nem elegendő, a felhasználókat önálló böngészésre, és önoktatásra kell megtanítani. A könyvtári szektorban a megbízható, ellenőrzött információtechnológiai szolgáltatások kulcsfontosságú szerepet játszanak. Csak az új technológia és az emberi könyvtári menedzsment kombinációja képes ezt a helyzetet megvalósítani.

Az információs műveltség alkalmazása és kialakítása

Kiemeli, hogy az információs műveltség kialakítását és használatát körültekintéssel kell végezni, és szükség esetén el kell végezni a módosításokat a technológiai fejlődéssel párhuzamosan. Vázolja az IL készségek fejlesztésének célját, és a kritériumokat, amelynek meg kell felelnie, többek között tanítsa meg a jó információt kiválasztani és megtartani, segítsen kutatási ötletek kidolgozásában, az értékelésben, az etikai és jogi követelmények betartásában. Leírja a „Hat készség” használatát, melyet Eisenberg és Berkowitz 1987-ben javasolt, s amely véleménye szerint hasznos az IL kialakításában, valamint iránymutatásként is használható az IL programok fejlesztésében. A legfontosabbak tehát: helyes perspektíva a megvalósításban és a tervezésben; világos célok és feladatok; információtechnológiai politika; rendszeres és kritikus értékelés. Szükség esetén új technológiák és szolgáltatások bevezetése.

Következtetés

A könyvtárakat úgy tervezték, hogy kielégítsék az olvasók információs igényét. A mai információs társadalomban a tudásnak és az információnak meghatározó szerepe van. Ahogyan a könyvtárak az oktatás forrásai, az információs műveltség (IL) a világban az információ forrása. A könyvtáraknak lépést kell tudniuk tartani a változó környezettel, a technológiai fejlődéssel, hogy segíteni tudják a felhasználókat. Az IL a könyvtárak egyik alapvető jellemzője, és egyre több technológiát és készséget foglal magában, amelyek támogatják az információ keresését, feldolgozását, kezelését és visszakeresését. A könyvtár szerepe, célja, felelőssége ugyanaz, mint a könyvtár alapításakor volt. Az új technológiák megjelenése és integrálása megváltoztatta a formátumot és a szolgáltatásokat. Az IL ezeknek az egyik eleme. A szerző úgy gondolja, hogy ez a fejlődés azonban megváltoztatta az egész tanulási környezetet, képzés és gyakorlat nélkül a felhasználók nem tudnak hatékonyan és eredményesen dolgozni. Ezért az IL létfontosságú a mai tudás fennmaradása és a könyvtári közösség és a felhasználók túlélése szempontjából.

*Kezdőkép: AI által generált