Az okoskönyvtárak mint közvetítők: a tanulásközpontú egyetemi könyvtári modellek és a szervezeti teljesítmény összekapcsolása

Az okoskönyvtárak mint közvetítők: a tanulásközpontú egyetemi könyvtári modellek és a szervezeti teljesítmény összekapcsolása

Eredeti cím: Smart Libraries as Mediators: Linking Learning University Library Models
to Organizational Performance
Szerzők: Min Deng, Chalermkiat Wongvanichtawee
Megjelent: International Journal of Sociologies and Anthropologies Science Reviews, Vol. 5, Issue 6, 2025 november

A tanulmány kulcsszavai: tanulásközpontú egyetemi könyvtári modell, okoskönyvtár, egyetemi könyvtár teljesítménye, közvetítői analízis, szerkezeti megfeleltetési modellezés, egyetemi könyvtármenedzsment

forrás: pixabay

A tanulmány célja:

A Deng Min és Chalermkiat Wongvanichtawee szerzőpáros által írt tanulmány központi kérdése: hogyan befolyásolja a tanulásközpontú egyetemi könyvtári modell (LULM, learning university library model) a könyvtár szervezeti teljesítményét, ha az okoskönyvtár közvetítő szerepet játszik a kettő között. 
Teszi ezt a működést befolyásoló öt kulcstényező sorba állításával (tanulás, szervezet, személyzet, forrás, technológia), az LULM és a könyvtár teljesítménye közötti kapcsolat és a magának a közvetítői szerepnek a vizsgálatával. 

Szakirodalmi áttekintés:

A tanulmány meghatározza az okoskönyvtár fogalmát, hangsúlyozva az okoskönyvtárosok által az betöltött szerepet, valamint vizsgálja ezeknek az intézményeknek a lehetséges jövőbeni változásait.  Mivel az okoskönyvtárakra kontextusukban kell tekinteni, így szó esik a tanulószervezetekről (learning organizations), melyeket a szerzők Michael Marquart tanulószervezet elméletének és módszerének segítségével vizsgálták. A szervezeti teljesítmény vizsgálatakor pedig, a könyvtárak szolgáltató jellege miatt, a szolgáltatások minőségére, belső menedzsment teljesítményre, a tanulásra és növekedésére fókuszáltak a szerzők.

Az okoskönyvtárak közvetítői szerepe:

Mivel ezek a könyvtárak képesek átlépni a fizikai tér adta kereteket (pl. online előadásokkal), hasznosítani tudják a fejlett technológiákat, jelentős szereppel rendelkezek a tudásközvetítésben és az akadémiai kultúra kialakításában, hatásosabban tudnak fellépni ebben a szerepben.

Módszertan és kutatás:

A szerzőpáros a már létező szakirodalmi forrásokat felhasználva hozott létre egy olyan keretrendszert, amely tisztázza a szerepét a már korábban említett öt kulcstényezőnek, felállítva 11 hipotézist. A tanulmány a mennyiségi és minőségi analízis módszerét használta, Guangxi tartomány (Kína) hagyományos egyetemeinek könyvtárainál. Mivel nem állt elegendő forrás rendelkezésre, így a vizsgálatot egy kérdőív létrehozásával oldották meg a szerzők. A kérdőívet 40 egyetemnek küldték meg, a kitöltést pedig tanszékvezetők és vezetők végezték.

Kérdőív és adatgyűjtés:

A kérdőív 56 feleletválasztós és 2 nyitott kérdést tartalmazott, ahol a megkérdezettek jelezhették a tanulószervezetek és okoskönyvtárak kialakításában általuk tapasztalt problémákat. Az adatokat a Questionnaire Star felületen keresztül értékelték ki, a résztvevők hozzájárulásával és az adatok bizalmasan kezelésével. Az értékelésre a Statistical Product and Service Solutions (SPSS, statisztikai termék és szolgáltatás megoldás) elnevezésű szoftver segítségével került sor. Az adatok feldolgozásához pedig az AMOS 24.0-t, és különböző statisztikai képleteket (pl. Cronbach's alpha) használták.

Eredmények:

A kiküldött 480 kérdőívből 437 valós érkezett be (91.04%). Vizsgálták a nemet, életkort, iskolázottságot és az egyetemeken betöltött szerepeket is. Az eredmények jelentős eltolódást mutattak a nők irányába. Nagyrészt középkorú, felsőoktatásban megszerzett végzettséggel rendelkezők dolgoznak ezeken a területeken. 

A korábban felvázolt tizenegy hipotézisből mind a tizenegyet sikerült igazolniuk a tanulmány szerzőinek, bizonyítva, hogy a tanulás, a szervezettség, a személyi állomány, a források megléte és a fejlődő technológiák alkalmazása mind pozitívan hatnak az okoskönyvtárakra, amik emiatt pedig pozitívan hatnak magukra, az egyetemekre. 

Huszonegy kitöltőtől érkezett be válasz arra, hogy hol és milyen problémákkal küzdenek a kitöltésben részt vett intézmények. A legnagyobb problémát a források szűkössége, az elavult hard- és szoftveres infrastruktúra, a fejlesztetlen adatbázisok, a szakképzett személyzet és a szolgáltatások fejlesztésének hiánya okozza. 

Végezetül pedig a szerzők javaslatok tesznek a Guangxi tartománybeli egyetemek fejlesztésére: a jelenlegi helyzetben (lassú fejlesztések az okosvárosokkal kapcsolatban, öregedő munkaerő, alacsony végzettségi szint), kritikus, hogy a könyvtárosok maguk vegyék kezükbe a jógyakorlatok elsajátítását és erősítését. Szükséges az egyének képzése, MI alapú platformok bevonása, más karokkal való együttműködés, a fejlődés érdekében. Ezen kívül érdemes felállítani egy technikai és egy forrás optimalizáló stratégiát is, a hard- és szoftver állomány fejlesztésére. 

Összegzés:

A tanulmány nem csak az elméleti modell sikerességét igazolja, de a benne szereplő öt elem vizsgálatával eszközt ad a hasonló környezetben működő könyvtáraknak a saját stratégiájuknak az erősítéséhez és vizsgálatához. 
Kiemelten szól a stratégiák hosszútávú fontosságáról, az aktív és tevékeny hozzáállásról és a releváns adatok folyamatos vizsgálatáról, majd ezeknek az eredményeknek a beépítéséről az intézmények működésébe.

A szerzők elérhetősége: 

Min Deng (100000586@gxust.edu.cn), Chalermkiat Wongvanichtawee (Chalermkiat.won@siam.edu)