A könyvtárak szerepe a digitális írástudás fejlesztésében és a téves információk terjedésének megelőzésében a diákok körében

Eredeti cím: The Role of Libraries in Improving Digital Literacy and Preventing Misinformation Among Students 
Szerző: Apriani  Riyanti (Universitas Binawan)
Megjelent: Bibliogia, Vol. 2 No. 2, September 2025

A tanulmány kulcsszavai: digitális, téves információ, könyvtárak, diákok, írástudás, felsőoktatás.
Link a cikkhez: The Role of Libraries in Improving Digital Literacy and Preventing Misinformation Among Students | Bibliogia

Rövid összefoglaló

A tanulmány átfogó képet ad arról, hogyan járulnak hozzá az egyetemi könyvtárak a diákok digitális írástudásának fejlesztéséhez, és milyen stratégiákat alkalmaznak a téves információk terjedésének megelőzésére. A szerző kvalitatív módszertant használ, mélyinterjúkkal, megfigyelésekkel és dokumentumelemzéssel vizsgálja a könyvtárak szerepét. Az elemzés a Miles–Huberman-modell alapján történt, amely strukturált keretet biztosít az adatok redukciójához, bemutatásához és következtetések levonásához.

Az eredmények szerint a könyvtárak nemcsak információforrások, hanem aktív oktatási központok is, amelyek digitális írástudási képzéseket, műhelyeket és kampányokat szerveznek. A könyvtárosok facilitátorként segítik a diákokat a kritikus gondolkodás fejlesztésében, miközben a könyvtárak hitelesített tartalmakat biztosítanak és információs írástudási programokat kínálnak. A tanulmány kiemeli a kihívásokat is: korlátozott erőforrások, alacsony hallgatói részvétel és technológiai hiányosságok. Ugyanakkor hangsúlyozza a lehetőségeket, például az oktatókkal való együttműködés erősítését és innovatív digitális szolgáltatások fejlesztését.

Értékelés

A tanulmány erőssége, hogy új perspektívát nyit: nem az oktatók vagy az osztálytermi gyakorlatok szerepére koncentrál, hanem a könyvtárak stratégiai funkciójára. Ez hiánypótló, hiszen a könyvtárak digitális írástudásban betöltött szerepét eddig kevés kutatás vizsgálta. A kvalitatív módszertan jól illeszkedik a témához, hiszen a könyvtári gyakorlatok és a diákok tapasztalatai így mélyebben feltárhatók.

A szöveg világosan strukturált: bevezetés, módszer, eredmények, megbeszélés és következtetés. A hivatkozások széles körűek, nemzetközi szakirodalmat is bevonnak, ami erősíti a tanulmány tudományos megalapozottságát.

Kiemelt erősségek

• Innovatív fókusz: a könyvtárak mint digitális írástudás előmozdítói.

• Empirikus bizonyítékok: interjúk és megfigyelések révén valós tapasztalatokra épít.

• Stratégiai szemlélet: nemcsak jelenlegi gyakorlatokat mutat be, hanem jövőbeli lehetőségeket is.

• Nemzetközi kontextus: a szakirodalmi háttér széles körű, több ország példáit integrálja.

Hiányosságok

• A hallgatói részvétel alacsony szintjének okait a tanulmány csak részben tárja fel; mélyebb elemzés segítené a megértést.

• A gyakorlati ajánlások (pl. mobilalkalmazások, gamifikáció) inkább jövőbeli lehetőségekként jelennek meg, kevés konkrét példával.

• A kutatás egyetlen intézményre fókuszál, így az eredmények általánosíthatósága korlátozott.
  
  

Ajánlás

A tanulmány különösen hasznos:

• könyvtári szakembereknek, akik digitális írástudási programokat szer
  etnének fejleszteni,

• oktatóknak, akik a könyvtárakkal együttműködve integrálnák a digitális kompetenciákat a tantervbe,

• kutatóknak, akik a könyvtárak stratégiai szerepét vizsgálják a digitális korszakban.

Összegzés

Ez a tanulmány fontos hozzájárulás a digitális írástudásról szóló diskurzushoz. Megerősíti, hogy a könyvtárak nemcsak passzív információszolgáltatók, hanem aktív, stratégiai intézmények, amelyek képesek formálni a diákok kritikus gondolkodását és ellenálló képességét a téves információkkal szemben. Bár kihívásokkal szembesülnek, a könyvtárak előtt álló lehetőségek – innováció, együttműködés, közösségi jelenlét – biztosítják, hogy a digitális korszakban is kulcsszereplők maradjanak.