Mesterséges Intelligencia a Könyvtári Szolgáltatásokban: Hozzáférés, Működési Hatékonyság és Felhasználói Élmény Fokozása - recenzió

Recenzió - Mesterséges Intelligencia a Könyvtári Szolgáltatásokban: Hozzáférés, Működési Hatékonyság és Felhasználói Élmény Fokozása

S. Nitha Satheesh,V.A. Rinsey Antony, Seethalakshmy Anantharaman, Riya C Ashraf (2024) Artificial Intelligence in Library Services: Enhancing Access, Operational Efficiency, and User Experience. Library Progress International, 44(3), 5838-5843.

A tanulmány azt vizsgálja, hogy a mesterséges intelligencia (MI) hogyan alkalmazható könyvtári környezetben. Bemutatja, milyen lehetőségeket biztosít, hogyan lehet hatékonyan alkalmazni. Ezen belül elsősorban fókuszál a hozzáférés javítására, a működési hatékonyság növelésére és a felhasználói élmény fokozására. Ez a téma a jelenlegi könyvtári kihívásokat tekintve rendkívül fontos, és előremutató, mivel a globalizált, rohamosan fejlődő világban a digitális megoldások jelentős kihívást jelentenek a könyvtárak és könyvtárosok számára. Figyelemmel kell lenniük a modern technológiák integrálására, azonban nem szabad elveszíteniük a fókuszt az alapvető feladataikról, és meg kell őrizniük közösségi, oktatási szerepüket is. A tanulmány célja, hogy bemutassa az MI által biztosított lehetőségeket, illetve tisztázza a korlátokat a könyvtári szolgáltatások egyre gyorsabban változó rendszerében.

Ahogy a cím is rögtön tisztázza, a mű három területet emel ki, azokat vizsgálja, felhasználva gyakorlati példákat bemutató esettanulmányokat is. Részletesen megjelennek az automatizált kategorizálási rendszerek és a digitalizált ajánlási megoldások. Előtérbe kerülnek a virtuális asszisztensek, amelyek nyelvfeldolgozási algoritmusokat (NLP) használnak. Olyan megoldásokat vizsgál tehát, amelyek hozzájárulnak a korábbiaknál gyorsabb, pontosabb és személyre szabottabb szolgáltatásokhoz. Kitér még az adatvédelemre és a digitális hiányosságokra, amelyek problémát okozhatnak a felhasználás során. A modern technológiai megoldások hatását három világviszonylatban is jelentős könyvtár példáin keresztül is vizsgálja a tanulmány, a New York-i Közkönyvtár, a Brit Könyvtár és a Nemzeti Orvostudományi Könyvtár segítségével. Végül a kapott eredmények alapján a szerzők javaslatokat, jövőbeli fejlesztési irányokat fogalmaznak meg, és kitérnek az etikus MI fejlesztések fontosságára is.

A tanulmány a logikai lépcsők szerint strukturált. Egyszerre tárgyalja a digitalizációs fejlesztő megoldások lehetőségeit, a hozzájuk tartozó etikai vonatkozásokkal, amely által több szempont szerint azonosítható a könyvtárak MI integrációs kilátásai. Figyelemfelkeltő a prediktív analitikát és az automatikus katalogizálást tárgyaló rész, mivel egyértelműen rávilágít, hogy ezek a megoldások milyen nagy mértékben adnak lehetőséget a könyvtári munkatársak munkaterheinek csökkentésére, illetve a szolgáltatások hatékonyságának fejlesztésére.

Az esettanulmányok leírása nagyon érdekes lehetett volna, de mind a három esetben igen rövid és csupán általános leírásokat tartalmaz. Hiányoznak a számszerű adatok, illetve a konkrét összehasonlítások, amelyek által kirajzolódhatna egy legjobb gyakorlat, ami a jövőre is előremutató lehetne. Ez pedig kérdésessé teszi a leírtakat, mivel kevésbé támasztják alá az ismertetett technológiák valós hatását. Részletesebb leírással a módszerekről, még árnyaltabb kép rajzolódhatott volna ki. Emellett nagyobb hangsúlyt kaphatott volna a könyvtári munkatársakra vonatkozó feladatok ismertetése. Így látható vált volna, hogy milyen képzések szükségesek számukra. Fontos lett volna még a technológiai infrastrukturális költségek pontosabb leírása. Így olyan tényezők maradtak ki a tanulmányból, amelyek nélkül az olvasó nem kaphat egyértelmű képet arról, pontosan mivel jár a könyvtárak számára a mesterséges intelligencia, a digitalizáció integrációja.

Mindezek ellenére a vizsgálat eredményei figyelemreméltók, mivel erőteljesen felhívja a figyelmet többek között arra, hogy az etikai keretek és a felhasználóbarát megközelítés rendkívül fontos, és a technológiai fejlődés során kulcsfontosságú ezek figyelembevétele.

Összességében a mű bemutatja, hogy a mesterséges intelligencia hogyan képes átalakítani a könyvtári szolgáltatásokat, a személyre szabott szolgáltatások, illetve az automatizálás területein. Inkább általánosságokkal foglalkozik, és hiába szerepelnek benne esettanulmányok, azok leírása felületes, kevésbé láthatók az empirikus adatok, amelyek valószínűleg a teljes kutatást látva egyértelműek lennének. Inkább értelmezhető a mű ezáltal egy ízelítőnek, és azok számára figyelemfelhívó, akiket részletesebben érdekel a téma. Nekik így érdekes lehet a teljes vizsgálat részletes megismerése. Azonban az elmondható, hogy a mű fő mondanivalója egyértelmű, a mesterséges intelligencia sikeres könyvtári használata erőteljesen függvénye az etikus és jól átgondolt megvalósításnak.