A glamúr mögött

A kozmetikai cégek régóta tudják, hogy a ‘glamúr’ nem csak az egyéneken múlik, hanem azon is, hogy a cégek milyen üzenetet közvetítenek a vásárlók felé. A szépségipar befolyásának mértéke a vásárlókra elképesztő méreteket ölthet, talán itt jelenik meg leghangsúlyosabban a termékekkel kapcsolatosan megfogalmazott üzenetek szerepe.

Mit vizsgálnak a kutatók, amikor a Twittert vizsgálják? A Twitter kapcsolatos tudományos dolgozatok osztályozása.

2006 óta a Twitter mikroblog szolgáltatás széleskörű anyagot biztosít a kutatók számára, amely már eddig is több ezer tudományos cikk megszületését biztosította. 

A tanulmány tartalmi szempontból vizsgálja az eddig megjelent írásokat.

Zöldkönyvtár

A környezetvédelem és környezettudatosság fontos szerepet játszik a finn emberek életében. A társasházak előtti szelektív gyűjtők nemcsak az itthon megszokott kategóriákra - műanyag, papír, üveg - oszlanak, hanem ezeken belül is két külön gyűjtőbe dobják az égethető szemetet, és a nem újrahasznosítható műanyagot. Az iskolák és a közintézmények igen nagy része mozgásérzékelő szenzorokkal ellátott lámpákkal van felszerelve.

Könyvtárépítészet Finnországban - tapasztalatok

Ebben a blogbejegyzésben szeretnék egy pár szót szólni a finn könyvtárépítészetről. Alvar Aalto, finn építész szerint „a szépség a forma és a funkció harmóniája”. A megfogalmazás - véleményem szerint - pontosan leírja a modern finn könyvtárépítészetet. Mivel a téma önmagában is megérne egy szakdolgozatot, ezért csak pár érdekességet villantanék fel.

Hová vezet egy szélrózsa?

A szélrózsa a szélirányok jelölésére használt skála. A szélrózsák leginkább térképek tartozékai voltak: a praktikus funkció, vagyis a tájolás mellett díszítőelemként szolgáltak, ráadásul egy-egy darab épp olyan jellemző lehetett a térkép rajzolójára, mint a vízjel a papírmalomra.

Tinik bonyolult szociális élete a neten

danah boyd (aki szándékosan kisbetűsítette a nevét, és tiszteletben tartjuk választását) afféle kézikönyvet írt a mai kamaszokhoz, az online világ bentlakóihoz azoknak, akiket még nem szippantott be teljesen a digitális élet. A könyv közérthető akar lenni mindenkinek, azzal a céllal, hogy mindenkivel és bárkivel megértesse: attól, hogy valami online és számítógépes, nem lesz rossz és káros. A hangsúly természetesen a közösségi médiára esett, illetve annak a fiatalok életére gyakorolt hatására, de számos kérdéses, időszerű területet is érint. Minden szavában aktuális és valós tapasztalatokra épít.

Borok lenyomatai -elemzés-

[0. Gyűjtemények szereplehetőségei megosztási körökben – boros címkék típusai, könyvtári jelenléte és könyvtáron kívüli lehetőségei] A tájékozódó, szemléző kutatás kissé lehangoló bár nem meglepő eredményt hozott:
1. a könyvtárak hozzáférhető adatbázisaiban boros címkéknek kevés nyoma akad. Mezőgazdasági gyűjteménnyel rendelkező könyvtárak némelyikében lehetnek, ill. vannak (feldolgozatlan) címkék. Egyedüli feldolgozott és látható gyűjtemény a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban (és digitális gyűjteményében) található.
2. Magángyűjtemények: léteznek, részben gyéren dokumentált, róla való dialógus nincs, dokumentálható nyomok (képek) netkereskedelemmel kapcsolatban lelhetők fel.
Mindezek a feladatot előre láthatóan a címke grafikai, ill. opcionálisan marketingelemzése felé terelik.
A boroscímkékhez hasonló érdekes gyűjtemények, (különgyűjtemények) jelentős szerepet kapnak a könyvtár népszerűsítésében, identitásának erősítésében – jelen esetben főként közkönyvtárakban, ill. mezőgazdasággal kapcsolatos gyűjtőkörű könyvtárakban. Kapcsolódási lehetőségek adódnak az interneten és személyes könyvtárhasználói szinten is. A boros címkék jelenleg igen kevés könyvtárban feldolgozottak, a kapacitáshiány miatt kevéssé várható a közeljövőben, mégis számos lehetőség rejlene bemutatásukban, melynek alapja a formai-tartalmi feldolgozás, fotó és egyéb kapcsolással (kis kiállítás, gyűjtők felkeresése, esetleg borkóstoló szervezés).

Digitalizálási stratégia és gyakorlat - nemzetközi összegzés

A mai digitális világban egyre inkább előtérbe kerül a felhasználók igénye, mely szerint a kutatásukhoz szükséges anyagokat szeretnék az otthonukból, kényelmes körülmények közül elérni. A könyvtárak jelentős többsége számos ilyen jellegű szolgáltatást kínál annak érdekében, hogy az olvasókat könyvtárba csábítsa. Kutatásomban a magyar digitalizálási gyakorlatot vetettem össze három kevésbé ismert nemzeti könyvtár – a cseh, a norvég és a szlovák – gyakorlatával. Célom az volt, hogy bemutassam a projektek közöttii alapvető különbségeket és rávilágítsak azokra a területekre, amelyeken az egyes gyakorlatoknak még fejlődniük kell.

Űrszekerek - Star Trek fanság nem csak fanoknak

A science fiction, mint irodalmi műfaj, már a korábbi századokban megjelent, de igazi jelentőségét csak több tudományos (és társadalmi) „jelenség” nyomán érte el.

Gyakran mondják, hogy a sci-fi megváltoztatta az irodalmat, de itt rögtön hozzá kell tenni, hogy az egész emberi létre hatással volt. Gondoljunk csak bele, mennyi minden történt a világban, amely visszavezethető egy-egy író művére...

Trollok, cyber-szivatók és egyéb bűnösök - antiszociális viselkedés az interneten

   A szerző az interneten jelenlevő antiszociális viselkedés formáit tárgyalja. Az online kialakult közösségeket, beszélgetéseket, játéktereket trágár és sértő, esetenként fenyegető hozzászólásokkal bomlasztó kommentelőket három csoportba sorolja, az esetek súlyosságának sorrendjében ezek a következők: cyber-szivatók [cyberbullies], haragvók [flamerek], trollok. Pszichológusok vizsgálatai szerint ezen internetes "bűnözők" és a pszichopaták között vékony határvonal húzódik.

Az FRAD és az FRSAD adatmodellek ismertetése

Jelen bejegyzésben a Functional Requirements for Authority Data (FRAD) = Funkcionális követelmények  besorolási adatokhoz és a Functional Requirements for Subject Authority Data (FRSAD) = Funkcionális követelmények  tárgyi besorolási adatokhoz nevű adatmodelleket fogom ismertetni.

A német és dán könyvtárak modern koncepciója

Jens Thorhauge[1] tanulmánya a német és a dán könyvtárak általános összehasonlítására tesz kísérletet. A németországi könyvtárakat rendszeresen látogató szerzőt a Buch und Bibliothek (Bub) szerkesztője kérte fel, hogy mondjon vélenényt a német könyvtári helyzetről, kiemelve benne a pozitívumokat s egyben felhívva a figyelmet azokra a hiányosságokra, amelyeken, megítélése szerint, javítani kellene. 

Az FRBR adatmodell

A Funkcionális követelmények (FR) család négy koncepcionális modellt foglal magába:

• a Functional Requirements for Bibliographic Recordst (FRBR) 1998;
• a Functional Requirements for Authority Data-t (FRAD) 2009;
• a Functional Requirements for Subject Authority Data-t (FRSAD) 2010;
• és az FRBRoo-t.

Mind a négy modell a rögzített bibliográfiai adatok és a besorolási rekordok aspektusait vizsgálja.

Jelen bejegyzésben az FRBR adatmodell kerül bemutatásra.

Az új típusú URL-ek

Napjainkban egyre több URL tartalmaz értékes utalásokat. Ez a tendencia feltörekvőben van. Az URL-ek gyakran az első benyomását adják az adott honlap legfrissebb híreiről. Az URL elemek (például formátumok, dátumok) az adott forrásról követelményeket alkotnak. Ez az URL tendencia keretében a különböző dolgokról közöl hasznos információkat azoknak, akik az online híreket keresik és/vagy állítják elő.
2001 óta a Nexcerpt több milliárd URL-t olvasott be analizálás céljából.

Közösségi háló és olvasás

A közösségi háló olvasásra gyakorolt negatív hatásai, veszélyei ma egy rendkívül aktuális és szerteágazó témát jelentenek. Sokunkat érdekel és aggaszt, vajon mennyire téríthetik el a közösségi hálók a felhasználókat – elsősorban a fiatalokat – az olvasástól.

De mit is veszíthetünk, ha a közösségi hálót részesítjük előnyben? Elsősorban a tudást, mely mindennek az alapja.