1. a könyvtárak hozzáférhető adatbázisaiban boros címkéknek kevés nyoma akad. Mezőgazdasági gyűjteménnyel rendelkező könyvtárak némelyikében lehetnek, ill. vannak (feldolgozatlan) címkék. Egyedüli feldolgozott és látható gyűjtemény a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban (és digitális gyűjteményében) található.
2. Magángyűjtemények: léteznek, részben gyéren dokumentált, róla való dialógus nincs, dokumentálható nyomok (képek) netkereskedelemmel kapcsolatban lelhetők fel.
Mindezek a feladatot előre láthatóan a címke grafikai, ill. opcionálisan marketingelemzése felé terelik.
A boroscímkékhez hasonló érdekes gyűjtemények, (különgyűjtemények) jelentős szerepet kapnak a könyvtár népszerűsítésében, identitásának erősítésében – jelen esetben főként közkönyvtárakban, ill. mezőgazdasággal kapcsolatos gyűjtőkörű könyvtárakban. Kapcsolódási lehetőségek adódnak az interneten és személyes könyvtárhasználói szinten is. A boros címkék jelenleg igen kevés könyvtárban feldolgozottak, a kapacitáshiány miatt kevéssé várható a közeljövőben, mégis számos lehetőség rejlene bemutatásukban, melynek alapja a formai-tartalmi feldolgozás, fotó és egyéb kapcsolással (kis kiállítás, gyűjtők felkeresése, esetleg borkóstoló szervezés).
Típusok:
--klasszikus borászati dizájn (közelmúlt és régebbi idők, 1945 előtt)
--elegáns letisztult stílus
--kortárs trend imidzs (geometrikus és posztmodern formák)
--képzőművészeti kapcsolódású típus (Herger Ede saját festésű, akár ugyanazon év palackjaiként is változó akvarelljei)
--minimalista stílus
-- egységesen archaizáló stílus
--címeres címkék
--tradíció: családi hagyományok megjelenítése
-- bor és szőlőmotívumok domináns felhasználása
--a borkultúrával közvetve kapcsolatos kulturális/történeti ábrázolások
--népies stílus
--szakmai adatolás borértőknek (minden borászati adat feltüntetése)
*
[1. szerepe, célja] Alapvetően a borkultúráról van szó, és ezen belül is a kultúrára esik a hangsúly. Tartalma: címkék tipizálása, leírása, rendszerezése, fényképekkel adatolása, amely kiindulási pont lehet egy tágabb diszkurzus kialakulásának. A boros címke egyszerre idézi meg a bort, a bor hordozta ízeket és az ettől már némileg elvonatkoztatható esztétikumot. Ez utóbbi sokféle irányulást hordozhat: az ízlelésre vonatkoztatható szinesztézikus minőségeket, az ízek megidézte történelmi és természeti képzeteket (nem költői túlzás több bor képes erre) és nem utolsósorban konkrét alkalmazott művészet, a design példányait önmagában is szemlélhetjük. A “megcélozható” közönség feltehetően a középkorúak, az idősebb korosztály, kisebb mértékben huszonévesek, ill. más keresztmetszetben értelmiségiek, borkedvelők, gyűjtőszenvedéllyel megáldottak és szintén nem utolsó sorban könyvtári gyűjtemények. Mivel elég kevés ilyen jellegű közzétett gyűjtemény található, jó kiindulási pontnak látszik egy örök (bor), manapság divatos (borkóstolás) és ritka (boros címke apropóján esztétikum és a bor dokumentálása) jelenséget összekapcsoló netes fórum számára. A blog hiánypótlásként (amennyiben van rá igény), borkultúra esztétikai kiterjesztéseként és virtuális dokumentumgyűjteményként is megjelenhet a webtérben.
*
[2. hagyományos és hálózati tartalomszolgáltatás] Az ilyen természetű blog Internet nélkül leginkább csak interperszonális kommunikációs csatornán működhetne. A régebben viszonylag nagy közösségi körökben működő egyéni gyűjtemények és a “szájhagyomány” kommunikációs szintjén jelenhetne meg, ami jóval szűkebb kör a világháló potenciális szintjénél. Azonban erősen válogatott és “kvalifikált” (talán bennfentes is) -- csak az igazán érdeklődők és aktívak érik el. A kulcs a megismertetés (gyűjteménytulajdonos) és a megismerés (érdeklődők) igényének erőssége. A megjelenésének formája leginkább egyedi, bár a sokszorosítás lehetősége is fennáll. A közreadás szervezettebb formájaként a különféle társasági körök, hobbik körül kialakuló informális tudásmegosztó szerveződések lehetnek, ahol már nagyobb számú és szervezettebb közösséget ér el.
A tartalomszolgáltatói rendszerben eléggé kis és jelenleg kevéssé frekventált részterületet foglal el, ugyanakkor több, különféle nagyobb és jelenleg is népszerű területekkel (hobbik, gyűjtemények, könyvtári gyűjtemények, borblogok, borkóstolás, borászat, gasztronómia, alkalmazott művészeti blogok, stb.) állhat többé-kevésbé szoros kapcsolatban. A téma alacsony netes jelenléte előnyt is jelenthet a blog számára mint unikális és kezdeményező web-tartalomszolgáltatást. Mindezt a webtérben lévő potenciális érdeklődés mértéke és ennek “bekapcsolási” sikeressége határozza meg. A rendszer lehetőségeiből viszonylag keveset használhat fel, azonban ez is elegendő lehet a blog tartalmi specifikusságának megjelenítésére, legalábbis az adekváció szintjén -- az erős kommunikatív és technikai eszköztár idegen, sőt talán kontraproduktív lehet ezzel a témával kapcsolatban.
*
[3. tartalom és téma viszonya] A boroscímkékről szóló blogom jelenlegi állapotában a csoportosítás meghatározó, mivel a címkék stílusosztályok szerint jelennek meg. A bővülés ezt az egyoldalúságot feltehetőleg színesíti, de a jelenlegi elképzelés szerint alapvetően nem változik meg. Az elsődleges és másodlagos információ viszonya nehezen meghatározható, hiszen ha a címkék fotói másodlagosnak értelmezhetőek, akkor is nehezen vethetőek össze az elsődlegesnek ítélhető saját osztályozó és leíró szövegeimmel. Melyik a súlyozottabb, érdekesebb, egyénibb…? (blogban inkább a kép, mozgókép, színek, formák, ezzel csak a megfelelő méretű, rövid, lényegre törő, de nem túl sűrű szöveg vethető össze) A továbbiakban a kapcsolódó külső, netes, esetleg nyomtatott írások, képek másodlagos információk, a tervezett egyéb saját írások (a címke mint a bor ikonja, v. szerepe a marketingben) és képek pedig elsődleges információk körét bővíti. A témában jelenleg fellelhető (és elérhető), a blog által felölelt (tervezett) terület halmazai átfedőek, azonosnak tűnnek, a már említett vonatkozási területek (fenti 2., 1. szakaszban) viszonylatában viszont egy kis részhalmazt alkot. Az elsődleges információ előállítójára vonatkozó információ kevéssé jelenhet meg és egyelőre ez nem is számít a blog fontos jellemzőjének, inkább téma- és “szerkesztésközpontú”, mivel az osztályozás és a kapcsolódások felépítése kerül a középpontba. A tipizálás itt nem szigorúan logikai, vagy rendszertani értelmű, a téma jellegéből fakadóan is, ill. a stílus és motívumok között több átfedés is látható - így egyfajta közösségi (kifejtett) címkézés. A háttéranyag feltérképezése már elkezdődött, és megjelenítése is folyamatban. Ebből készülhet egy, a különféle megnyilatkozásokra reflektáló összefoglaló írás. További cél lehet rövid írások a boros címke és bor / borászatok / fogyasztói körök viszonylataiban...
*
[4. A szolgáltatás a hálózati közeg jellegzetességeinek tükrében] A boros címke blog is magába foglalja a hasonló érdeklődési kör és feltételezhetően hasonló értékrend alapján szerveződő közösségi háló lehetőségét, ahol a témáról való társalgás és gondolatok megosztása létrehozhat virtuális teret. Azonban ez még egyelőre mint saját tér nem létezik. A tematikus sokféleség kevéssé jellemző, s a szorosan vett tudásfejlesztés helyett inkább műveltséggazdagításról beszélhetünk a blog viszonylag szűk tematikus keresztmetszete folytán.
A blog könnyen átvezethet rokon területekre, amely egyelőre még csak a linkek képviselnek, azonban az igazi átvezetést, szerteágazást a felhasználói közreműködés jelenti (jelentené). Az értékrendek tekintetében jelentős eltérés nem várható (persze meglepetések előfordulhatnak), a boros címke „világa” (alkalmazott művészet nonkonformista, „liberális” világa) ugyan nem azonos például a borászat, szőlészek/borászok talán hagyományosabb világával, de nem áll szembe vele, a sommelier-ék, borkóstolás, gasztronómia területei nagyon közel állóak, hasonlóan pld. a képzőművészet ágaihoz. Természetesen el lehet kalandozni a boros címke – borászat - adott bor -„a bor” vonalon a bor mitológiájáig és spirituális vonatkozásáig, és itt már jóval „konzervatívabb” területre érkezünk, ahol már komoly értékrendbeli eltérés várható. A blog felkínál a boros címkével különféle kapcsolódású helyeket a linklistában, amelyek között szorosan címkedesignról szólóak, borbloggok, borászportálok, címkekészítő site-k, kereskedelmi hirdetések és ezek keverékei kapnak helyet.
A tartalom rétegzése eddig nem látszik generikus pontnak, bár némi orientáció, szegmentálás, szerkesztés máris szükségesnek tűnhet: rövid, identifikáló tájékoztatás a blogról, rövid áttekintés az egészről - tartalomjegyzék, a bejegyzések „megtörése”, sorrendmódosítások, kapcsolódó objektív és szubjektív szövegek…
A „mindentudó elbeszélő” pozíciója itt kevéssé vindikálható, oly sok címke és bor létezik, emellett természetesen jelentős „tudás”különbségek jelenhetnek meg, bár ez inkább az érdeklődési csoporthatárnál tapasztalható, ami végül is nem releváns. A blog aktivitásában nem várható nagy fokú dinamika a terület és feltételezhető résztvevők sajátságai miatt is.
*
[5. A szolgáltatás a felhasználói aktivitások tükrében] Boros címke, ill. szélesebb rokon- és érintkezési (web) területén az önazonosságerősítő funkció kevéssé tapasztalható, pontosabban nem kifejezetten jellemző. A felhasználók részéről a témával kapcsolatos tudásuk, benyomásaik, tapasztalataik közzététele várható, elkötelezettségük bizonyos időközönkénti kinyilvánítása, a közlésvágy mérsékelt megjelenése, azonban a mindennapos bejelentkezés, állandó jelenlét kényszere, a blog „életvitelszerű” használata nem valószínű. Ezzel összefüggésben a személyiség és privátszféra nyílt, kitárulkozó vállalása sem tűnik adekvát várakozásnak sem a témát, sem a feltételezett érdeklődő réteget tekintve. Mindemellett a blog talán teret nyújthat bizonyos korlátokkal az önmegvalósítás egy formájának is – közös dokumentumgyűjtő, tudásösszesítő, önkifejező webtérként…
A tudatos gyűjtés, ennek szervezése, építése és archiválás a blog egyik elindító törekvése, sőt lehet az egyik további fő fejlődési iránya is, amennyiben a közreműködői igény, a blog „önmozgása” is efelé mozdul.
Az információcsere közösségi formái megjelenhetnek a címkékkel szorosabb kapcsolatban, vagy tágabb asszociációs körben: tapasztalatok a címkékről, címkearchiválásról, gyűjtemények bemutatása, vagy a borokról kóstolási jegyzet, értékelések, tanácsok, ill. az ezekből kialakuló párbeszédek, viták. Természetes folyományként képződhet az önkéntes tájékoztatás, segítő orientálás a borral kapcsolatos kimeríthetetlen nagyságú és mélységű világban.
Az elismertség, a „szakmai” jelenlét igénye e blog dinamikájának is fő generátora lehet a felhasználók témában való jártásságának bemutatása, az elszigeteltség megszűntetése, az egyedi és feltáratlan részterületek értékes ismereteinek közreadása révén.
*
[6. technológiai lehetőségek] Nyílt hozzáférésű képgaléria TinyWebGallery 1.8.8 : szabad php alapú galéria, könnyen installálható, rendkívül felhasználóbarát, nem szükséges hozzá saját weboldal és adatbázis, xml-fájlokat használ. Feltehetően nagyobb gond nélkül integrálható. A célközönség a privát élményeit, eseményeket, fontos pillanatokat, barátokat, családtagokat, stb. megörökítő és a fényképezést szerető, de nem professzionális, vagy magas igényű felhasználók. Talán elsősorban emlékeket megörökítő és/vagy kreativitást attitűdjének kiszolgálására lehet alkalmas. A címkegyűjtők, borbarátok a vizualitás és a fényképezés irányában is érzékeny/elkötelezett rétegének kedvezhet ez az eszköz (és valószínűleg még több hasonló is) a blogban adott fotós lehetőséghez viszonyítva.
A FUDforum 3.0.5 rendkívül gyors és skálázható fórum, amely képes teljesíteni a kis és a nagy fórum operátorainak igényeit. A szoftver könnyen testre szabható, és széles tulajdonságkészletet támogat (korlátlan számú tag, fórumok, hozzászólás, szálak és a mellékleteket). Xml feedeket, usenet postokat és e-mail listákat képes importálni és összehangolni a fórumválaszokat csoportokhoz és listákhoz. A célközönség a tájékozódni, véleményt nyilvánítani, - és formálni, vagy egyszerűen beszélgetni szeretők köre. A közösségszervező erő is ehhez kapcsolódóan az önmegjelenítés, a diszkurzivitás és a web2 közösségi tudásszervezés előnybe részesítése (a hagyományos formákkal szemben, esetleg együtt, vagy összevetve). Elsősorban vélemény-hozzáadás és tudás attitűdjeit lehet kiemelni, amely egyben önkifejezés is és hangsúlyosan (virtuális) közösségi létben történik. Ez utóbbi sajátsága folytán a magány bármely formájának (pld. csak egyes vetületre vonatkozóan: hobbi) részleges feloldására alkalmas. A blogban a nagyobb mértékű aktivitás esetén lenne alkalmas eszköz, amikor is a hozzászólások nagysága, tematikus rétegződése, gazdagodása indokolná az ilyen jellegű rendezést.
A MyownDB webalkalmazás az adatkezelés megkönnyítésére, szerkezete meghatározható, és természetesen rendelkezik a szokásos funkciókkal: adatfelvitel, törlés, keresés. Elérhető bárhonnan, több felhasználós, többnyelvű, telepítése, használata könnyű. A célközönség a témával behatóbban foglalkozók, gyűjtemények, könyvtárak és egyéb kapcsolódó intézmények; a közösségszervező erő a rendszerező indíttatás és az elmélyültebb tudás igénye. A tudás, alkotás attitűdjeinek támogatására alkalmas eszköz. A bloggal kapcsolatban nagyobb mennyiségű adat rendszerezésére és sok szempontú keresésének lehetővé tételére lenne alkalmas.
*
[7 optimális tartalomszolgáltató rendszer felépítése, eszközökkel, webes szolgáltatások] Kontextus igénye: a pusztán pontszerű információ elkerülése már a blog saját tartalmában (postok), a szövegek formálásánál fontos, tartalmi kapcsolódások, összefüggések felvillantása a leírásokban is elképzelhető – az egyensúlyt felborító túlzott elkalandozások nélkül. A blog technikai lehetőségei közül a linkajánló említhető, külső web2-es alkalmazások közül valamely specializált (optimalizált) keresőalkalmazásra lehet gondolni (Sortfix, Fefoo).
Az információ hitelességének biztosításának alapja nagyrészt valós, saját forrás, ill. néhány ismert, virtuális viszonypont (borral kapcsolatos honlap, blog témába vágó posztja). További külső, virtuális viszonypont lehet a lehetséges érdeklődő látogatók, felhasználók véleményének, gondolatainak generálására tudásközösség létrehozása a tudástranszfer, tudásmegosztás, virtuális tanulóhely web2-es alkalmazásai segítségével: Sparkeo, Yedda, MindBites. A felhasználókkal való interakciókat kontaktokkal, feedbackekkel (Chronoforms), kommentelő alkalmazásokkal (Uservoice), ill. továbbfejlesztésként kapcsolati körök (Myabui) applikálásával lehetne optimálisan megoldani.
A teljesség igényének megvalósítása a saját gyűjtés és feldolgozás mellett, a tartalomépítés keretének (Plinky) és a címkék dokumentálásával (képgaléria Tiny Web Gallery 1.8.8, Ozio Gallery), továbbá a minden szempont szerinti keresést, lekérdezhetőséget lehetővé tevő adatbázis felépítésével (MyownDB) történne. A redundancia elkerülésére szintén (web)kereső-alkalmazásokkal lenne kivitelezhető (Cyn.in, yoople).
Az eltérő hálózati terek, kommunikációs- és adatbázis alkalmazások összekapcsolt megjelenítése a szokásos linkek, kedvencek, ajánlók eszközeivel. További eszközök adattárolásra, digitális memóriák létrehozására: Fileqube, Mydatanest, Zumko, az áttekinthetőség és a szerkezet megjelenítésére könyvtár (directory) (Jomdirectory, ListManager), a menürendszerek tökéletesítésére: swMenu. A címkék által jelölt borvidékek, birtokok, dűlők vizualizálására térképek (ContentMap), és végül a blog külalakjának tökéletesítésére design (Advanced Module Manager, N3t Template) alkalmazás is lehetséges.
Palásti Gábor
--elegáns letisztult stílus
--kortárs trend imidzs (geometrikus és posztmodern formák)
--képzőművészeti kapcsolódású típus (Herger Ede saját festésű, akár ugyanazon év palackjaiként is változó akvarelljei)
--minimalista stílus
-- egységesen archaizáló stílus
--címeres címkék
--tradíció: családi hagyományok megjelenítése
-- bor és szőlőmotívumok domináns felhasználása
--a borkultúrával közvetve kapcsolatos kulturális/történeti ábrázolások
--népies stílus
--szakmai adatolás borértőknek (minden borászati adat feltüntetése)
*
[1. szerepe, célja] Alapvetően a borkultúráról van szó, és ezen belül is a kultúrára esik a hangsúly. Tartalma: címkék tipizálása, leírása, rendszerezése, fényképekkel adatolása, amely kiindulási pont lehet egy tágabb diszkurzus kialakulásának. A boros címke egyszerre idézi meg a bort, a bor hordozta ízeket és az ettől már némileg elvonatkoztatható esztétikumot. Ez utóbbi sokféle irányulást hordozhat: az ízlelésre vonatkoztatható szinesztézikus minőségeket, az ízek megidézte történelmi és természeti képzeteket (nem költői túlzás több bor képes erre) és nem utolsósorban konkrét alkalmazott művészet, a design példányait önmagában is szemlélhetjük. A “megcélozható” közönség feltehetően a középkorúak, az idősebb korosztály, kisebb mértékben huszonévesek, ill. más keresztmetszetben értelmiségiek, borkedvelők, gyűjtőszenvedéllyel megáldottak és szintén nem utolsó sorban könyvtári gyűjtemények. Mivel elég kevés ilyen jellegű közzétett gyűjtemény található, jó kiindulási pontnak látszik egy örök (bor), manapság divatos (borkóstolás) és ritka (boros címke apropóján esztétikum és a bor dokumentálása) jelenséget összekapcsoló netes fórum számára. A blog hiánypótlásként (amennyiben van rá igény), borkultúra esztétikai kiterjesztéseként és virtuális dokumentumgyűjteményként is megjelenhet a webtérben.
*
[2. hagyományos és hálózati tartalomszolgáltatás] Az ilyen természetű blog Internet nélkül leginkább csak interperszonális kommunikációs csatornán működhetne. A régebben viszonylag nagy közösségi körökben működő egyéni gyűjtemények és a “szájhagyomány” kommunikációs szintjén jelenhetne meg, ami jóval szűkebb kör a világháló potenciális szintjénél. Azonban erősen válogatott és “kvalifikált” (talán bennfentes is) -- csak az igazán érdeklődők és aktívak érik el. A kulcs a megismertetés (gyűjteménytulajdonos) és a megismerés (érdeklődők) igényének erőssége. A megjelenésének formája leginkább egyedi, bár a sokszorosítás lehetősége is fennáll. A közreadás szervezettebb formájaként a különféle társasági körök, hobbik körül kialakuló informális tudásmegosztó szerveződések lehetnek, ahol már nagyobb számú és szervezettebb közösséget ér el.
A tartalomszolgáltatói rendszerben eléggé kis és jelenleg kevéssé frekventált részterületet foglal el, ugyanakkor több, különféle nagyobb és jelenleg is népszerű területekkel (hobbik, gyűjtemények, könyvtári gyűjtemények, borblogok, borkóstolás, borászat, gasztronómia, alkalmazott művészeti blogok, stb.) állhat többé-kevésbé szoros kapcsolatban. A téma alacsony netes jelenléte előnyt is jelenthet a blog számára mint unikális és kezdeményező web-tartalomszolgáltatást. Mindezt a webtérben lévő potenciális érdeklődés mértéke és ennek “bekapcsolási” sikeressége határozza meg. A rendszer lehetőségeiből viszonylag keveset használhat fel, azonban ez is elegendő lehet a blog tartalmi specifikusságának megjelenítésére, legalábbis az adekváció szintjén -- az erős kommunikatív és technikai eszköztár idegen, sőt talán kontraproduktív lehet ezzel a témával kapcsolatban.
*
[3. tartalom és téma viszonya] A boroscímkékről szóló blogom jelenlegi állapotában a csoportosítás meghatározó, mivel a címkék stílusosztályok szerint jelennek meg. A bővülés ezt az egyoldalúságot feltehetőleg színesíti, de a jelenlegi elképzelés szerint alapvetően nem változik meg. Az elsődleges és másodlagos információ viszonya nehezen meghatározható, hiszen ha a címkék fotói másodlagosnak értelmezhetőek, akkor is nehezen vethetőek össze az elsődlegesnek ítélhető saját osztályozó és leíró szövegeimmel. Melyik a súlyozottabb, érdekesebb, egyénibb…? (blogban inkább a kép, mozgókép, színek, formák, ezzel csak a megfelelő méretű, rövid, lényegre törő, de nem túl sűrű szöveg vethető össze) A továbbiakban a kapcsolódó külső, netes, esetleg nyomtatott írások, képek másodlagos információk, a tervezett egyéb saját írások (a címke mint a bor ikonja, v. szerepe a marketingben) és képek pedig elsődleges információk körét bővíti. A témában jelenleg fellelhető (és elérhető), a blog által felölelt (tervezett) terület halmazai átfedőek, azonosnak tűnnek, a már említett vonatkozási területek (fenti 2., 1. szakaszban) viszonylatában viszont egy kis részhalmazt alkot. Az elsődleges információ előállítójára vonatkozó információ kevéssé jelenhet meg és egyelőre ez nem is számít a blog fontos jellemzőjének, inkább téma- és “szerkesztésközpontú”, mivel az osztályozás és a kapcsolódások felépítése kerül a középpontba. A tipizálás itt nem szigorúan logikai, vagy rendszertani értelmű, a téma jellegéből fakadóan is, ill. a stílus és motívumok között több átfedés is látható - így egyfajta közösségi (kifejtett) címkézés. A háttéranyag feltérképezése már elkezdődött, és megjelenítése is folyamatban. Ebből készülhet egy, a különféle megnyilatkozásokra reflektáló összefoglaló írás. További cél lehet rövid írások a boros címke és bor / borászatok / fogyasztói körök viszonylataiban...
*
[4. A szolgáltatás a hálózati közeg jellegzetességeinek tükrében] A boros címke blog is magába foglalja a hasonló érdeklődési kör és feltételezhetően hasonló értékrend alapján szerveződő közösségi háló lehetőségét, ahol a témáról való társalgás és gondolatok megosztása létrehozhat virtuális teret. Azonban ez még egyelőre mint saját tér nem létezik. A tematikus sokféleség kevéssé jellemző, s a szorosan vett tudásfejlesztés helyett inkább műveltséggazdagításról beszélhetünk a blog viszonylag szűk tematikus keresztmetszete folytán.
A blog könnyen átvezethet rokon területekre, amely egyelőre még csak a linkek képviselnek, azonban az igazi átvezetést, szerteágazást a felhasználói közreműködés jelenti (jelentené). Az értékrendek tekintetében jelentős eltérés nem várható (persze meglepetések előfordulhatnak), a boros címke „világa” (alkalmazott művészet nonkonformista, „liberális” világa) ugyan nem azonos például a borászat, szőlészek/borászok talán hagyományosabb világával, de nem áll szembe vele, a sommelier-ék, borkóstolás, gasztronómia területei nagyon közel állóak, hasonlóan pld. a képzőművészet ágaihoz. Természetesen el lehet kalandozni a boros címke – borászat - adott bor -„a bor” vonalon a bor mitológiájáig és spirituális vonatkozásáig, és itt már jóval „konzervatívabb” területre érkezünk, ahol már komoly értékrendbeli eltérés várható. A blog felkínál a boros címkével különféle kapcsolódású helyeket a linklistában, amelyek között szorosan címkedesignról szólóak, borbloggok, borászportálok, címkekészítő site-k, kereskedelmi hirdetések és ezek keverékei kapnak helyet.
A tartalom rétegzése eddig nem látszik generikus pontnak, bár némi orientáció, szegmentálás, szerkesztés máris szükségesnek tűnhet: rövid, identifikáló tájékoztatás a blogról, rövid áttekintés az egészről - tartalomjegyzék, a bejegyzések „megtörése”, sorrendmódosítások, kapcsolódó objektív és szubjektív szövegek…
A „mindentudó elbeszélő” pozíciója itt kevéssé vindikálható, oly sok címke és bor létezik, emellett természetesen jelentős „tudás”különbségek jelenhetnek meg, bár ez inkább az érdeklődési csoporthatárnál tapasztalható, ami végül is nem releváns. A blog aktivitásában nem várható nagy fokú dinamika a terület és feltételezhető résztvevők sajátságai miatt is.
*
[5. A szolgáltatás a felhasználói aktivitások tükrében] Boros címke, ill. szélesebb rokon- és érintkezési (web) területén az önazonosságerősítő funkció kevéssé tapasztalható, pontosabban nem kifejezetten jellemző. A felhasználók részéről a témával kapcsolatos tudásuk, benyomásaik, tapasztalataik közzététele várható, elkötelezettségük bizonyos időközönkénti kinyilvánítása, a közlésvágy mérsékelt megjelenése, azonban a mindennapos bejelentkezés, állandó jelenlét kényszere, a blog „életvitelszerű” használata nem valószínű. Ezzel összefüggésben a személyiség és privátszféra nyílt, kitárulkozó vállalása sem tűnik adekvát várakozásnak sem a témát, sem a feltételezett érdeklődő réteget tekintve. Mindemellett a blog talán teret nyújthat bizonyos korlátokkal az önmegvalósítás egy formájának is – közös dokumentumgyűjtő, tudásösszesítő, önkifejező webtérként…
A tudatos gyűjtés, ennek szervezése, építése és archiválás a blog egyik elindító törekvése, sőt lehet az egyik további fő fejlődési iránya is, amennyiben a közreműködői igény, a blog „önmozgása” is efelé mozdul.
Az információcsere közösségi formái megjelenhetnek a címkékkel szorosabb kapcsolatban, vagy tágabb asszociációs körben: tapasztalatok a címkékről, címkearchiválásról, gyűjtemények bemutatása, vagy a borokról kóstolási jegyzet, értékelések, tanácsok, ill. az ezekből kialakuló párbeszédek, viták. Természetes folyományként képződhet az önkéntes tájékoztatás, segítő orientálás a borral kapcsolatos kimeríthetetlen nagyságú és mélységű világban.
Az elismertség, a „szakmai” jelenlét igénye e blog dinamikájának is fő generátora lehet a felhasználók témában való jártásságának bemutatása, az elszigeteltség megszűntetése, az egyedi és feltáratlan részterületek értékes ismereteinek közreadása révén.
*
[6. technológiai lehetőségek] Nyílt hozzáférésű képgaléria TinyWebGallery 1.8.8 : szabad php alapú galéria, könnyen installálható, rendkívül felhasználóbarát, nem szükséges hozzá saját weboldal és adatbázis, xml-fájlokat használ. Feltehetően nagyobb gond nélkül integrálható. A célközönség a privát élményeit, eseményeket, fontos pillanatokat, barátokat, családtagokat, stb. megörökítő és a fényképezést szerető, de nem professzionális, vagy magas igényű felhasználók. Talán elsősorban emlékeket megörökítő és/vagy kreativitást attitűdjének kiszolgálására lehet alkalmas. A címkegyűjtők, borbarátok a vizualitás és a fényképezés irányában is érzékeny/elkötelezett rétegének kedvezhet ez az eszköz (és valószínűleg még több hasonló is) a blogban adott fotós lehetőséghez viszonyítva.
A FUDforum 3.0.5 rendkívül gyors és skálázható fórum, amely képes teljesíteni a kis és a nagy fórum operátorainak igényeit. A szoftver könnyen testre szabható, és széles tulajdonságkészletet támogat (korlátlan számú tag, fórumok, hozzászólás, szálak és a mellékleteket). Xml feedeket, usenet postokat és e-mail listákat képes importálni és összehangolni a fórumválaszokat csoportokhoz és listákhoz. A célközönség a tájékozódni, véleményt nyilvánítani, - és formálni, vagy egyszerűen beszélgetni szeretők köre. A közösségszervező erő is ehhez kapcsolódóan az önmegjelenítés, a diszkurzivitás és a web2 közösségi tudásszervezés előnybe részesítése (a hagyományos formákkal szemben, esetleg együtt, vagy összevetve). Elsősorban vélemény-hozzáadás és tudás attitűdjeit lehet kiemelni, amely egyben önkifejezés is és hangsúlyosan (virtuális) közösségi létben történik. Ez utóbbi sajátsága folytán a magány bármely formájának (pld. csak egyes vetületre vonatkozóan: hobbi) részleges feloldására alkalmas. A blogban a nagyobb mértékű aktivitás esetén lenne alkalmas eszköz, amikor is a hozzászólások nagysága, tematikus rétegződése, gazdagodása indokolná az ilyen jellegű rendezést.
A MyownDB webalkalmazás az adatkezelés megkönnyítésére, szerkezete meghatározható, és természetesen rendelkezik a szokásos funkciókkal: adatfelvitel, törlés, keresés. Elérhető bárhonnan, több felhasználós, többnyelvű, telepítése, használata könnyű. A célközönség a témával behatóbban foglalkozók, gyűjtemények, könyvtárak és egyéb kapcsolódó intézmények; a közösségszervező erő a rendszerező indíttatás és az elmélyültebb tudás igénye. A tudás, alkotás attitűdjeinek támogatására alkalmas eszköz. A bloggal kapcsolatban nagyobb mennyiségű adat rendszerezésére és sok szempontú keresésének lehetővé tételére lenne alkalmas.
*
[7 optimális tartalomszolgáltató rendszer felépítése, eszközökkel, webes szolgáltatások] Kontextus igénye: a pusztán pontszerű információ elkerülése már a blog saját tartalmában (postok), a szövegek formálásánál fontos, tartalmi kapcsolódások, összefüggések felvillantása a leírásokban is elképzelhető – az egyensúlyt felborító túlzott elkalandozások nélkül. A blog technikai lehetőségei közül a linkajánló említhető, külső web2-es alkalmazások közül valamely specializált (optimalizált) keresőalkalmazásra lehet gondolni (Sortfix, Fefoo).
Az információ hitelességének biztosításának alapja nagyrészt valós, saját forrás, ill. néhány ismert, virtuális viszonypont (borral kapcsolatos honlap, blog témába vágó posztja). További külső, virtuális viszonypont lehet a lehetséges érdeklődő látogatók, felhasználók véleményének, gondolatainak generálására tudásközösség létrehozása a tudástranszfer, tudásmegosztás, virtuális tanulóhely web2-es alkalmazásai segítségével: Sparkeo, Yedda, MindBites. A felhasználókkal való interakciókat kontaktokkal, feedbackekkel (Chronoforms), kommentelő alkalmazásokkal (Uservoice), ill. továbbfejlesztésként kapcsolati körök (Myabui) applikálásával lehetne optimálisan megoldani.
A teljesség igényének megvalósítása a saját gyűjtés és feldolgozás mellett, a tartalomépítés keretének (Plinky) és a címkék dokumentálásával (képgaléria Tiny Web Gallery 1.8.8, Ozio Gallery), továbbá a minden szempont szerinti keresést, lekérdezhetőséget lehetővé tevő adatbázis felépítésével (MyownDB) történne. A redundancia elkerülésére szintén (web)kereső-alkalmazásokkal lenne kivitelezhető (Cyn.in, yoople).
Az eltérő hálózati terek, kommunikációs- és adatbázis alkalmazások összekapcsolt megjelenítése a szokásos linkek, kedvencek, ajánlók eszközeivel. További eszközök adattárolásra, digitális memóriák létrehozására: Fileqube, Mydatanest, Zumko, az áttekinthetőség és a szerkezet megjelenítésére könyvtár (directory) (Jomdirectory, ListManager), a menürendszerek tökéletesítésére: swMenu. A címkék által jelölt borvidékek, birtokok, dűlők vizualizálására térképek (ContentMap), és végül a blog külalakjának tökéletesítésére design (Advanced Module Manager, N3t Template) alkalmazás is lehetséges.
Palásti Gábor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése