Mit vizsgálnak a kutatók, amikor a Twittert vizsgálják? A Twitter kapcsolatos tudományos dolgozatok osztályozása.

2006 óta a Twitter mikroblog szolgáltatás széleskörű anyagot biztosít a kutatók számára, amely már eddig is több ezer tudományos cikk megszületését biztosította. 

A tanulmány tartalmi szempontból vizsgálja az eddig megjelent írásokat.
Első lépésként az adatbázisokban megjelenő cikkeket dolgozták fel, ahol különböző a téma szempontjából releváns keresőszavakat használtak. A Scopus adatbázisban a legtöbb találatot a ‘twitter’ illetve a ‘tweet’ keresőkifejezés hozta. Ugyanez igaz a Web of Science-re is, ahogy a Google Scholarban végzett keresésre is. Érdekesség, hogy a ‘microblogging’ kifejezésre, valamint ennek variánsaira a keresések minden esetben sokkal kevesebb találatot hoztak.

Az osztályozás során két fő csoportba lehet sorolni a kutatásokat: felhasználóközpontú illetve üzenetközpontú. Az elsőként megjelent kutatások a felhasználókat és az üzeneteket vizsgálták, valamint olyan kvantatív jellegű vizsgálatok jelentek meg, amelyek többek között a követők, üzenetek, és az üzenetek lokációját vizsgálták. Ezeket követték a tweetek nyelvezetéről, szemantikájáról szóló kutatások.

A szakirodalom áttekintése után arra a következtetésre jutottak a tanulmány írói, hogy a vizsgált irodalom négy csoportra bontható:

• üzenet 
• felhasználó 
• technológia 
• koncepció 

Következtések

Fókusz: a vizsgált 1161 tanulmányból 575 középpontjában állt a Twitter; 550 foglalkozott a témával, de nem ez volt a tanulmány fő központja.

Idő: Az első kutatás 2007-ben jelent meg, ezt ebben az évben három további követte. A következő években jelentősen megnőtt a tanulmányok száma: 2008-ban és 2009-ben 42 tanulmány jelent meg. 2010-ben 210, 2011-ben pedig 320 kutatás jelent meg a témában.

Módszertan: A tanulmány írói négy különbőző kategóriába rendezték a módszertani megközelítéseket:

• analitika 
• tervezés és fejlesztés 
• vizsgálat 
• ismeret szerzés 

A vizsgálatok során kiderült, hogy a legtöbb tanulmány (kb. 80%) az üzeneteket illetve a felhasználókat állította a középpontba, külön figyelmet szentelve a tartalomnak illetve a felhasználói kommunikációnak. Erős korreláció áll ismeret szerzési módszertani megközelítés és az üzenetekről szóló vizsgálatok között. Ugyanilyen összefüggés megfigyelhető a technológiai témájú kutatások és a tervezés és fejlesztési módszertan között.

A tanulmány szerzői kitértek arra, hogy a vizsgált dolgozatok a Twitter megjelenését követő időket vizsgálta, de a felhasználói szokások változása miatt esedékes egy új szemszögből, más megközelítésből írott tanulmány elkészítése.

Forrás:

What do people study when they study Twitter? Classifying Twitter relates academic papers. Journal of Documentation. Vol. 69. No. 3, 2013 p. 384-410

Kép: anchormedia.com