Témaelemzés - Budapesti paloták

A blogot tudományos igényű egyben népszerűsítő portálként szeretném működtetni, információ-integráló és -megosztó szerepkörben. Célom, hogy információt szolgáltassak a várostörténettel foglalkozó szakma, valamint az az iránt érdeklődő szélesebb körű nyilvánosság, illetve a helyi kötődésű, lokálpatrióta érzelmű helybéli lakos számára. Az információ-integráció számomra a teljesség igényét jelenti, miszerint a fővárosi palotákkal, főúri lakhelyekkel kapcsolatos bármilyen formájú (kép, szöveg videó) hiteles információ közzétételére vállalkozom.

1:
Célom elsősorban a retrospektív, történelmi korszakok szerinti feldolgozás és tartalom-szolgáltatás, azaz jórészt a múlt feltárása, a különböző palotaépítkezési időszakok és területek illusztratív, képi - ami lehet festmény, fotó, rajz - dokumentációval színesített bemutatása.

A tartalomszolgáltatás a múlt feltárása mellett idővel  a jelen eseményeire is irányulna, közzétéve az épületekhez vagy helyszínekhez kapcsolódó kulturális eseményeket, érdekességeket is.

2:  

Az internetet megelőző időszakban a blogom témája és tartalma decentralizált módon, különböző információforrásokhoz, valamint különböző médiaformákhoz kötődött: a szöveges információkat gyakran kísérték az épületekről készült korabeli fotók, esetleg festményeknek a közlései. A Budapesten található  palotákról egyrészt a műemlékvédelemmel kapcsolatos folyóiratokban (pl. Műemlékvédelem), valamint a főváros történetét feldolgozó szakirodalomban lehetett információkat szerezni. Viszonylag jelentős tartalmi forrást jelentettek a különböző kerületek lapjainak helytörténeti rovatai, valamint a kerületek helytörténeti gyűjteményeiben rendezett kiállítások képi szöveges, esetleg tárgyi dokumentációja. Csekély számban ugyan, de mindemellett napvilágot láttak olyan kiadványok, illetve tanulmányok is, amelyek az egyes épületek történetéről, a különböző építkezési fázisokról, az épület tulajdonosairól, lakóiról szóltak.  Fontos információforrást jelentett ebben az időszakban, hogy  a terület épületei megjelentek olyan tv és rádióműsorokban, amelyek főként a várostörténettel, építészettörténettel és az ehhez kapcsolódó műemlékvédelemmel foglalkoztak (pl. Ráday Mihály: Unokáink sem fogják látni).

3:

Blogom elsődleges és másodlagos információkra egyaránt fog támaszkodni. Szeretnék beépíteni a tartalomszolgáltatásba olyan elemeket, amelyek a fővárosi palotaépítkezésekkel kapcsolatban személyes élményekre, beszámolókra épülnek- akár egy-egy terület átalakulásával, akár egy-egy épületben zajló eseménnyel, mindennapi élettel kapcsolatban. Az elsődleges információk között szerepelhetnek naplók, visszaemlékezések, de ide sorolom azokat a korabeli újságcikkeket vagy más forrásokat (pl. irodalmi műrészlet) is, amelyek a palotákkal vagy a palotákhoz kötődő személyekhez fűződnek. Ezek az elsődleges információk sokszor összekapcsolód(hat)nak a másodlagos információkkal is, értve ezalatt, hogy a fent említett forrásokat, naplókat részben közzétették forráskiadványokban, amelyekhez kommentárokat, különböző jellegű tájékoztató információkat, kritikai megjegyzéseket fűztek.

Ezen kívül a másodlagos információkat az egyes épületekről szóló tanulmányok, ritka esetben monográfiák jelentik, valamint az olyan Budapest-történettel kapcsolatos könyvek és feldolgozások, amelyek az épületeket, a bennük folyó vagy hozzájuk, illetve a tulajdonosi társadalmi réteghez köthető társasági életet a várostörténet kontextusában helyezik el.

A tartalom-téma szerkezet tartalomszolgáltatásban megjelenített modelljének kategóriái közül többet is be lehet építeni a honlap szerkezetébe.

a) A hozzáférési információ az egyes idézetekkel vagy szakirodalmi szövegekkel kapcsolatban minden további nélkül elérhetővé tehető - a bibliográfiai leírástól kezdve a forrás könyvtári lelőhelyéig vagy az éppen aktuális antikváriumi vagy könyvesbolti forgalom feltüntetéséig bezárólag.

b) Ugyanígy megadhatók a témában közreműködő személyekről szóló információk is, azaz jelen esetben a forrásközlők, napló- és emlékiratíró személyek életrajzi vagy területi vonatkozási adatai, de idekapcsolódhatnak az azokról szóló személyes jellegű információk is, akik a paloták építtetői (de építői is!), tulajdonosai vagy csak lakói voltak.

c) Egy-egy építkezés nagyon sokféle tudományterülettel érintkezhet. Ezek közé tartozik globális vonatkozásban a várostörténet, lokális viszonylatban a helytörténet. De ugyanúgy érintkezik a művészettörténettel vagy a társadalomtörténettel is, hiszen vizsgálható az épületek művészi stílusa, jellegzetessége, valamely érdekes építészeti díszítőmotívum megjelenése, különlegessége.

d) Blogom a tartalomszolgáltatás terén - témájából és a hozzá köthető forrásokból adódódan - felvállalhatja a kapcsolódó háttéranyagok feltérképezését és közzétételét. Megjeleníthető maga az épület - akár korabeli fotó vagy a mai állapotokat tükröző fénykép, esetleg videofelvétel formájában -, de ugyanígy képi információkat lehet közölni a különböző személyekről. Ide tartozik az a tervdokumentáció is, amelyek az egyes épületekhez kötődnek (alaprajzok, homlokzatok, metszetek, helyszínrajzok), vagy az olyan beadványi tervek, amelyek az illető főúr vagy építész, illetve az ügyben eljáró, de valamilyen szempontból közismertségre számot tartó személy aláírását, kézjegyét tartalmazza, személyesebbé, esetleg más szempontból is elemezhetővé téve ezeket a személyeket.

Emellett mindenképp hasznos forrás a téma szempontjából egy térképvázlat készítése, ahol az általam tárgyalt épületek, lakókörnyezetek a főváros terében is megjeleníthetőek, kirajzolva ezzel esetleges csomópontokat, amelyek az építkezések vagy a területhasználat gócpontjait adták, levonva ezekből további következtetéseket.

e) A reflektálás, azaz a vélemények, reakciók megjelenítése blogom témájának szempontjából igen fontos lenne. Az egykori főúri paloták ma részben lakóépületek is, amelyekről az ott lakók, vagy tágabb viszonylatban a környező területről a lokálpatrióta emberek bővebb, személyesebb, sokszor érdekesebb információkkal tudnak szolgálni, mint jómagam, aki ettől a környezettől távolabb él és tartalomszolgáltatása elsődlegesen olyan információforrásokra támaszkodik, amelyek közgyűjteményekben érhetőek el, és mellőzi a napjainkban népszerű oral history műfaját.

4/A: Értékpluralizmus

A XIX. század második felében zajló Nemzeti Múzeum körüli főúri építkezés a témájából adódóan kiváló lehetőséget teremt arra, hogy kontextusba kerüljön más, hasonló jellegű tartalmakkal, amelyek egyaránt lehetnek egyedi dokumentumok vagy különböző adatelemekből felépülő és összeálló információ-halmazok. A magyar főúri életforma számos ponton (építkezés, mentalitás, reprezentáció, műveltség/művelődés, szórakozás) párhuzamba állítható és bővíthető olyan, a hálózaton fellelhető és meglévő adatelemekkel, amelyek egyre szélesebb körű ismeretet és infomációmennyiséget nyújtanak az itt építkező főúri rétegről. Ez a különböző hálózati forrásokból megtámogatott ismeret vonatkozhat egyrészt konkrét személyekre, másrészt magára a társadalmi rétegre egyaránt, olyan információkkal bővítve a tudásunkat, amelyek könnyen párhuzamba állíthatóak akár magyarországi, akár külföldi példákkal. A hely szelleme (genius loci) számos ember - információszolgáltató és -felhasználó - találkozási lehetőségét rejti magában. Lokálpatriótákét és érdeklődőkét egyaránt, amely idővel csoporttá, virtuális vagy valós közösséggé is kinőheti magát.

A Festetics palotában megrendezett főúri estély alkalmával előadott színdarab a hálózat nyújtotta információforrások által vált ismertebbé. A korabeli sajtótudósítások beszámolói alapján eddig jórészt az előadott darab címe volt ismert, valamint, hogy az előkelő társadalmi réteg egyes tagjai, és a hozzájuk kötődő „baráti kör” adta elő. A web kínálta tartalmaknak és dokumentumoknak köszönhetően azonban ma már sokkal több információval rendelkezünk ezen a téren,  és az összegyűjtésük révén – az egymásra épülő információkból összeálló – tartalmakat tudunk szolgáltatni. A világháló lehetővé tette, hogy belinkeljük a színdarab teljes szövegkönyvét, hozzáadjuk egy későbbi kiadás esztétikus borítóját vagy szintén egy későbbi, de a korabeli hangulatot kiválóan megjelenítő színházi adaptáció rövid részletét. Mindez a tartalomszolgáltatás színvonalát, értékgazdagságát  növelte, egyúttal pedig érdekesebbé és színesebbé - a mai világunkhoz igazodóan - vizuálisabbá tette.

4/B: Hálózati tudásélmény

Az egyes bejegyzések szerkezeti felépítései rétegezetten kínálják a tartalom mélyebb szintjeit. Részben ezt szolgálják a bejegyzésekhez hozzáadott képek (eredeti, általunk szolgáltatott, illetve hálózatról letöltött dokumentumok), amelyeket úgy válogattunk össze, hogy a bejegyzések, valamint az egyes gondolati egységek tartalmához, a gondolatmenet szerkezetéhez, folyamához illeszkedjenek. A cím, valamint a képek és hozzá tartozó képaláírások a bejegyzéseket felületesen átfutó érdeklődők számára is közvetítenek összefüggő, tartalommá épülő információkat. A mélyebb érdeklődést kielégítő tartalmat a szöveges bejegyzések, az ismeretek további bővítését az újabb információkhoz való hozzájutást/továbblépést segítő linkek biztosítják. 
Az élőképekről szóló blogbejegyzésünk tartalma csupán két élőkép bemutatására nyújtott lehetőséget, amelyek közül az egyik viszont további, hasonló jellegű információszerzési lehetőségre teremt alkalmat, – elmélyülést és további kutakodási lehetőséget biztosítva a témában. 
Blogunk tematikus gazdagsága idővel tartalmi bontásra nyújt lehetőséget, olyan címkékkel látva el a blogunkat, amelyek rétegzetten - jórészt tezaurusz jelleggel - maguk alatt gyűjtik az egyes épületekre vonatkozó információk összességét (lásd pl. Festetics palota).

4/C:  A hálózati időélmény

Blogunk tartalma főleg múlt századi épületek és paloták, amelyek felejtve egykori főúri lakóikat tovább szolgálják az őket követő, hozzájuk már semmilyen szállal sem kötődő generációkat. Állandó jelenlét – változó állapotok, körülmények és viszonyok, amelyek folyamatosan megörökítésre és felidézésre szorulnak. A fizikai hely nem változik, de a hozzá kapcsolódó helyzetek és a környezet igen. A fel- és megidézés révén jórészt örök párbeszéd alakul ki a különböző idősíkok között, önkéntelenül is összehasonlítási lehetőséget és alkalmat teremtve a múlt és a jelen között. Egykorú visszaemlékezések és tudósítások révén felidézhetővé és rekonstruálhatóvá válik a múlt, amely folyamatosan bővíthető az újabb és újabb ismeretek által, a különböző hozzászólások és információmegosztások révén pedig egyúttal  ütköztethetőek is a napjainkban is szüntelenül változó városképpel - egyaránt építve ebben a verbális és vizuális elemekre. 
Blogbejegyzéseink témái és tartalma a XIX. század második feléhez, a századforduló időszakához kötődnek, ami korántsem jelenti azt, hogy ne lenne mára vonatkozó, korunkhoz kötődő információértéke és -tartalma. A tudósítások múlt századi főurakról, mindennapi életükről és főként a Nemzeti Múzeum körüli építkezéseikről, a városkép átalakulásáról szólnak. Olyan épületekről, amelyek jórészt átvészelve a XIX. század történelmi megpróbáltatásait, még ma is állnak, s hirdetik egykori tulajdonosaik gazdagságát, előkelő társadalmi helyzetét. 

Az idősíkok találkozásának lehetősége esetünkben számos elemmel bővíthető. Megszólíthatók és bevonhatók a párbeszédbe ma itt élő emberek, akiknek a történetei, élményei beépíthetőek a folyamatos történetmesélés időtartamába (pl. fórum működtetése a hozzászólásoknak).

Ugyanakkor az eltűnt idő nyomai nemcsak verbálisan (visszaemlékezések révén), hanem vizuálisan is összevethetőek egymással. Olyan képek, fotográfiák egymás mellé állítására gondolunk, amelyek ugyanabból a pozícióból és helyzetből készülnek, de nem ugyanabban az időben. Ezt az időeltolódást lehet évszakokban, években és évtizedekben, de akár negyedszázadokban vagy még annál is nagyobb  távlatokban mérni. Ebből a szempontból érdekes vállalkozás Lugosi Lugó László kisérlete (Lugosi Lugó László: Budapest, 1900, 2000. Budapest, Vince K., 2001.), aki Klösz György múlt századbeli híres fotós városképeit örökítette meg újra olyan beállítással, ahogy egykor azok készül(het)tek.

4/D: A hálózati térélmény

A történészek között ismert állítás, hogy „egy forrás nem forrás”, azaz bár értékes híranyag, de nem fogadható el teljes mértékben és száz százalékosan. Minden ember mást lát és másként éli meg ugyanazt azt eseményt és jelenséget. Természetesen nem független ez a neveltetéstől, a személyes beállítódástól, műveltségtől, egyéni habitustól.
Ugyanakkor irodalomelméleti szempontból is igaz az az állítás, miszerint, ha közlünk valamit egy dologról, egyúttal ki is ragadunk belőle egy részletet, megtörve annak komplexitását. Jórészt csak töredékes információkat és tartalmakat tudunk szolgáltatni, s képtelenek vagyunk a tárgyak, az emberi világ komplex ábrázolására és visszaadására.
„A hiteles kép titka a komplexitás” – ezért mindenképp arra kell törekedtünk, hogy a tartalmat, bejegyzéseink információit többféle, egymást támogató, ugyanakkor hitelesnek számító forrásokból válogassuk össze. A hitelességet ebben az esetben az intézményi hátér: a levéltári forrásból származó adat és bejegyzés, a közgyűjteményben fellelhető egykorú kép vagy ábrázolás jelenti. Emellett olyan személyek visszaemlékezéseire támaszkodtunk, akik a mágnásnegyedben töltötték a mindennapjaikat, s így a számukra  ez a terület nemcsak egy egyszerű benyomás vagy hangulat érzetét keltette, hanem egy naponta megélt, intenzív és lokális kötődéssel rendelkező tapasztalatot jelentett. Ez a személyes, sokszor élménygazdag és egyedien színes információforrás nemcsak a múltból származhat, hanem a jelenből is - különböző idősíkokat építve egymásra. 

5/1: Privátszféra és magány

Az információ- és tartalomszolgáltatásban a hitelesség  alapvető kérdés és elengedhetetlen tényező.  Csak így lehet hosszú távon célt és eredményt elérni. A hiteltelenség előbb-utóbb jórészt kiderül - áthull az idő rostáján -, ami a meglévő kapcsolatok elvesztését jelentheti, a személyiség beszűküléséhez, önfeladásához, végső soron személyiségzavarokhoz vezethet.
A hitelesség kialakítása felelősségteljes feladat. Hitelesnek lenni – és nemcsak annak tűnni – nem könnyű, sőt kifejezetten nehéz, különösen egy olyan közegben, amely bár a valós életből építkezik, mégis a létét, információit, az információszolgáltatások mögött álló személyek kilétét és megbízhatóságát sokszor a bizonytalanság hatja át. A személyiség a weben a kitárulkozás mellett könnyen álarcok mögé bújhat, elrejtőzhet, anonimitásba is burkolózhat.

„Hic Rhodus, hic salta!” Nehéz a hitelességet kialakítani ott, ahol nincs személyes kapcsolat, kontaktus, ahol nem látom, nem élhetem meg személyesen, hogyan reagál a másik fél. Szmájlik vagy egyéb figurák segítségévek fejezhetek ki érzelmeket, s kiválóan alkalmasak az írott szöveg érzelmi telítettségének növelésére, de teljes egészében mégsem képesek pótolni a személyes kontaktust, nem válhatnak azok helyettesítőivé. A hitelesség s az ennek nyomán megképződő bizalom, vagy az arra való törekvés tud az emberben rokonszenvet ébreszteni - a magányos elszigetelődést oldani, megakadályozni vagy megszüntetni.
"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne". Blogunk tartalmának, a lokális kötődésnek mindig is identitásteremtő és -erősítő szerepe volt, amely képes közösséget teremteni, a megképződött csoportot összetartani és a tagjait egybefűzni. Egyúttal azonban az elhatárolódás és különállás lehetőségét is magába hordja, megvallva azokat az értékeket, amelyek másoktól megkülönböztetnek minket.

Blogbejegyzéseink nem rólunk szólnak, hanem a területről, amely érdekel minket. Mint minden, úgy ezek a bejegyzések is árulkodnak arról, aki bejegyezte, létrehozta azokat. Ahogy összegyűjtötte az információkat, ahogy összeválogatta a hozzá képzelt képanyagot, ahogy formába öntötte a tartalmat. Fónagy Zoltán történész blogbejegyzései mostanában nagy népszerűségnek örvendenek az internetes tartalmak iránt érdeklődők körében.(Mindennapok története) Mi lehet a titka? Alighanem a hitelesség, ami közösséget, hallgatóságot tud teremteni, olykor "rajongói tábort" kialakítani maga körül. Esetében a tartalom gondos megszerkesztése, a képek és az írás tartalmának, információértékének kapcsolódása és átfedése, a hozzáadott gondos és precíz munka teremti meg a megbízhatóságot – amit a hozzászólások is kiemelnek. Emellett a hitelességet nyújtja az identitás felfedése: a háttérintézmény (MTA TTI) megadása, az eddigi életút és az elért eredmények dokumentálása.

5/2: Birtoklásvágy - felhalmozás

Minden információ-megosztás információ-felhalmozást is jelent egyben. Csak azokat az információkat tudjuk szétosztani és elmondani, amelyekkel mi is rendelkezünk, s amelyeket – az eredeti kontextusukból kiragadva – előzetesen már összegyűjtöttünk, valamint a saját szempontunk szerint rendeztük és rendszereztük azokat. 

Ahhoz, hogy valamit be tudjunk mutatni, forrásokat, forrásokból származó információkat kell gyűjtenünk. A birtoklásvágy és felhalmozás ebben az esetben egy természetes emberi gesztus, ami akkor válik a közösség és egyben az információt összegyűjtő számára is hasznossá, ha ismereteit rendszerezni és azokat - különböző csatornákon keresztül - közvetíteni is tudja. 
Blogbejegyzéseink, a tudatos és rendszeres gyűjtésre alapozva, egy helyet, a Nemzeti Múzeum környékét járják körbe, összegyűjtve benne minden olyan információt, amelyek közvetlenül vagy közvetve erre a területre, tágabb értelemben  a városrészre és a területet lakó társadalmi rétegre vonatkoznak. A helygyűjtemények eszméje és elképzelése ezen az elven alapszik: összegyűjteni az adott területre vonatkozó dokumentumtípusok: írásos és tárgyi emlékek összességét. 
Az összesség és az információk gazdagsága fontos tényező, emellett azonban a rendszerezettség is alapvető követelmény, hiszen a kép jórészt így válik érthetővé és teljessé. A különböző jellegű és típusú információk tudják ugyanazt a dolgot – ami lehet a jelen esetben egy terület vagy egy személy is – érdekesen és sokoldalúan bemutatni. 

5/3: Képességek fenntartásra, fejlesztésre

A fejlesztés és a jobbá, tökéletesebbé tétel leginkább kutatók, fejlesztők, feltalálók belső hajtóereje szokott lenni, de valamilyen szinten ott szunnyad minden emberben, s megnyilvánul az emberi törekvések többségében. Blogunk tartalma és témája számos lehetőséget biztosít ezen a téren, és teret enged a tartalomszolgáltatás sokoldalú formájának. Amit máshol csak a verbalitásra vagy a képi elemekre alapozva tudunk közvetíteni, azt a weben a multimédia eszköztárának gazdag palettájával tudjuk megtenni úgy, hogy közben közvetlen elérési útvonalat (linket) is nyújthatunk a felhasználónak. A századforduló időszakában divatos volt panorámaképeket készíteni és azokat a nagyközönség előtt bemutatni, ami által a néző az adott helyen érezhette magát, részesévé válva a kép komplexitásának és az élménynek. A technika azóta rengeteget fejlődött s ma már ezt az élményt a weben leginkább a mozgókép segítségével tudnánk biztosítani és elérni. A kínálat határtalan, s a különböző megoldások más-más élményt nyújtanak és eltérő felhasználókat szólítanak meg. Lehet digitális panorámafelvételt készíteni a területről  (Panoramic Image) vagy bejárni az egyes utcákat vagy az egyes épületeket a kamera segítségével, s mozgóképen rögzíteni a látottakat – ha szükséges, kommentárt is fűzni hozzájuk. Dolgozhatunk a fotózás time-lapse technikájával is, ahol a különböző időpontokban készített állóképeket szerkesztjük át mozgóképekké. 

Ugyancsak divatos és egyre inkább terjedőben lévő szokás virtuális kiállításokat, tereket létrehozni és bemutatni a világhálón. Ilyen például az MTA Néprajztudományi Intézetének korábbi honlapján szereplő A roma kultúra virtuális háza, amely valójában egy virtuális múzeum (http://www.dalit.hu/a-roma-kultura-virtualis-haza/) vagy Zrínyi Miklós egykori könyvtárának virtuális 3D-s rekonstrukciója (http://www.eruditio.hu/zrinyi3d/).

Az Ilyen fajta virtualitás a mágnásnegyed palotáival kapcsolatban is érdekes és attraktív lehetőségekre és megoldásokra teremtene alkalmat. Be lehetne mutatni például az 1868-as Festetics palotabeli estély virtuális koreográfiáját: a megérkezés pillanatát, a palota fogadóhelyiségének lépcsőjén történő előkelő vonulást. Rekonstruálni lehetne a nagyszalon éppen aktuális berendezését, az összegyűlt társaságot vagy éppen magát az estélyhez kapcsolódó színelőadást. Készíthető lenne egy olyan virtuális műsorfüzet is, amelyben – miközben lapozunk benne, ahogy ez már az internetes katalógusoknál lassan megszokott dolog – együtt szerepel az előadott darab teljes szövegkönyve, az előadók személye a hozzájuk rendelt arcképekkel, további életrajzi adatokkal kiegészítve, s végül maga az előadás egy későbbi adaptáció segítségével.

A virtuális térkép készítése nemcsak látványos, de egyben hasznos is volna, s további összefüggések meglátására nyílna általa lehetőség, egyre nagyobb és bővülő dimenzióban: először a Nemzeti Múzeum körüli területen majd pedig Budapesten, később pedig más külföldi városokban (Bécs, Párizs) történő építkezésekkel összevetve. Az ilyen kutatás és adatbázis építés egy igen érdekes és új összefüggésekre fényt derítő vizualizációs lehetőségre nyújtana alapot és szolgálhatna kiindulópontul. Hasonlóképpen ahhoz, ahogy egy német projekt a Bauhaus irányzat és Walter Gropius kiterjedt kapcsolatrendszerét ábrázolta (http://impuls-bauhaus.de/). A hálóra feltöltött különböző típusú adatok összekapcsolása esetünkben is mutathatja az egyes építészek életpályáját, de irányulhat egy-egy főúr Budapesten belül történő építkezéseire, kapcsolatrendszerére, vagy egy-egy napló (pl. Széchenyi Istváné, Károlyi Györgyé) segítségével a különböző helyszínekhez kötődő városon belüli mindennapi tevékenységére.

5/4: Hozzáadás - teremtő aktivitás

Az önmegvalósítás, a vágy az elismertségre, de leginkább a kiteljesedés igénye, jórészt minden emberben ott szunnyadó érzés – természetes emberi ösztön, vágy és cselekvés. Minden ember keresi a helyét a világban, keresi azokat a területeket, ahol ki tud teljesedni, ahol tudása és képessége az általa megszerzett és birtokolt bölcsesség és tapasztalat révén érvényesülni tud. Erre a hálózat számtalan megoldási lehetőséget kínál, a teljes extrovertáltságtól és kitárulkozástól kezdve a magáról jószerivel semmi adatot sem szolgáltató információmegosztóig bezárólag.

A reálisan gondolkodó ember tisztában van saját képességeinek korlátaival, az idő behatároló tényezőjével, végső soron az élet végességével. Bármely meg nem osztott tudás és információ a személlyel együtt maga is elvész. „Egész világ nem a mi birtokunk…”, a hálózati gondolkodás azonban olykor az ellenkezőjét sugallja.

Aki információt szolgáltat, információt is gyűjt egyben, és sokszor szembesül azzal, hogy mennyire jó és biztonságot adó érzés egy-egy adat vagy információ/dokumentum megtalálása. A csoportunka sokszor előbbre visz, mint a magányos gondolkodás. A hálózat a tudás, az információ összeadásának/összeadódásának a lehetőségét és az ebben rejlő erőt rejti magában. A hálózaton idővel mindenki megtalál(hat)ja azokat a partnereket, akik hasonlóképen szemlélik és látják a világot, hasonló érdeklődés, esetleg szándék munkálkodik bennük, s szívesen válnak a tartalomszolgáltatás terén egymás partnereivé, egy épülő csapat hasznos tagjaivá.
Blogunk, mivel valós, különböző dokumentumokon alapuló tartalmak közlésére vállalkozik, amelyeket gyűjteni és rendszerezni kell, nem jelenthet egy naponta frissülő, szinte életvitelszerűen kezelt tartalomszolgáltatást, hasonlóan azokhoz a blogokhoz, amelyek nem a napi aktualitásokra, eseményekre való reagálásként - a blogot működtető létének és jelenlétének demonstrálására szolgálnak. Frissülő tartalom akkor kerül rá, hogyha rendelkezünk olyan tartalommal, amelyet szolgáltatni tudunk, hasonlóan olyan blogokhoz, amelyek például úti élményekhez kötődnek.
 (http://panamericana.blog.hu/2013/03/11/mafel_eve_uton ; http://www.hatizsak.com/)

Blogunk témájából adódóan – a fővárosi: pest-budai, budapesti építkezés – főleg a helytörténet iránt érdeklődő lokálpatrioták és elmélyültebb várostörténet-kutatók érdeklődésére és aktivitására épít és számít. Ugyanakkor egyeseket ösztönözhet és inspirálhat arra, hogy hasonló tartalmakat szolgáltasson, hasonló vagy eltérő formában. 
A blog érinti a múlt feltárását végző kutatók mellett a most ott élő mindennapi embereket is, akik részben az életük helyszínéhez kötődő mai események/rendezvények révén válnak érdekeltté abban, hogy maguk is jobban érdeklődjenek és információkat gyűjtsenek saját lakóhelyük és szűkebb környezetük múltjáról. Ha viszont a blogunk kiteljesedne olyan tartalomszolgáltatássá, amely a negyed mai rendezvényeiről (pl. könyvvásár, majális, fesztivál) is tudósítana és közölne róla képeket és információkat, sokkal nagyobb és élénkebb felhasználói réteggel és teremtő aktivitással számolhatnánk, akik nemcsak információkat osztanak meg egy-egy ilyen eseménnyel kapcsolatban, de a weben keresztül a toborzóivá is válnak.

6:
Az Ozio Gallery (Ozio Gallery) egy olyan webkettes szoftver termék, amely különböző képek kezelését és feltöltését teszi lehetővé. A szolgáltatás segítségével könnyen meg lehet osztani képeket, felvételeket Androidról vagy iPhoneról. Lehetővé teszi a képek átméretezését, különböző nézetben való kezelését, felirattal, tartalommal való ellátását, albumokká alakítását.
A Galery 2.3.1. (Galery 2.3.1.) a honlapon a képek kezelését teszi lehetővé, feltéve, hogy a szolgáltató rendelkezik saját weboldallal vagy adatbázissal. A szolgáltatás segítségével könnyen lehet fényképalbumokat szerkeszteni és működtetni. A hozzá tartozó menedzsment a tárolt képek rendezését, rendszerezését teszi egyszerűvé és felhasználóbaráttá. Segítségével többek között a képek automatikus miniatűr alkalmazása, átméretezése, forgatása, feliratozása, valamint a képi tartalom visszakeresése válik lehetségessé. 
Ezek a szolgáltatások az élményeit képi formában megörökítő és azt dokumentáló, a fényképezést szerető, azt hobbiból vagy profi szinten űző célközönségre épít, amely egyaránt lehet egy személy vagy kisebb csoport, közösség.
Multimédia formában különböző videomegosztók segítségével (AllVideos, JPlayer) fokozható az élmény, valamint a felhasználókra gyakorolt hatás.
A szolgáltatás elsősorban családi, egyéneket érintő személyes élmények, a minket körülvevő világ képi rögzítését, dokumentálását  (pl. úti élmények, tájképek, városképek) megosztását teszi lehetővé. 
A webkettes technológiai lehetőségek közül blogunk tartalmához illeszkedően az egyik legideálisabb lehetőség a képgaléria alkalmazása. Az eszköz tartalomszolgáltató honlapunkon a városkép, egyes paloták, az azokat építtető és építő személyek képi dokumentálását teszi lehetővé. 

Az Androidon használható Google Map (Google Maps by Reumer) a világban való tájékozódást és navigációt segíti elő. Egy-egy település, város, metropolis különleges és legjobb helyeit lehet általa felfedezni és tájékozódni arról, hogy a helyszín milyen módokon, útvonalakon érhető el. A hozzárendelt utcakép és egyéb képi dokumentumok (pl. beltéri képek) az előzetes tájékozódást, másrészt a pontos elérést és egyértelmű lokalizációt teszi lehetővé.
A célközönséget ebben az esetben az a mobil társadalmi réteg jelenti, amely szeret új és új helyeket felkeresni, utazási kihívásokkal szembesülni: turisták, hon- és helyismereti csoportok, utazni, felfedezni vágyó emberek.
A térkép tartalomszolgáltatásunk szempontjából ugyancsak hasznos és előnyös megoldást jelentene, sőt igényli is, ami az egyes épületek lokalizációját segítené, ugyanakkor a megközelítési és elérési lehetőségekről tájékoztatna.

Az AJAX Shoutbox (AJAX Shoutbox) az információ átadására és megosztására alkalmas fórum, amely a hozzászólások és információcserék terén alkalmazható, könnyen telepíthető, valamint a tartalomszolgáltatásba gyorsan beágyazható szolgáltatás. Ugyanakkor a hozzászólások összehangolására, listázására alkalmas.
Olyan célközönségre épít, amely szívesen nyilvánít véleményt vagy oszt meg hírt és információt bármilyen eseménnyel kapcsolatban. 
Tartalomszolgáltatásunkban előnyösen működtethető, mint az információkat kommentelő, kiegészítő fórum.

7:
A Web 2.0 szolgáltatások lényege a közösségre épülő tartalom- és információszolgáltatás. A statikus és kizárólag csak a szolgáltató által nyújtott tartalmak helyett – többnyire megosztások, hozzáadások, csatolások révén – az információk szabad áramlása és terjesztése, azaz a közös szerkesztés.

Választott helytörténeti jellegű témánk – amely azonban több mint egy szűkebb területnek az ismertetése, hiszen számos ponton érintkezik művészettel, mentalitás- és életmódtörténettel, politikatörténettel, biográfiával – a szerteágazó tartalma révén kiváló lehetőséget biztosít a különböző webkettes lehetőségek integrálására. Hiszen olyan téma, amely jórészt sokakat érint, és sokféle felhasználói attitűddel számolhatunk.
A széleskörű tartalomszolgáltatásnak köszönhetően a blog idővel adatbázissá, város- és művelődéstörténeti ismereteket közvetítő információbázissá nőheti ki magát úgy, hogy mindeközben tartalmát napi aktualitásokkal színesíti. 
Egy optimális tartalomszolgáltató rendszer kiépülése során adatbázisunk célja az eltérő felhasználói attitűdökre épülő, különböző mélységű, rétegezett információszolgáltatás, valamint információmegosztás lenne, amely a hatékonyabb szolgáltatás érdekében keresési lehetőségeket is tartalmazna. (RokAjaxSearc)
Webkettes alkalmazások segítségével cikkek, tanulmányok, könyvek, könyvajánlók mellett egyrészt beépíthetők lennének  linkek, képek, fotók, sőt mozgóképfelvételek is. Távlati cél lehetne egy vonzó külsővel rendelkező (Design), a hálózaton bárki számára könnyen elérhető, megszerkesztett kezdőoldal létrehozása, amely további szörftúrákhoz, a hálózaton fellelhető hasonló tartalmak át- és bejárására válna alkalmassá úgy, hogy magába integrálja a különböző helyeken más és más formában fellelhető információkat és tartalmakat. Az integrálás azonban nemcsak a különböző tartalmak egyesítését vagy az ahhoz vezető utak megadását, hanem az adatokat szolgáltató, információkat megosztó egyének egymással történő kapcsolatba hozását, a tapasztalatok kicserélését is jelentené.

A kezdőoldalt a legfrissebb hírek, aktualitások, évfordulók, rendezvények információi jelentenék, amit bárki megoszthat ezen az oldalon biztosítva egyben a hozzászólás és a kommentek lehetőségét. Ez a szolgáltatás, amelyet leginkább fórumnak nevezhetnénk, az adatbázisban megtalálható, jórészt minden tartalomhoz illeszkedne. Mobil szolgáltatások esetén, elérési útvonallal, megközelítési lehetőségek ábrázolásával lehetne tovább bővíteni

Mivel a tartalomszolgáltatásunk jórészt épületekhez és helyszínekhez kötődik, a térkép, mint tájékozódási pont egyben pedig beazonosítási lehetőség, alapvető fontosságú lenne. Az egyes helyszínekre kattintva pedig további szöveges vagy képi, valamint linkekre, elérési útvonalakra mutató információk válnának hozzáférhetővé.

A téma a kép és szöveges tartalom számtalan kapcsolási pontját teszi lehetővé, úgy, hogy közben még az idősíkok váltására is lehet építeni, információt és tartalmat az eltérő időintervallumokra felfűzni. Közzétehetők régi, egykor készült képek és azok mai változatai. Közösségszervező s egyben tartalomszolgáltató lehet a hét vagy a hónap fotójának a közlése vagy pályázat meghirdetése ebből a célból. A beérkezett pályaművek véleményeztetése és kommentálása, szavazás hirdetése és kiírása.

Ütköztethetőek egykori visszaemlékezések és kortársi benyomások is, akár írásos, akár verbális/interjú formában, megteremtve annak a lehetőségét, hogy az elhangzott beszédek egyes időintervallumai (az elhangzott beszéd rövid egyperces szegmensekre való felbontása révén) olyan tárgyszavakat kapjanak, amelyek keresést és információszerzést tesznek lehetővé. Az interjún kívül videómegosztás lehet a helyszínre vonatkozó egykori filmhíradók vagy mai hírek, tudósítások szerepeltetése is.

Az áttekinthetőséget és a tematikus tartalmat címkék, valamit beépíthető könyvtárak biztosítanák. 
Az aktualitásokról - egyes rendezvényekről, eseményekről - naptár segítségével lehetne tájékozódni, az információk gyors terjedését, valamint a reklámot tartalomajánló rendszerek segítenék.

A virtuális világ és az online játék szintén előnyösen beépíthető a tartalomszolgáltatásunkba. A játék részben a tudásunkat és az ismereteinket is gyarapító helyismereti kvíz lenne, amely épületekre, építtetőre és építőkre, építkezésekre, várostörténettel és a hétköznapok világával kapcsolatos történetekre, eseményekre kérdezne rá, míg a virtuális világ egykori palotabelsők, szalonok, budoárok, könyvtárak és dolgozószobák rekonstruálását jelentené, megtámogatva mindezt a közgyűjteményekben fellelhető dokumentumokkal és tárgyi emlékekkel.