keresés

2014. május 22., csütörtök

Témaelemzés - Mémek

Az internetes mémek témakör esetében nehéz meghatározni az információs források kategóriáit.
Elsődleges forrás kategóriájába soroltam a témához kapcsolódó szakcikkeket - elsősorban a kialakulásukról, történetükről fordulnak elő ilyenek (pl. szociológiával foglalkozó egyetemi tanszékeken dolgozók, kutatók írásai stb.), vagy ilyenek például azon gyűjtőoldalak, ahol specifikus csoportokba sorolják ezen jelenségek típusait (pl. knowyourmeme.com).
Másodlagos információs források azok a gyűjtőoldalak, ahol folkszonómikus módon kerülnek bemutatásra a mémek - de fontos, hogy ezek esetében már nem tematikus a gyűjtés, hanem sokszor csak véletlenszerűen kerülnek bemutatásra, publikálásra, közvetítésre a vizsgált elemek. Az is fontos ezen források tekintetében, hogy inkább a szórakoztatásra helyezik a hangsúlyt, mint inkább a tájékoztatásra.
Az interakciós folyamatok leginkább a másodlagos információs csatornákon nélkülözhetetlenek (pl. demotivalo.net-en melyik képet mennyien “lájkolják” stb.).

Hagyományos és hálózati tartalomszolgáltatás

Az internetes mémek - noha az Internethez köthetőek, - mint jelenségek időtlennek mondhatóak. Az Internet fokozottabb elterjedése előtt is voltak mémek - csak éppenséggel, nem így hívták ezeket, illetve nem is kifejezetten tudták elhatárolni az utánzás egységes nagy témaköre alól.
A "preinternet" időkben is terjedtek mémek. Ilyen volt például a Római Birodalomban a köszöntés - mint csoportazonosító és integrációs mozzanat.
A későbbiekben az egyházi miséken elhangzott latin nyelvű szertartások utánzása is mondhatóak mémeknek (még ha egyesek nem is tudtak latinul). Az utóbbi 100 éven belül a modern társadalom szintjén is találhatóak nyomok mémek létére - ilyen volt például Churchill V (Victory=győzelem) jelzése az ujjaival, ami a győzelemre utalt a második világháború után, illetve egyéb jelzések is ide sorolhatóak, mint például a műbajusz mutogatása stb.
Elmondható, hogy alapvetően az Internet csak gyorsító folyamatként szerepelt a mémek kialakulását, avulását tekintve, tehát csak kiegészítő, mellékes funkcióval bírt és bír jelenleg is.


Tartalom és téma viszonya

A téma elsősorban az internetes közösségek közötti szocializációs folyamatok kialakulásának egy szeletét vizsgálja, ezen belül is a mémekét (egy fajta humortípus megjelenését).
Az érdeklődők körébe általánosan a fiatalok tartoznak bele (kb. 15-30 év közöttiek). Egyes oldalak leginkább a történetiségre kíváncsiak számára nyújthat tájékoztatást, illetve gyűjtőoldalként is funkcionál(hat)nak.


A szolgáltatás a hálózati közeg jellegzetességeinek tükrében

Az internetes mémek gyűjtését számtalan oldal, virtuális közösség magára vállalta. Ez kézenfekvő volt, ugyanis alapvetően is virtuálisan, internetes weboldalakon, fórumokon alakult ki a jelen használt mémek nagy része.
Megkülönböztethetőek olyan mémek, melyek rövidebb időintervallumon belül értelmezhetőek - ezekre jellemző, hogy legfeljebb körülbelül 2-3 év alatt “elavulnak”, kevésbé lesznek használatosak.
Időben valamennyire tartósabbak azok a mémek, melyek helyhez köthetőek - ilyen kategóriákba tartoznak például azok a képek, melyek fotózásakor egy jellegzetes helyen pózolnak az alanyok (például ha egy jellegzetes kilátónál készül egy csoportról egy kép). Ezek gyakorlatilag ugyanúgy mémek, mint a megszokott internetes mémek, azzal a különbséggel, hogy nem feltétlenül kell viccesnek lenniük.
Az idő és a tér szempontjából való elemzésen kívül meg kell különböztetni olyan mémeket is, melyek direkt, vagy indirekt alakultak ki. Elmondható, hogy hosszabb távon azok a mémek életképesebbek, melyek indirekt módon fejlődtek ki - pl. egy-egy kisebb közösségből kiindulva (megemlíthetjük ilyen szempontból a “Regular OrdinarySwedish Meal Time” sorozatot, mely 2011 óta közvetít YouTube-on “különleges” főzőműsorokat egyre növekvő sikerrel és terjedő "hatáskörrel" - pl. már pólókat is nyomtatnak saját "mémekkel").
A direkt kialakult, vagy közvetlen marketing eszközeként használt mémek jellemzői általánosan az, hogy hamar elavulnak, illetve a “szakemberek” tervei, az általuk megtervezett “imidzs” csak ritkán, vagy szinte soha nem éri el a célját - főleg, ha olyan közegre, csoportokra próbálnak hatni, amik képviselői kevésbé befolyásolhatóak mint például a fiatalabb korosztály (pl. 6-10 évesek). Példának említhető egy-egy nagyobb multinacionális étteremlánc próbálkozása - ld. McDonalds -, azonban ezek a próbálkozások sokszor erőltetettek, és a szociális jelenség rossz végéről közelítik meg a mémek használhatóságát. A bukás ezekben az esetekben abból adódik, hogy amennyiben az adott mém nem felel meg az adott közösség kívánalmainak, akkor azt nem lehet ráerőszakolni a közösségre, nem lesznek elterjedtek, sokszor még csak nem is viccesek - ellentétben a szokásos kialakulással, mely alapvetően a folkszonómia elve mentén valósul meg.


A szolgáltatás a felhasználói aktivitások tükrében

Az internetes mémek kialakulásukat tekintve elválaszthatatlanok a közösségi élménytől, a közösségi élmény velejárója, hogy az úgymond tágabb értelembe vett “csoportazonosítók” létrejöjjenek - adott esetben a mémek is ilyen azonosítók, melyek a felhasználókban a közös értékekhez társulva érik el a hatásukat. Ebből kifolyólag elengedhetetlen, hogy egy-egy mém esetén a folytonosság tükröződjön, amennyiben kitermel magából a közösség egy mémet, nem feltétlenül akkor válik “időtlenné”, ha minél többen és többször használják. A rétegkultúrákon belül is léteznek olyan mémek, melyek időtlenek, a web 2.0 dinamikusságából kiindulva statikusnak mondhatóak - például a RetroShock! videósorozat 10. részében elhangzott zárógondolat (“...A film utolsó jelentében Sachuko elmondana egy nagyon megható monológot, de ki tudna arra odafigyelni, miközben ott szalad egy pulikutya!?”) nyomán a sorozatban egy visszatérő mém lett a pulikutya, erről tanúskodik a 22. rész, ahol a zárógondolat: “...és megállnak a naplementében… és még pulikutya sincs...”, továbbá a 30. rész, amely úgy végződik, hogy "...és OTT A PULIKUTYA" (pedig "nincs" is).

A korábban leírtakhoz azonban több együttható is szükséges. Szükség van egy közösségre, egy témára, egy kommunikációs csatornára, illetve egyéb technikai adottságokra. A kezdethez ennyi kell, a fennmaradáshoz azonban elengedhetetlen a tematikus-technikai-kulturális szinkronizáció (tehát pl. a fiatalos témához nem elég, ha technikailag képesek vagyunk videót vágni, ha az adott időszak és csoportdinamikailag tekintett réteg, közösség értékeit, értékrendszereit, háttértudását nem ismerjük). Szükséges továbbá a korábban említettek folyamatos frissítése, egy szóval: a mértékletes innováció.

Azt is meg kell említeni, hogy a mémek az esetek döntő többségében elválnak az alkotó(k)tól, az alkotó(k) személyétől - ez pedig a jelenség kialakulásának természetéből adódik.


Technológiai lehetőségek

Az internetes mémek esetében elmondható, hogy a cloud típusú képmegosztók nem kimondottan elterjedtek - általában a mémeket tartalmazó oldalak saját tárhelyükön raktározzák a képeket (ld. KYM). A web 2.0-ás szolgáltatások közül is a legnagyobbak dominálnak - pl. a Facebook (terjesztés, csoportképzés - “közönségalakítás”), illetve a YouTube (nagyobb, összetettebb tartalmak közvetítésére). A mémek a korábban vizsgált szempontból leginkább fórumokon, illetve felhasználói profilok képeiként jelennek meg legtöbbször.
Azonban a szoftveres háttér roppant fontos.
Az állóképként működő mémek esetében már egy kezdetleges képszerkesztővel is elérhetünk sikereket, amennyiben a kreativitásunk a helyén van. Ilyen képszerkesztő például a Win alapú “MS Paint”, vagy a linux alapú alternatívája (pl. a jelenlegi Ubuntu 14.04 LTS-re) a “Pinta” nevű alkalmazás. Noha az alapfunkcióval rendelkező rajzprogramok is elégnek tekinthetőek kezdetben, mégis ki kell jelentenünk, hogy amennyiben komolyan foglalkozik valaki a témával, legalább egy olyan szoftverre szükség van, ami a képformátumok esetében képes a rétegek kezelésére, illetve gazdaságosan kezelik (az Internet adatforgalmának esetleges problémái miatt) az erőforrásokat. Ekkor a Win-re telepített alapalkalmazások már nem elégségesek - a korábban említett Pinta azonban szintúgy képes kezelni rétegeket. Egyéb alternatíva az egyik legelterjedtebb, ámde legális keretek között fizetésköteles - az Adobe Photoshop. Ingyenes "társa" a GIMP - meg kell jegyezni azonban, hogy Win környezetben a GIMP egyes esetekben indokolatlanul nagy gépigénnyel működik. Az utóbb említett két képszerkesztő kezelése azonban mindenekelőtt előképzettséget, előtudást igényel (pl. hogy JPEG helyett inkább PNG az ideálisabb, hogyan is kell rétegezni stb.).

Az állókép mellett fontos összetevő lehet a hang, illetve annak szerkesztése. Ehhez elengedhetetlenek stabil működésű programok. Az egyik legjobban használható - ingyenes, alapszintű ismeret is elég a kezeléséhez, stb. - program az Audacity. Ezzel a programmal alapvetően meglévő anyagokból lehet dolgozni, de minimális szinten lehetséges a hanggenerálás is. Érdemes elmondani, hogy nem feltétlenül van szükség igazi, igényes tartalmak készítéséhez fizetős programokra - sőt, sokszor ezen programok indokolatlan is túlságosan igénybe veszik a hardveres hátteret (pl. NERO SoundTrax - a HVG írt is róla egy cikket, melynek több pontján ellentmondás olvasható: 1. hiába ingyenes a program, a NERO programcsalád alapvetően fizetős, amihez kiegészítők is társulnak; 2. azt írják, hogy támogat audioformátumokat - majd olyanokat sorolnak, mint pl. az MP3; 3. érdekes megtudni, hogy a Dolby Digital is formátum, már alig várom, hogy legyen egy “Dolby Digital zenelejátszóm”... ; 4. a cikk írójának szakértelmét nem bírálnám, de az már mutat valamit, hogy egy hangszerkesztő programnál olyanokat emelnek ki, hogy ki lehet vágni részeket, illetve lehet menteni… “tulajdonképpen nem is értem, hogy lehettünk meg ilyen lehetőségek nélkül eddig”; 5. Megjegyzésként felvetném, hogy egy alap hangszerkesztő program (nem zenekészítő!) miért igényel kb. 60 MB-s tárhelyet - csak a telepítő!? [ <=> Audacity Ubuntu 14.04 LTS-re telepítve: 6,6 MB, és gyorsabb, hatékonyabb működés alatt azonos minőségű, illetve bővebb lehetőségeket kínál, csak nem “szép” a felülete, ellenben ezek miatt egyszerre 50-60 szerkeszthető, változtatható sávot is lehet benne kezelni szimultán]… ).

Videoszerkesztő programok tekintetében szintúgy léteznek ingyenes és fizetős alternatívák. Sajnos a korábban leírtak nem feltétlenül igazak a videók szerkesztésére. Ez a tevékenység alapvetően olyan, ahol a gépigény és a szoftveres háttér nagyon fontos a végeredmény minősége végett (ilyen kategóriában az erőforrások, illetve az adatfeldolgozás, konvertálás stb. olyan mértékben igénybe veszi a gépállományt, hogy olyan fejlesztések szükségesek hozzá, melyek fizetéskötelességet követelnek meg a szoftverek terén). Általánosan ingyenes alapprogramokkal is lehet professzionális videókat készíteni - kisebb trükkökkel - ilyen például a Windows alapú Movie Maker (ld. "BAAAD MOVIES" csoport videói nagy része ezzel a programmal készült). Linux alapú programok terén már erősebb az ingyenes lehetőségek száma - pl. OpenShot videoszerkesztő. Fizetős programok esetében újra érdemes elmondani, hogy a több olykor kevesebb. Egyesek (ld. “pingvinharcos” alias “Sirius” internetes “személyiség”) a Sony Vegas nevű programra esküsznek (alapvetően fizetősek - egyes esetekben használhatóak ingyenesként).

A korábban leírtak fényében kijelenthetjük, hogy a mémek kialakításához, illetve szolgáltatásához nem feltétlenül szükséges bármiféle anyagi forrás. Elég egy felület mint például egy blog - tárhelyügyileg is elégnek mondható, hiszen pár kép, grafika, ábra feltöltése nem igényli a felhő alapú egyéb szolgáltatások használatát (mint pl. a Dropbox; a korábbi konkurencia ezen a területen, vagyis az UBUNTU One szolgáltatása leállt - 2014. júliusáig kaptak időt a felhasználók a dokumentumaik lementésére).


Optimális tartalomszolgáltató rendszer felépítése, eszközökkel, webes szolgáltatásokkal

Az internetes mémek esetében le kell szögezni, hogy elsősorban nem mélyebb tartalmú bejegyzések, weboldalak szükségesek a feldolgozásukhoz, hiszen az ehhez hasonló témákban érdeklődők rendszerint csak át-átfutnak egy-egy poszton, egy-egy téma elemein. Ebből kifolyólag a blog alapú tartalomszolgáltatási rendszer nem a legmegfelelőbb módszer az adatok, tartalmak közlésére. Elsősorban a fórum-alapú rendszerek tűnnek ideálisnak, mivel így a közösség direkt módon, a felhasználók közvetlenül kommunikálhatnak egymással, reagálhatnak egymás kommentjére, üzenetére.

Figyelembe véve, hogy a mémek legtöbbször olyan tartalmak, melyek képek, hanganyagok, illetve videók (vagy ezek speciális fajtáiból - pl. mozgóképes GIF [Picasa webalkalmazásai, illetve Sony Vegas képes kezelni, létrehozni megfelelő keretek között]) közül kerülnek ki, ezért érdemes a felhasználók beküldési lehetőségeit korlátozni - adott esetben a miniatürizált formák preferálása tűnik elfogadhatónak.

A kereshetőség manapság alap, így egy sima keresőmotor sem hiányozhat az oldalról. A gyors megoldás egy egyéni keresőmotor (ingyenesen sok reklám keveredik a találatok közé, illetve meg van szabva a lekérdezések száma). Egyéb megoldások között eldöntendő, hogy alapvetően statikus-e a weboldalunk, vagy adatbázis alapú (pl. kisebb adatbázissal rendelkező oldalak esetében használható a LightSearch).

Amennyiben a korábban említettekre már van megoldás, a következő pont a mémek értékelhetőségének problémaköre. Amennyiben rákeresünk erre a problémára, megannyi módszer létezik erre - pl. a Widget Engine csillagozáson alapuló rendszere.

Összefoglalva az internetes mémek tartalomszolgáltatói oldalaknak leginkább 3 fő, működni köteles részüknek kell lenniük - fórum alap, keresőmotor és értékelési rendszer (voting vagy rating system). Minden egyéb más csak dekoráció lenne (ami nem feltétlenül rossz, pusztán lassítaná a működést). Mellékesként a tartalom mellé betehetőek egyéb érdekességek - mint például szöveggenerátorok (ld. Vancso-félegenerátor, Corporate-féle generátor, esetlegesen “nemlétező” idézetgenerátorok - pl. Coelho idézet generátor (jobb oldalon lent utolsó előtti panel)).

Mindezek azonban mit sem érnek a kreativitás, a közösség és a folyamatosság nélkül...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése