Témaelemzés - Közösségi háló és olvasás

Minden társadalom /benne az egyén/ fejlődését a tudás határozza meg. A tudás, tanulás elsajátításához, ismeretéhez elsősorban a könyveken keresztül vezet az út. Ezért tervezett blogom kiemelten a fiataloknak, de ezenfelül minden korosztálynak szól. Az olvasás szeretete, művelése minden igényt kielégíthet: szórakoztat, tudást nyújt, emberi kapcsolatokat épít, harmóniát, egyensúlyt teremt a rohanó világban, kiművelt szakembereket biztosít a társadalom számára, nem utolsó sorban pedig hasznos és tartalmas időtöltést jelent.
Tartalomszolgáltatásom nem tekinthető manipulációnak, mindössze fel kívánom hívni a figyelmet /figyelem-fókuszálás/ arra, hogy a közösségi háló túlzott és egyedüli használata milyen veszélyeket és káros hatásokat rejthet magában az olvasásra nézve. A negatívumokat az előzőekben leírtak szembeállításával, elemzésével igyekszem feltárni.

Viszony a hagyományos és hálózati tartalomszolgáltatás felépítményéhez

Blogom témája /A közösségi háló olvasásra gyakorolt negatív hatásai, veszélyei/ a szó szoros értelmében nem jelenhetett meg az internet előtti korszakban, mivel a közösségi hálók az internettel együtt terjedtek el. Ha viszont magát az olvasás szerepét, az olvasás jövőjével kapcsolatos elméleteket nézzük, akkor elmondható, hogy ez a kérdéskör mindig is a figyelem középpontjában állt. Így számos médium, elsősorban természetesen a különféle folyóiratok közölhettek a témához kötődő cikkeket, tanulmányokat, elemzéseket /pl.: Forrás: irodalmi és kritikai folyóirat; Könyvtári szemle: könyvtárak, olvasók és könyvgyűjtők félhavi értesítője; Magyar könyvszemle/. A folyóiratok mellett még konferenciákon, előadásokon is lehetőség nyílt a kérdés megvitatására. Nem utolsó sorban pedig tévé- és rádióműsorokban is foglalkoztak az olvasás társadalomban betöltött szerepével.

Az internet elterjedésével a témával foglalkozó források tárháza kibővült /pl.: internetes adatbázisokban fellelhető anyagok, online folyóiratok, hírportálok/, és az olvasás jövője iránti aggodalom tovább erősödik a közösségi oldalak térnyerésével párhuzamban, így az internetes rendszerben blogom témája a maga teljességében értelmet nyer. Ugyanakkor a források tárházán belül blogom egy specifikus tartalomszolgáltatási szegmenst képez, mivel olyan bloggal, amely egységbe foglalja a közösségi háló veszélyeit, kockázatait az olvasásra nézve, illetve emellett különféle érdekes és elgondolkodtató interjúkat, közvélemény-kutatásokat, tanulmányokat és szubjektív meglátásokat, tapasztalatokat is közöl, még nem találkoztam. 

A tartalom és téma viszonya

Blogom elsődleges és másodlagos információkra egyaránt támaszkodik. A téma szerteágazó jellegéből adódóan természetesen több, eltérő tudományterületekhez köthető tanulmányt, könyvet, cikket, adatot, azaz másodlagos információt is felhasználok munkám során. Ugyanakkor törekszem arra, hogy saját egyéni meglátásaimat, véleményemet is kifejtsem, valamint a neves olvasáskutatókkal való írásos interjúm és két közvélemény-kutatásom révén elsődleges információt is szolgáltassak, saját kutatásaim eredményeit is blogom olvasói elé tárhassam. A továbbiakban is hasonló elgondolások szerint szeretném folytatni tartalom-szolgáltatásom fejlesztését, szerkesztését.

A fentebb leírtak alapján a blogomban szolgáltatott tartalom nagyjából 50-50%-ban vonatkozik elsődleges információk elérhetővé tételére /egyéni vélemények, értékelések, saját készítésű interjúk, közvélemény -kutatások/ és hozzáadott háttéranyagra /már meglévő tanulmányok, disszertációk, cikkek stb. felhasználása/. Blogomban az egyes bejegyzéseknél lehetőséget biztosítok a megjegyzésekre, visszajelzések küldésére, reflektálásra, de mivel eddig nem kaptam olvasóimtól ilyen jellegű értékelést, így egyelőre nem támaszkodhatom a látogatói reakciókra.


A szolgáltatás a hálózati közeg jellegzetességeinek tükrében

A 2013. október 7-én indított blogom /A közösségi háló hatása a jövő olvasóira: veszélyek, káros hatások/ bejegyzéseire a mai napig nem érkezett sem pozitív, sem negatív vélemény, hozzászólás.
Viszont pozitívumként értékelem, hogy a megtekintések száma a mai nappal /2014. május 18-án/ elérte a 869-et.
Ennek megfelelően úgy érzem, tartalomszolgáltatásom segíti a spontán tájékozódást, közvetítő szerepet tölt be a bejegyzett témához kapcsolható más témák felé, katalogizálja a művelődést.
Kapcsolódó részterületeket, információhalmazokat, egyedi dokumentumokat kínálok fel /függetlenül attól, ki, mikor, hol és miért hozta létre azokat/, pro-kontra.
Az oktató szerepet kikerülöm, nem ez a célom. Rétegenként kínálom fel a tartalom mélyebb szintjeit, az elmélyedés lehetőségével. „Folyamatosan” jelen vagyok és „frissítek”.
Blogom tématerületén belül nem találtam példát sem sikeres, sem sikertelen tartalomszolgáltatásra, legyen szó akár blogról, akár más formátumú weboldalról.
Ez alapján úgy vélem, hogy blogom egyedinek és „sikeresnek” mondható ezen a területen.


A szolgáltatás a felhasználói aktivitások tükrében

Blogom felhasználói attitűdrendszere feltehetően az alábbi elemekből tevődhet össze:

• bizonyos „speciális” csoportok, személyek, akiket érdekelnek a közösségi hálók olvasásra gyakorolt negatív hatásai /véleményem szerint ők alkotják a megtekintők legnagyobb százalékát/ 
• azok a személyek, akiknek közvélemény-kutatásaim során kérdőíveket adtam át, mert „kíváncsiságból” megtekintik 
• hallgatótársaim, akik esetleg „mintaként” használják fel saját tartalomszolgáltatásuk építéséhez 
• jómagam, a további szerkesztés és a látogatottság megtekintése érdekében 
• kurzusunk oktatója, véleményezés és értékelés céljából 

Elképzeléseimmel nagyjából megegyezik ez a „feltehető” felhasználás, amit igazol a megtekintések száma, amely 2014. május 18-án elérte a 869-et. Vélemény, hozzászólás eddig egy bejegyzésre sem érkezett, így konkrétumokat a felhasználók magatartásáról ismertetni nem tudok.
De: szerintem a projektem hasznos, mivel az általam közölt információk bővítik az érdeklődők ismereteit és gondolatébresztők a témával kapcsolatban.
Mivel ez az első ilyen jellegű projektem, így saját tapasztalatot a jelen bloggal fogok szerezni.

A szolgáltatás a technológiai lehetőségek tükrében

1./ Web 2.0.-s szolgáltatások:
Tartalomszolgáltatási tevékenységem az egyik legnépszerűbb web 2.0.-s szolgáltatáson, a blogon alapszik. Minden más, a témához kapcsolódó és hasznosítható web 2.0.-s opció ebbe épül bele. A blog a felhasználók széles skáláját érdekelheti, kortól, nemtől, hivatástól függetlenül, így talán ez a legalkalmasabb eszköz arra, hogy a neten megszólíthassunk egy nagyobb közönséget.
A blog keretében az egyik leghasznosabb web 2.0-s lehetőség a „tagging”, azaz címkézés, melynek révén olyan kulcsszavakkal láthatom el a bejegyzéseimet, amik szűken utalnak a tartalomra, ezáltal megkönnyítik olvasóim számára az őket leginkább érdeklő „tartalomrészek” megtalálását.
Véleményem szerint a másik igen értékes, szintén web 2.0.-s és a blogon belül működő szolgáltatás a kommentelés, mely nem csupán számomra érhető el: minden olvasó számára nyitva áll az összes bejegyzés esetében. Sajnos esetemben az olvasók ilyen jellegű közreműködésére eddig nem került sor, még nem érkezett megjegyzés /de a megtekintések száma: 869/.
A harmadik, ismételten a bloghoz köthető web 2.0-s jellemvonás, ami tartalomszolgáltatásomra is kiemelten jellemző, a megosztási lehetőség, mely oda-vissza érvényesül. Egyrészről én is érdekes cikkeket, általam készített vagy külső forrásból származó anyagokat osztok meg a közönséggel. Ugyanakkor maguknak az olvasóknak is számos lehetőségük kínálkozik arra, hogy blogom tartalmát megosszák másokkal: közösségi oldalakon, a Google + szolgáltatáson vagy akár e-mailen keresztül.

2./ Telepíthető szolgáltatások:
Tartalomszolgáltatásom építése során nem veszek igénybe olyan eszközöket, melyek magára a számítógépre telepíthetőek. Ha nem a Google „Blogger” szolgáltatását használnám, akkor lehet, hogy valamilyen telepíthető és testreszabható CMS-t alkalmaznék a honlapkészítéshez.


A szolgáltatás és a komplex tájékoztató rendszerek tervezési koncepciója

Amennyiben választott tématerületemen optimális tartalomszolgáltató rendszert szeretnénk kialakítani, véleményem szerint az alábbi szempontrendszert kell figyelembe venni: legyen egyedi, értéket képviselő, hiteles információkat közlő, összekapcsolható, a témára rálátást biztosító, nyitott és hozzáférhető. Ezért

• az 1. /bemutatkozó/ blogbejegyzés utaljon a tartalomra, a kutatásokra, az elemzések kérdéseire, kik számára lehet hasznos, a szolgáltató céljára, a szerteágazó aspektusok feltárására. 
• a következőkben definiáljuk a pozitívumokat, amiknek akkor leszünk birtokosai, ha kiküszöböljük a negatív hatásokat. Hiteles forrásból dolgozzunk.
• a további megközelítés legyen egy céltudatos tervezés javaslata, amivel el is lehet érni a pozitívumokat. A hitelességről itt se feledkezzünk meg. 
• a teljesség kedvéért mutassuk be a negatívumok előnyeit is /mert mindennek van előnye, ha megfelelően használják/, de a hátrányait is tüntessük fel. Így megkapjuk a mérleg 2 oldalát. Nyomatékot adva a helyes megoldásnak, ismételjük meg a javaslatot. 
• kérjük ki neves szakemberek véleményét is. 
• használjunk fel minél több és minél szerteágazóbb közvélemény-kutatást, ami elsőkézből mutatja meg az aktuális helyzetet, ugyanakkor mutassunk be egy régebbi statisztikai adatot is. Mindegyik hiteles forrás. 
• rendszeresen figyeljük a napi- és hetilapokat, magazinokat, és a kapcsolódó témacikkeket „véleményként” építsük be bejegyzéseinkbe. Szintén hiteles forrás.
• színesítsük képekkel, illusztrációkkal az írásokat, hiszen a szemnek is kellemesebb és érdekesebb, ha nem pusztán betűket kell olvasgatni. Egy érdekes /netán vicces/, a témára utaló kép már önmagában is figyelemfelkeltő /a hiteles forrás közlése természetesen itt se maradjon el!/
• ha lezárjuk blogunkat, összegezzünk, fűzzünk hozzá saját véleményt is. 
• minden bejegyzéshez rendeljünk címkéket, így a felhasználók könnyebben megtalálhatják az egymáshoz kapcsolódó „tartalomrészeket”. 
• az egyes bejegyzéseknél a „Nincsenek megjegyzések” lehetőségre kattintva bárki el tudja mondani a véleményét.