Tudományos diskurzus a hálózattudomány megjelenése előtt és után

A folyóiratok egészen a jelenkorig megfelelnek a tudományos közösség alapkövetelményeinek. Ann C. Schaffner 5 funkciót határoz meg: (1) tudásbázis építése; (2) információ kommunikálása; (3) minőség igazolása; (4) díjak osztása – prioritás, elismerés, kinevezés és ösztöndíjak; és (5) tudományos közösségek építése. A tudományos folyóirat folyamatosan ellátja ezeket az alapvető funkciókat, miközben formátumában és terjesztésében fejlődött. A legfontosabb változást az e-folyóiratok létre jötte, valamint a nyílt hozzáférésű közzététel előretörése jelentette, megváltoztatva a tudományos folyóiratok és cikkek terjesztésének módjait.

A tudományos kommunikáció társadalmi elterjedése

A hozzáférhető tudomány (e-science, open science) megváltoztatja a tudósok munkamódszerét, valamint összetett problémák jelentkeznek. A nyílt hozzáférés mozgalom által a kutatóknak lehetőségük van eredményeik megosztására  akár a munkafolyamat során is. Azon projektek, melyek több tudományterületről kívánnak meg szakértelmet, kutatócsoportok létre jöttét hívják magukkal.. Ezen jelenség hatására született a „team-tudomány tudománya”, amely a diszciplínákon átívelő tudományos együttműködés hatékonyságát elősegítő vagy hátráltató körülményeket megvizsgálja. A tudományközi együttműködések révén az elmúlt évtizedben a többszerzős művek felülkerekedtek az egyszerzős cikkeken.

A folyóiratok közösségteremtő funkcióját testesíti meg a blogolás, amit a tudósok egyre nagyobb aránya használ. Az erősődő tudományos közösség jelenléte ellenére azonban a hivatalos cikkek publikálására kényszerített kutatók az elismerés hiányában nem használják ezen fórumokat. A tudományos kultúrát hivatott megváltoztatni a ScienceBlog antológiája, a The Open Laboratory, mely a hagyományosan hivatalos publikációkhoz kapcsolódó állandóságot és presztízst kölcsönözve igyekszik segíteni a konszenzus létrejöttét.

Kockázat és nyereség

A megosztáson alapuló kommunikációs modell magától az akadémiai közegtől tapasztalhatja a legnagyobb kihívást. Lee van Orsdel és Kathleen Born által gyakorta hangoztatott érv szerint a nyílt hozzáférésű publikációkra gyakrabban hivatkoznak, valamint Jean-Claude Bradley szerint az elsőbbségi jog igénylésénél is védelmet kínál. A nyomtatott folyóiratokhoz társított teljesítmény és a presztízs hagyományos értékelési módszereken alapulnak, melyek továbbra is jelentős befolyásoló tényezők. Az a tudományos kultúra, mely a publikáció előtti információ megosztásra buzdít, komoly akadályba kerül egy kompetitív környezetben.

A modern tudomány fejlődése és annak hatása a tudományos diskurzusra

Az eddig tárgyalt jelenségek főként a tudományos folyóiratokra van nagy hatással, nem a tudományos cikkekre, melyek alig változtak.

Dwight Atkinson a 17-18. századra teszi a modern tudományos diskurzus megszületését, valamint vélemény szerint a tudomány gyakorlását a felsőosztálybeli úriemberek identitása befolyásolta. Az 1680-as években szerzőközpontú retorika jellemezte a tudományos diskurzust. A megjelentetett cikkek jellege udvarias stílusban írt levél, egyben tudományos eredményről készült jelentés volt, vagy a kevésbé levélszerű forma, a „kísérleti diskurzus” volt jellemző. Ez a tisztán leíró jelleg fejlődött tovább struktúrált formába, lehetőséget biztosítva a tárgyközpontú retorikának. melyben nagyobb hangsúly kerül a módszertanra, a kutatások véghezvitelére, valamint személytelenebb előadásmód jellemzi. Az 1980-es évekre ez a szerkezet uralta a tudományos diskurzust.

A II. világháborút követően az információ növekedése, a szabványosítás, valamint a módszertani központúság eredményeként a tudományt szakavatottabb kutatók munkája kezdte irányítani.

A tudomány és technika területén folytatott kormányok által támogatott kutatások és fejlesztések a 20. század során a globális tudományos közösségek befolyása alá került. A szociális háló hatása a tudományra megkérdőjelezhetetlen. Nielsen szerint a történészek úgy fogják felosztani száz év múlva a tudományt, hogy a hálózat előtti és a hálózat utáni korok.

A hálózati tudomány és a jövő cikkei

A nyílt hozzáférésért küzdő mozgalmak, a tudomány nagyobb elszámoltathatósága és ellenőrizhetősége segít a hálózattudomány korába lépni. Változik az írói pálya természete, és a tudományos cikkek felhasználásának természete is. A Web 2.0 környezet specializáltabb megjelenítőeszközök használatát teszi lehetővé. Az új ábrázoló és magyarázó eszközök által a szerzők leküzdhetik a PDF és HTML formátum korlátait, létrehozva egy új, tudományos prezentálására alkalmas formátumot. Elsevier Cell nevű folyóiratban demonstrált prototípus – A Jövő Cikke című – írásában a szöveget és a kiegészítő anyagokat hierarchikusan rendezte el – bevezetés, kutatási módszerek, kifejtés, stb. – így az olvasók nemlineáris módon tudják olvasni a dokumentumokat. A prototípusokba beletartoztak médiafájlok, mint például videós interjú az íróval. Az ilyen interaktív formátumok, bár izgalmasak, csupán az első lépést képviselik a tudományos cikkek evolúciójában.

A hozzáférhető tudomány mozgalma növekszik, azonban még nem érte el a kutatók nagy részét, valamint hátrányban van a kortárs bírálatok és a minőségbiztosítás terén.

A tudományos kommunikáció újranyitása

Korábban a tudományos kommunikációban a folyóiratok jutottak döntő szerephez, mivel az eredmények szélesebb és gyorsabb elterjedését nyújtották. A kutatók továbbra is nagy becsben tartják a folyóiratokban megjelent cikkeket, azonban gyakran fordulnak az információs kommunikáció nyílt hálózataihoz. A hagyományos tudományos cikk mindig is a kutatási folyamat újraírása volt, és a tudósok elsőszámú érdekeltsége a kutatás és nem a kommunikáció. A kutatók ugyanabból az okból fordulnak a hálózatban történő kutatáshoz, mint annak idején sokan fordultak a folyóiratokhoz – a kutatási eredmények gyorsabb terjesztése és a közösségbe tartozás érzése érdekében.

Nem tekinthetünk el azonban a hozzáférhető tudomány eszközeinek hatásától, valamint mindezt figyelembe véve a tudósoknak egyezségre kell jutniuk az adott kornak megfelelő kommunikációs formát illetően.

Eredeti cím: JOHN, Carey: Before and After Networked Science. = Information Culture, 48. köt. 3. sz. 2013. p. 344-367.
Készítette: Krekk Zsanett