A beiratkozási díjat befolyásoló tényezők, és az azon felüli szolgáltatások díjszabása

A soron következő bejegyzésben ismertetem azon kérdéseket, amelyeket feltettem a könyvtáraknak. Mindegyik könyvtáról összefüggő, és nem az egyes kérdésekre külön válaszoló visszajelzést kaptam, ezért a bejegyzés bekezdéscímei nem egyeznek a feltett kérdésekkel, hanem összefoglalóan foglalkoznak velük. Szó lesz a beiratkozási díj lét vagy nem léte és a felhasználói kör kapcsolatáról, illetve a beiratkozási díjon felüli szolgáltatások díjszabásáról.

 Még a kapcsolat felvétele előtt meg kellett fogalmaznom a felteendő kérdéseket. Ekkor olvastam el néhány cikket a témában, és így körvonalazódott mit is szeretnék megkérdezni. A kérdések a következők voltak:

• Milyen metódus alapján állapították meg a szolgáltatások díjszabását? 

• Összehasonlították-e más hasonló könyvtárak díjszabásával, mikor kialakították a sajátjukat?

• Van-e ezzel kapcsolatban valamilyen törvényi szabályozás, mert nekem nem sikerült megtalálnom, ha van ilyen?

Beiratkozási díj a felhasználói kör függvényében
A négy vizsgált könyvtár bár a zene világában dolgozik mindegyik, mégis más felhasználói kört szolgál ki.
A többihez képest szűkebb kört fed le az MTA-BTK Zenetudományi Intézet Könyvtára. Ez a szűk kör azért van, mert ez egy korlátozottan nyilvános kutatókönyvtár. Csak az MTA kutatóhálózatából érkező kutatók, illetve a Zeneakadémia doktoranduszai használhatják a könyvtárat. Ebből kifolyólag érdekesek a térítéses szolgáltatásai is a könyvtárnak, ugyanis egészen egyszerűen nincsenek. Nincs beiratkozási díj, ingyenes a fénymásolás, nyomtatás is.

A Zeneakadémia könyvtárának működését a Nemzeti Felsőoktatásról szóló (CCIV/2011) Törvény szabályozza. Ez az egyetlen könyvtár a négy közül, ahol központilag meghatározzák, kik használhatják térítésmentesen az intézményt. A törvény úgy fogalmaz, hogy a felsőoktatási intézmény létesítményeinek, így a könyvtár és a könyvtári alapszolgáltatásoknak használata az ingyenes szolgáltatások közé tartozik a hallgatók számára. Ez azonban csak az állami(rész)ösztöndíjas hallgatókra vonatkozik. 2012-ben a Zeneakadémián végül úgy döntöttek, hogy nem tesznek különbséget a hallgatók között aszerint, hogy milyen támogatásban részesülnek. Így két felhasználói csoportot alakítottak ki: az egyetemhez kötődő használók, tehát az egyetem hallgatói illetve az egyetemhez nem kötődő felhasználók. Az egyetemhez kötődő felhasználók a könyvtárat ingyenesen használhatják, az egyetemez nem kötődő felhasználók pedig beiratkozási díj ellenében. A díjfizetést a Zeneakadémia próbálja a beiratkozási díj felől inkább a szolgáltatások felé eltolni, hogy ne a könyvtár "pénzbeszedő", hanem a "szolgáltató intézmény" jellegét erősítse.

Országos Idegennyelvű Könyvtár Zeneműtárának díjszabása 2013-ban újult meg. Náluk is változott a beiratkozási díjak rendszere, de nem a törvényi szabályozás miatt. Mivel egy több gyűjteményrészt összefogó könyvtárról van szó, így ésszerűnek tűnt régebben úgy kialakítani a beiratkozási jegyeket, hogy minden gyűjteményrészhez külön volt egy. 2013 előtt egy éven keresztül gyakori panasz lett, hogy nem jó az olvasójegyek rendszere. Így 2013-ban a könyvtár eltörölte a külön olvasójegyeket, és létrehozott egy teljesökrű olvasójegyet, mely olcsóbb lett mint az eddigiek, mivel a 3500 forinton felül nincs egyéb beiratkozási díj a különböző könyvtárrészekbe.

A BMC Magyar Zenei Információs Központ látszólag egy egyszerű nyilvános könyvtár. Ez azonban nem teljesen igaz. Felhasználói között megtalálhatók profi és amatőr zenészek, zenetanárok, zenei intézményekben tanuló diákok, zenetörténészek, zenetudósok és nem utolsó sorban azok a zeneszerető emberek, akik a muzsikával már "mélyebb kapcsolatot ápolnak". Különlegességét a fenntartó okozza, ez a gyűjtemény ugyanis alapítványi fenntartású, így az előző három könyvtárhoz képest, őket köti a legkevésbé a törvényi szabályozás. Alapítványi helyzetük egyrészt akár nehézkes is lehet, mivel saját magunknak kell megteremetni a fenntartáshoz szükséges összegeket, azonban szabadabb kezet is ad számukra a többi könyvtárral szemben, mivel a szolgáltatások díjszabását önállóan határozhatják meg. Beiratkozási díjuk nincs, és a szolgáltatásaik nagy része ingyenes, de legalábbis a többi könyvtárhoz képest olcsóbb. Azt ingyenesség és az alacsony ár náluk elvi kérdés, mellyel céljuk az, hogy a könyvtár széleskörű szolgáltatásait  minél több olvasó igénybe tudja venni.

Térítéses szolgáltatások a vizsgált könyvtárakban
Az alábbi táblázatban összefoglalva láthatók azon szolgáltatások, amelyek a térítéses szolgáltatások körébe tartoznak.

		Szolgáltatások ára
Szolgáltatások megnevezése	Beiratkozási díj	Fénymásolás	Nyomtatás	Digitális másolat	CD írás
Könyvtár neve
MTA Zenetudományi Intézet Zenetudományi Szakkönyvtár	ingyenes	ingyenes	ingyenes	nincs	nincs
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Központi Könyvtára	Alap beiratkozási díj hallgatók számára: ingyenes	A4 25 Ft. A3 30 Ft.	A4 25 Ft. A3 30 Ft.	A4 25 Ft. színes A4 100 Ft.	500 Ft / munkaóra + 300 Ft. anyagköltség
Országos Idegennyelvű Könyvtár és Zenei Gyűjtemény	3500 Ft. / év	A4 20 Ft.	A4 20 Ft.	100 Ft. / beolvasás	750 Ft. / alkalom
Budapest Music Center	ingyenes	A4 10 Ft.	A4 10 Ft.	ingyenes	ingyenes

A beiratkozási díjon kívül egy könyvtárban nincs olyan szolgáltatás, amit az olvasóknak kötelező lenne igénybe venni. Azonban ezen könyvtárak gyűjteményében gyakran találhatók olyan értékes dokumentumok, melyek nem kölcsönözhetők, így, ha az olvasó otthon szeretne dolgozni az anyaggal kénytelen a könyvtár másoló szolgáltatását igénybe venni. A fénymásolás, nyomtatás általános szolgáltatásoknak tekinthetők, viszont az, hogy a könyvtár vállal-e szkennelést vagy CD írást, az már a felszereltségtől függ. Fontos kihangsúlyozni, hogy mind a négy könyvtár a vonatkozó szerzői jogi törvény szigorú betartása mellett végez csak másoló szolgáltatást. A különböző másoló üzletek áraihoz képest a könyvtári másolási árak drágának tűnhetnek, de könyvtári viszonylatban átlagosnak tekinthetők.

Az MTA Zenetudományi Intézet Könyvtárban az ingyenesség oka ismét a szűk kutatói réteg, és az, hogy itt nem üzleti, hanem sokkal inkább baráti alapon működik a másolás. A Zeneakadémia és az Országos Idegennyelvű Könyvtár Zeneműtár árai között nincs nagy különbség. Érthető módon a könyvtárnak itt is kompromisszumot kell kötnie, hogy mi az az ár, ami még nem túl drága az olvasónak, de nem is túl alacsony, és így a fenntartó által kívánt esetleges bevételt is ki tudja termelni az intézmény. Látható, hogy a BMC mindenféle másoló szolgáltatása a többi könyvtárhoz képest olcsónak tekinthető. Ez szintén az alapítványi fenntartásból fakadó függetlenségükre vezethető vissza. Áraik a könyvtár 2004-es nyitása óta változatlanok, mivel céljuk itt is az, hogy a felhasználók számára a költségeket a lehető legalacsonyabban tartsák.