Az olvasáskultúra fejlesztése az új-zélandi könyvtárakban- Recenzió

Vicki Darling: Reader Development in New Zealand Public Libraries című cikke az új zélandi közkönyvtárak olvasásfejlesztési stratégiáit ismerteti.

A szerző már a cikk elején kiemeli, hogy Új- Zélandon az olvasás a legnépszerűbb szabadidős tevékenységek közé tartozik. Ebben fontos szerepek játszanak a könyvtárak is, mint ahogy a szerző írja: „A könyvtáraknak fontos szerepük van az olvasásban, amely áthatja az egész társadalmat.” Ennek értelmében tehát az új- zélandi könyvtáraknak fontos feladata a felhasználók olvasásra való ösztönzése. 2007-ben egy felmérést végeztek az új- zélandi könyvtárak körében, hogy megtudják: milyen módon igyekszenek fejleszteni az olvasáskultúrát, emellett a személyzettel, valamint a tervezési dokumentumokkal kapcsolatos kérdések is szerepeltek a kérdőívekben. A tanulmány ezen felmérés eredményeit kívánja ismertetni. Összesen 28 válasz érkezett, azonban már ez is elegendő ahhoz, hogy képet kapjunk az olvasáskultúra fejlesztésének módszereiről.

A felmérésből kiderül, hogy a válaszadó könyvtárak nagy része tervdokumentumban dokumentálja olvasásfejlesztési törekvéseit. Ebben a dokumentumban többek között kiemelik a könyvtárak, hogy a gyűjtemény hozzáférhetőségének biztosításával kívánják örömtelivé, hasznossá tenni az olvasást, valamint segítik a felhasználókat a gyűjteményhez való hozzáférést illetően, valamint azt, hogy az „olvasás fejlesztése” számukra minden, ami növeli az emberek olvasás iránti elkötelezettségét, valamint ami elősegíti az örömteli olvasást. A válaszadók kisebb hányada jelezte, hogy ezen törekvéseiket a stratégiai, valamint az éves tervükbe is belefoglalják. Egy másik kérdése az volt a felmérésnek, hogy a könyvtárban folyik-e valamilyen, az olvasásra ösztönző tevékenység, foglalkozás. Szinte mindegyik válaszadó könyvtár végzett erre irányuló tevékenységet, mint például az új, vagy ajánlott könyvek megjelölése- ezek aztán különösen népszerűek voltak a használók körében (jó példa erre hazánkban a FSzEK Böngészdéje, ahol külön teszik az új, ajánlott könyveket). A válaszadók közül igen kevesen működtetnek olvasókört, külső helyszínre szervezett klubot. A könyvajánlók azok, amelyek elterjedtek az összes válaszadó könyvtárban, ugyanis ez segíti a olvasót, hogy kiválassza a számára érdekesnek tűnő dokumentumot. Ezek a könyvajánlók gyakran blogok, űrlapok, hirdetőtáblákra írott vélemények formájában vannak jelen a válaszadó könyvtárakban. A 28 válaszadó könyvtár közül 23 intézményben rendszeresen történnek szerzői látogatások, amelyek voltaképpen könyvbemutatók. A könyvtárak többsége jelezte, hogy az esti órákra időzített író- olvasó találkozók a leghatékonyabbak- főleg a felnőttek szemszögéből nézve. Mindössze egy vidéki könyvtár vallott kudarcot: a megszervezett író- olvasó találkozó nem vonzotta a közönséget, így meg is szüntették az ilyenfajta események szervezését. A válaszadók közöl 17 könyvtár jelezte, hogy az előbb ismertetett praktikákon kívül másfajtákat is bevet az olvasás ösztönzésére, mint például az iskolákban történő mesemondás, versfelolvasások, idősek számára szervezett teadélután felolvasással egybekötve, évenként megrendezett esszé versenyek tanulók számára. Természetesen nemcsak a felnőttekre, hanem a gyerekekre, a fiatalokra is igyekeztek kiterjeszteni az ilyen irányú törekvéseiket: 19 könyvtár válaszolta azt, hogy folyik náluk az őket megcélzó tevékenység. Ilyen például a nyári olvasó programok (hazánkban a FSZEK nyári olvasótábora erre jó példa), valamint 15 könyvtár szervez rendszeresen olvasásfejlesztő programokat gyermekek számára. Emellett egyes könyvtárak az iskolákra is igyekeznek kiterjeszteni „hatáskörüket”: ezen könyvtárak egyes alkalmazottai rendszeresen ellátogatnak az iskolákba, ahol tanácsokkal látják el a tanulókat, hogy miit érdemes olvasniuk. Természetesen a könyvtárak méretétől függ, hogy milyen mértékben alkalmaznak olvasásfejlesztési eszközöket: egyértelmű, hogy a nagyobb könyvtáraknagyobb eséllyel rendelkeznek kifinomultabb könyvtári rendszerrel, blogokkal, interaktív weboldalakkal, mint a kisebb könyvtárak. A felmérésben részt vevő könyvtárak nagy része jelezte, ogy az általuk kiemelt műfajjal kapcsolatos könyvjelzőket, szórólapokat terjesztenek olvasóik között, ezzel is megkönnyítve számukra az olvasnivaló kiválasztását. Emellett a könyvtáak nagy hányada rendelkezik olyan könyvtári rendszerrel, amely kisegítő funkciókat tartalmaz, amely megkönnyíti a használók számára a választást. Ilyen például az új beszerzéseket közló lista (hazai könyvtárain közül ezt sokan a weboldalukon keresztül ismertetik). A címkézési lehetőség kevésbé elterjedt, mindössze hat könyvtár jelezte, hogy katalógusukon keresztül egy személyes olvasói profi segítségével lehetőség van a kötetek címkézésére. Sajnos azonban az olvasásfejlesztésben számos akadály is felmerül: három könyvtár nem jelölte meg ezeket, azonban a megkérdezett intézmények jelentős része a pénz, idő, munkaerő akadályát jelölte meg gátló tényezőként az olvasásfejlesztés terén. Mivel mindenhol az emberi tényező a legfontosabb, az olvasásfejlesztés területén igen fontos a könyvtárosok hozzáállása, felkészültsége: a megkérdezett könyvtárak nagy része folytat személyzeti képzést e téren, hogy a használóknak a lehető legjobb szolgáltatást tudják nyújtani.

Természetesen a könyvtárvezetők felfogása sem egészen egységes arról, hogy miként fogják fel az olvasásfejlesztést. A legtöbbjük üzletként fogja ezt fel, de a válaszok nem egyhangúak ezen a területen. Egy könyvtár szerint nem tek9nthető lényeges szolgáltatásnak az olvasáskultúra fejlesztése. Voltak azonban olyan intézmények, amelyek azt válaszolták, hogy nincs külön költségvetés ilyen jellegű események megszervezésére, lebonyolítására, megfelelő személyzetnek kéne ezt végezni, valamint hogy stratégiai dokumentumaikban rögzíteniük kéne a könyvtáraknak az ezen irányú törekvéseiket.

Az eredeti cikk: Vicki Darling: Reader development in Nev Zealand publi libraries. In: APLIS, Jun2008, Vol 21. Issue 2, 66- 77. p. (A cikk elérhető az EBSCO adatbázison keresztül.)

A recenziót készítette: Szakolczi Gabriella