a budapesti zenei könyvtárak térítéses szolgáltatásai

A zenei könyvtárak térítéses szolgáltatásait eddig, ha vizsgálták, akkor is csak külön-külön tették, nem úgy, hogy összegezték ezen könyvtárak jellemzőit ezen a területen. A kutatási napló célja, hogy a négy budapesti könyvtárban végzett kutatás eredményét bemutassa. Jelen bejegyzésben a téma, illetve könyvtárkeresés első lépései, majd a kiválasztott könyvtárak kerülnek bemutatásra.

A kiválasztás folyamata

 Első lépésként kutatni kezdtem a témában, de szerencsére nem találtam sok anyagot, így lehetőségem volt egy új kutatást indítani. A könyvtárak kiválasztása a Google segítségével történt a nagyon egyszerű “zenei könyvtár” és a “Budapest” kulcsszavakkal. A keresés eredménye hat budapesti zenei könyvtár lett. Először kényelmesre szerettem volna venni a kutatást, és megpróbáltam a könyvtárak honlapjairól információt gyűjteni. Ez végül zsákutcának bizonyult, mert nem jutottam olyan adatokhoz, melyeket fel tudtam volna használni. Így e-mailezésbe kezdtem. Öt levelet küldtem el, mivel egy könyvtárnak végül nem írtam, de az ötből négyen válaszoltak.

A kérdésekre mint említettem, öten válaszoltak, mely levelekből négyet tudtam felhasználni. Végül a vizsgált könyvtárak: Országos Idegennyelvű Könyvtár Zeneműtár, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Zeneakadémia) Könyvtár, MTA-BTK Zenetudományi Intézet Könyvtára, BMC Magyar Zenei Információs Központ - Könyvtári gyűjtemény lettek.

Néhány szó a könyvtárakról(saját honlapjukról, illetve cikkekből származó idézetek)

Országos Idegennyelvű Könyvtár Zeneműtár
„A magyarországi nyilvános szakkönyvtárak közül az egyik legfiatalabb intézmény az
Országos Idegennyelvű Könyvtár. Jelenleg két egyedi feladatkört lát el: eredeti nyelvű,
elsősorban kortárs világirodalmi, zenei és nyelvészeti tárgyú dokumentumokat gyűjtő
szakkönyvtár, valamint a magyarországi nemzetiségi könyvtárak koordinációs központja.”

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Könyvtár
„A Zeneakadémia 1875-ben történt megalapításával egy időben létesítették a könyvtárát is, amely a nehézkes kezdetek után múlt század végére fokozatosan az ország legjelentősebb zenei gyűjteményévé fejlődött.” Napjaikban „A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zenemű- és könyvtára állománya tekintetében az ország leggazdagabb zenemű- és zenei szakkönyvtára.”

MTA-BTK Zenetudományi Intézet Könyvtára

„MTA Zenetudományi Intézet Könyvtára korlátozott nyilvánosságú, tudományos szakkönyvtár. Gyűjti a magyar zenetörténet, népzene, néptánc irodalmát, az általános zenetörténet, népzene, néptánc fontosabb dokumentumait, a rokontudományok/határterületek legfontosabb irodalmát, az intézeti kutatások hoz nélkülözhetetlen segédkönyveket.”Ez a könyvtár, mint a Magyar Tudományos Akadémia könyvtári rendszerének tagja vezető szerepet játszik a hazai zenei könyvtárak között.

BMC Magyar Zenei Információs Központ - Könyvtári gyűjtemény
A zenei könyvtárak között fenntartó szempontjából különleges helyet foglal el a 2004-ben
alapított Budapest Music Center, ugyanis alapítványi, tehát magán fenntartású. „2013-ban könyvtárunk új helyre költözött, március 25-től már a Budapest Music Center új, Mátyás utcai épületében fogadjuk látogatóinkat. A zenei információs központ és a könyvtár a ház Mátyás utcai oldalán kapott helyet, a gyűjtemény az olvasóteremmel, az irodákkal, a raktárral és a zenehallgató szobával együtt összesen 308 négyzetmétert foglal el.”- olvasható a honlapon.

A rövid bemutatásból látható, hogy mindegyik könyvtárnak van valamilyen különlegessége. Az általánosan feltett kérdések esetleges változását, illetve az egyes könyvtárak jellemzőit a következő bejegyzésben fogom ismertetni.