A közkönyvtárak működését erősen befolyásolják a politikai diskurzusok és a politikai döntéshozatal. Hatással lehetnek egy könyvtár költségvetésére, a menedzsmentre vagy a szabad hozzáférésre. Ezek pedig összességében hozzájárulnak ahhoz, hogy egy könyvtár mennyire képes sikeresen szolgálni a közösséget. Ma már egyértelműen politikai világban élünk, amelyben azonban a könyvtárak védtelenül állnak.
Napjaink kedvezőtlen gazdasági helyzetében egyre jobban kiéleződik a politika és a könyvtárak sikeressége közötti összefüggés. A könyvtári költségvetések folyamatosan csökkennek, ez pedig gátolja a fejlődést. Ezzel egyszerre azonban az állam azokat az embereket, akik életére negatívan hatottak a döntéseik, a könyvtárakba irányítják. A közkönyvtáraktól várják el, hogy segítsenek a munkakeresésben továbbá biztosítsanak szociális szolgáltatásokat és szórakoztató anyagokat. Mindehhez azonban, megfelelő anyagi háttérre lenne szükség. Ennek mára az lett a következménye, hogy a könyvtárak szűkös forrásaikból csak nehezen képesek lépést tartani a felhasználói igényekkel.
Az egyik alapvető probléma az, hogy a közkönyvtárakról szóló tanulmányok, nem fektetnek elég hangsúlyt a könyvtárak és a politika kapcsolatára. A tudomány és a szakirodalom középpontjában sokkal inkább a szolgáltatások és a felhasználói igények állnak. Olyan írások szinte nem is születnek, amelyek a politikai döntések közkönyvtárakra gyakorolt hatásait vizsgálják. Ha ezzel többet foglalkoznának, akkor a könyvtárakra vonatkozó döntések is jobban szolgálnák a könyvtárügyet. Továbbá a politikával azért is muszáj foglalkozni, mert meghatározza, hogy ki, miből és mennyit kaphat.
A politika és a közkönyvtárak
A közkönyvtárak életében sokkal jelentősebb a politika, mint korábban valaha is. Ennek ellenére a politikai vitákban csak ritkán veszik figyelembe a könyvtárakat. Az elmúlt 15 évben számos szövetségi utasítást kaptak a könyvtárak az USA-ban. Erre a példa a Homeland Security Act, amely korlátozza a kormányzati információk elérhetőségét és kivonja azokat a könyvtári gyűjteményekből. Ebből is jól látszik, hogy ma már a politika számos területen befolyásolhatja a közkönyvtárak működését.
A szervezetlen párbeszéd hátrányai
A könyvtári szakemberek sajnos az utóbbi időben nem vettek részt sikeresen a fontos politikai és szakpolitikai vitákon. A politika és a törvények megvalósulása így sok esetben korlátozza a könyvtárak képességeit. Az utóbbi időben a könyvtárakkal kapcsolatos törvények főként a szolgáltatható információk körét szabályozták, vagy az e-tartalmakkal kapcsolatos szerzői jogokat.
A könyvtárügyben a politikai párbeszéd szervezetlen és alulinformált. Ezt jól mutatják a különböző szövetségi utasításokra adott reakciók is. Ezek az intézkedések jelentős problémákat vetettek fel a könyvtárakban, de a könyvtári közösség visszajelzései mégsem voltak elég összefogottak. Mára pedig a kezdeti negatív reakciót felváltotta a kérdéskörről szóló viták látható hiánya. A könyvtári közösség tehát, ahelyett, hogy összefogott volna saját érdekében, inkább hagyta elsikkadni az ügyet.
Napjainkban a könyvtári szakpolitikák terén a törvényhozó és a végrehajtó is egyre inkább konfrontatív. Ebben a kiélezett helyzetben azonban csak elégtelen mennyiségű és szélességű politikai elemzések szolgálják a könyvtáros szakmát. Ez problémát jelenthet, hiszen a politikai vitákban könyvtári perspektívák pártfogása iránti felelősség, csakis a könyvtári közösség kezében van. Ezért fontos lenne az összefogás és a jólinformáltság elérése a könyvtáros szakmában.
Nyomás alatt a közkönyvtárak
Az USA-ban az állam támogatási struktúrát alakított ki a közkönyvtárak számára. Ettől függetlenül azonban különböző területeken olyan intézkedéseket hoztak, amelyeknél nem vették figyelembe a könyvtárak érdekeit. Ennek következtében egy sor olyan döntés született, amelyek nyomást gyakorolnak a közkönyvtárakra. A könyvtárak helyzetét tovább nehezíti, hogy egyre többen vizionálják a jövőbeli megszűnését ennek az intézményformának. Ez persze további nyomást és megfelelési kényszert eredményez.
Ezzel egy időben a könyvtárak költségvetése csökken, viszont a felhasználók száma egyre inkább növekszik. Az alapvető probléma az, hogy a szűkös forrásokból nem lehetséges a könyvtári szolgáltatások színvonalának fenntartása. Növekvő felhasználói igény mellett meg pláne nem. A könyvtárak azonban nem tudnak változtatni a helyzeten, így a nyitvatartás óraszámain, a szolgáltatások számán csökkentenek és a könyvtárosok is kevesebb időt töltenek az olvasók kiszolgálásával. Ennek következtében a közkönyvtárak valóban nem tudják fenntartani a szolgáltatásaik színvonalát, a fejlesztések pedig elérhetetlenné váltnak. A költségvetés szűkössége a könyvtár falain kívül is érezteti hatását, kihat a társadalom egészére.
A nemzet felébresztése
Ha a szakma komolyabban összpontosítana a politika közkönyvtárakra gyakorolt hatásaira, akkor jobban tudatosíthatnák ennek súlyát. Fontos lenne, hogy ez ne csak a könyvtári közösségben, hanem az egész nemzetben tudatosuljon. Ennek eléréséhez további kutatásokra van szükség a témában. Az eddigi tanulmányok általában csak egy konkrét döntés hatásait vizsgálták, ezt a hibát azonban el kell kerülni. A politika egészének hatásait kell kideríteni.
A cikk azt is javasolja, hogy a doktori képzés tematikájában jelenjen meg a politika és a közkönyvtárak kapcsolata. Hiszen elengedhetetlen, hogy ezzel tisztában legyenek a szakemberek, mert nagyban befolyásolja majd a könyvtárak jövőjét.
Fontos szerepe van a könyvtáros szervezeteknek is. Egyrészt fel kell hívniuk a figyelmet a szakpolitikai, politikai kérdésekre és a kapcsolódó kutatásokra. Másrészt elő kell mozdítaniuk az egységes vélemény, reakció kialakulását az egyes kérdésekben. A SOPA vita ugyanis egyértelműen megmutatta, hogy a szakma világos üzenete képes lehet megváltoztatni egy jogszabály sorsát.
A jelenlegi politikai környezetben valamennyi könyvtári szakember felelőssége, hogy aktívan és felkészülten részt vegyen a könyvtárakat érintő politikai vitákban. A kutatások pedig tovább növelhetik az érdekképviselet eredményességét. Ilyen helyzetből sokkal könnyebben tudnák támogatni azokat a döntéseket, amelyek a könyvtárak érdekeit szolgálják. A nemzet felébresztése pedig sokkal jobb módszer, mint abban reménykedni, hogy talán mégsem következik be a szörnyű jövő.
Készítette:
Szabó Dóra2014. április 13.
Eredeti cikk: Paul T. Jaeger, John Carlo Bertot, Ursula Gorham: Wake Up the Nation: Public Libraries, Policy Making, and Political Discourse. In: The Library Quarterly: Information, Community, Policy (2013) Vol. 83. No. 1. p. 61-72.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése