Carl Ostrowski: "The Choice of Books":Ainsworth Rand Spofford, the Ideology of Reading, and Literary Collection at the Library of Congress in the 1870s című cikke a címben említett Ainsworth Rand Spoffordnak, a Library of Congress könyvtárosának olvasásfejlesztésre irányuló törekvéseit mutatja be, amelyeket a könyvtáros az 1870-es években kívánt megvalósítani. Már az évszámból is látszik, hogy Amerikában már igen korán törekedtek arra, hogy a nemzeti könyvtárba, azaz a Library of Congress-be betérő embereket „olvasóvá neveljék”.
Spofford
egy 1900-ban megjelent könyvében írta meg, hogy milyen módszerekkel lehetne
fejleszteni az olvasást a Kongresszusi Könyvtárban. A mű első fejezetében olyan
instrukciókat fogalmaz meg, amelyek segíthetik mind a könyvtárosok, mind az
olvasók számára a megfelelő könyv kiválasztását. Szerinte először az olvasást
életrajzokkal, törtéenti művekkel kéne kezdeni, és ezután érdemes más jellegű –
mint például tudományos, szépirodalmi, költészeti – művekkel próbálkozni. Ezen
kívül részletesen tárgyalja a könyben az olvasás célját, hogy lehet megérteni,
amit olvasunk stb. Emellett kifejtette,hogy érdemes lenne a könyvekhez egy
prospektust is mellékelni, amely azt tartalmazná, hogy az adott móvet mikor
olvassa, hogyan olvassa az olvasó. Sajnos azonban a könyvtár munkatársai
kevésbé értették Spofford elméleteit, viszont azzal tisztában voltak, hogy a
kevésbé igényes irodalmi művek előbb- utób kiszorítják az igényesebb, felsőbb
kategóriákban tartozó munkákat.
Spofford
nevéhez főződik a letéti törvény megvalósulása is, melynek az a lényege, hogy a
Library of Congress minden, szerzői jogi védelem alatt álló műből példányokat
kap. A törvényt 1870-ben sikerült
elfogadtatnia, így ezután a könyvtár két példányt kaptna minden, copyright
védelem alatt álló könyvből, térképből, fényképből, diagramból, zeneműből és
más egyéb dokumentumokból. Spofford szerint a nemzeti könyvtár köteles minden
dokumentumot gyűjteni, függetlenül attól, hogy annak belső értéke mekkora.
Spofford
a törvény jelentőségét abban látta, hogy az amerikai irodalom gyűjtése
bizonyíték lenne az ország történelmét illetően, valamint bizonyítaná az ország
előrelépéseit, sőt a visszafejlődést is. Emellett azzal is érvelt, hogy ezek a
dokumentumok később értékesek is lehetnek. Ezt jól kifejezi az a kijelentése,
miszerint amit nem veszünk figyelembe egy nap, annak lehet, hogy a jövőben nagy
értéke lehet.
Az
olvasók számára nyomtatott katalógusok kiadásával is megkönnyítette a könyvek
kiválasztását a Kongresszusi Könyvtár. Az 1870-es években négy nyomtatott
katalógust adott ki a népszerű irodalomról az intézmény. Az első három
katalógus „kiegészítő” kötetnek számított, ugyanis a különböző időszakokban
újonnan beszerzett könyveket tartalmazta. A negyedik kötet volt a teljes,
átfogó katalógus, amely az összes művet tartalmazta. A katalógusok azt az elvet
követték, hogy csak amerikai szerzők, védelem alatt álló munkáit tartják
nyilván: ez a jelek szerint sikerült is. (Ez nagymértékben hozzájárult ahhoz,
hogy a hozzáférés lehetősége igencsak megnőtt, valamint az olvasóknak
lehetőségük volt a saját kultúrájukhoz tartozó szerzők, művek megismerése, emellett
a szerzői jogi viták is elkerülhetőek lettek.)
Spofford
szerint az olvasót oktatni kellene az irodalmi művek megítélésére – vagyis hogy
az olvasó megfelelően meg tudja ítélni, mi számít komoly irodalomnak – mint ahogy
előbb láthattuk, kevésbé igényes munkák háttérbe szorítják a felsőbb
osztályokba sorolható műveket: ezt fontos felismernie az olvasónak, és az
igényes, de számára megfelelő művet kiválasztani a dokumentumhalmazból -, és
ennek megfelelően válassza ki az olvasnivalóját. Továbbá a könyvtárosok is
fontos szerephez jutnak a közvélemény formálásában az olvasás terén.
Az
eredeti cikk: Carl Ostrowski: "The Choice of Books": Ainsworth Rand
Spofford,
the Ideology of Reading, and Literary
Collections at the Library of Congress in
the 1870s. In: Libraries & cultural record. 2010, Vol 45, Issue 1, 70- 84. p. (A cikk elérhető az EBSCO adatbázison keresztül.)
A recenziót készítette: Szakolczi Gabriella
A recenziót készítette: Szakolczi Gabriella
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése