Nemzeti és etnikai kisebbség = nemzetiség

A téma alaposabb körbejárása előtt indokoltnak tartom az alapfogalmak ismertetését. Amikor ugyanis nemzeti és etnikai kisebbségekről beszélünk, tudnunk kell, hogy mit értünk a nemzeti és etnikai, valamint a kisebbség fogalmak alatt. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a 2011-es Alaptörvény eltörölte a nemzeti, etnikai és a kisebbség megnevezést is, és helyette bevezette a nemzetiség fogalmat, mely egyesíti és magában foglalja a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Ugyan én a továbbiakban is használni fogom a 2011 előtt érvényben lévő megnevezéseket (a praktikum megkívánja, hiszen a szakirodalmak jelentős része 2011 született), mégis szükségesnek érzem az Alaptörvény vonatkozó részeinek közzétételét is e munka keretei között.


A nemzeti és az etnikai kisebbség definíciója

Az alábbi rész a szakdolgozatomból származik, amelyet ebből a témából írtam:

A kisebbség megnevezés általában egy olyan csoportot jelöl, amely egy adott társadalmi csoporton belül kis(ebb) létszámmal van jelen, és valamiféle ismérve révén különbözik a többségtől. Leggyakrabban nemzetiségi, etnikai, nyelvi és vallási kisebbségről beszélünk.1

A nemzeti kisebbségekről tudnunk kell, hogy őket sokszor „nemzetiségeknek” is nevezik, országonként változik ugyanis az elnevezés.2 „A nemzetiség fogalmát gyakran olyan kisebbségekre alkalmazzák, melyek anyanemzete az államon kívül, ahol a kisebbség él, saját nemzetállammal rendelkezik.” 3 Ez utóbbi tényező az, amely megkülönbözteti őket az etnikai kisebbségektől. A nemzeti kisebbség megnevezést ugyanis olyan közösségek kapcsán kívánatos használni, akik „önmagukban vagy az őket magukba foglaló állam határain kívül eső anyanemzet részeként képesek az államalkotásra.”4 Ezzel szemben „a szorosabb értelemben vett etnikai kisebbség e társadalmi-politikai szint alatt helyezkedik el.”5 Tehát ők nem rendelkeznek saját anyanemzettel.


A nemzetiség definíciója

Az Alaptörvény vonatkozó része (2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól, 1. Fejezet, Alapvető rendelkezések 1. § (1) ) így hangzik: „E törvény értelmében nemzetiség minden olyan - Magyarország területén legalább egy évszázada honos - népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.” Az Alaptörvény értelmében, Magyarországon tizenhárom elismert nemzetiség él. Ők a görög, ruszin, horvát, német, bolgár, roma, lengyel, román, örmény, szerb, ukrán, szlovák, szlovén nemzetiségek.

---

1A. GERGELY András et al.: Nemzeti és etnikai kisebbségek, 100. p. A hozzáférés módja: http://vmek.oszk.hu/03400/03477/pdf/6_etnikai.pdf (Letöltés ideje: 2014-02-12) (Pdf dokumentum)

2 BRUNNER, Georg: Nemzetiségi kérdés és kisebbségi konfliktusok Kelet-Európában. Fordította Emőkei István. Budapest : [s.n.], 1995. 11.p.

3 u.o.

4 u.o. 12.p.

5 u.o.