A zenei könyvtárak helye a könyvtári- és a törvényi szabályozás világában

Ahhoz, hogy bárki számára érthető legyen a másik két bejegyzés a zenei könyvtárak térítéses szolgáltatásairól szükségesnek tartom néhány szót szólni arról, hogy a zenei könyvtárak hol helyezkednek el a könyvtári világban, illetve, hogy milyen tényezők befolyásolják a térítéses szolgáltatások díjszabását a törvények szövege alapján.
Szakkönyvtárak és gyűjteményrészek

A zenei könyvtárak a szakkönyvtárak közé tartoznak, azonban nem feltétlenül önállóak. „A világ zenei könyvtárainak jelentős többségében együtt őrzik a zeneműveket és a zenei vonatkozású irodalmat. Csekély számú kivételt ez alól csak az olyan általános gyűjtőkörű nemzeti, tudományos vagy közművelődési könyvtárak képeznek, melyekben a zeneműtárak, hanglemeztárak stb. különgyűjteményként foglalnak helyet. Ezekben a könyvtárakban, ahol a zenei állomány fejlesztése csak valamely speciális szempont miatt szükséges, a zenei vonatkozású könyvek kizárólag ezen tárak segédkönyvállományát képezik segédkönyvtári szinten, míg a zeneirodalom döntő többségét törzsállományukban tárolják.”-írja Pethes Iván a Zeneművek és a zenetudomány könyvtári osztályozásának kérdései című munkájában. E rövid könyvtár tipológiai kitérő után lássuk mit mond a törvény a könyvtár térítéses szolgáltatásainak díjszabásáról.

Térítéses szolgáltatások díjszabása a törvények szövege alapján

Az 1997. évi CXL törvény kimondja, hogy „az információs társadalom és a demokratikus jogállam működésének alapfeltétele a könyvtári rendszer, amelyen keresztül az információk szabadon, bárki számára hozzáférhetők. A könyvtári ellátás fenntartása és fejlesztése az állampolgárok és a társadalom egésze szempontjából szükséges, a könyvtári és információs szolgáltatás állami fenntartása stratégiai jelentőségű. A könyvtári rendszernek az állampolgárok érdekeit kell szolgálnia.” A törvény III. része foglalkozik a nyilvános könyvtári ellátással. A könyvtárnak lehetővé kell tennie, hogy a felhasználó élhessen azzal a törvényben leírt jogával, hogy bármilyen nyilvános könyvtári szolgáltatást igénybe vegyen. Azonban ennek a feltételrendszerét már a könyvtár határozza meg. A törvény ezzel kapcsolatban így fogalmaz a 70. § (1) bekezdésében: „A könyvtárnak rendelkeznie kell a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel. A könyvtár az alapító, illetőleg a fenntartó által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról. A könyvtár fenntartási és működési költségeit az évente összeállított és a fenntartó által megállapított költségvetésben kell előirányozni.”A könyvtári szolgáltatások díjszabását tehát több tényező alapján határozzák meg. Egyeztetni kell a fenntartóval, amely az egyes könyvtárak esetében változó lehet, másrészt a gazdasági osztálynak is el kell fogadnia a könyvtár által javasolt változásokat, ezen felül pedig még a külön törvény is vonatkozhat a könyvtárra, amely befolyásolhatja a díjak mértékét. Hogy, hogyan is működik mindez a gyakorlatban, kiderül a másik két bejegyzésből!