Olvasói elégedettség vizsgálati szokások könyvtártípusonként és régiónként

   A könyvtár típusa is befolyásoló tényező lehet az elégedettség mérést illetően, a felmérési szokások könyvtártípusonként különbözőek. 

   Azért tartom fontosnak a régiók szerinti elégedettség mérési helyzetkép megalkotását, mert nem mindegy, hogy a megkérdezett könyvtárak hol helyezkednek el, ugyanis Magyarország hét régiója eltér egymástól gazdaságilag és kulturális ellátottság szempontjából is. Arra voltam kíváncsi munkám során, hogy hogyan oszlik meg az elégedettség vizsgálat jelenléte a könyvtárakban régiónként, s hol milyen rendszeresek a felmérések. Itt nem térek ki a legutolsó elégedettség vizsgálattal kapcsolatos kérdésekre, mert úgy gondolom, hogy az általános és a könyvtártípusok szerinti helyzetjelentések kellőképpen részletesek ebből a szempontból, nem tartom logikusnak eme kérdéskörök régiók szerinti tárgyalását.

A válaszadás aránya a könyvtártípusokat illetően a következőképp alakult:

        Az egyes könyvtártípusok megoszlása a következő: 

         Az elégedettség mérés megléte és gyakorisága, az utolsó felmérés ideje könyvtártípusonként:

Az elégedettség mérést végző, nem végző könyvtárak illetve a rendszeresség arányai nem térnek el egymástól nagymértékben a vizsgált könyvtártípusok esetében, viszont az utolsó elégedettség vizsgálat ideje több felsőoktatási és szakkönyvtárnál sokkal aktuálisabb, mint a megyei és városi könyvtáraknál.

         Az elégedettség mérés jelenléte, gyakorisága és az utolsó felmérés ideje régiónként:

   Mindegyik régióban jó az elégedettség vizsgálat jelenlétének aránya, de a rendszeresség terén egyik sem jeleskedik különösebben, bár a többi régióhoz viszonyítva az Észak-Alföldön, a Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon jobb a helyzet. Legrosszabbul a Nyugat-Dunántúli, legjobban pedig a Közép-Magyarországi régió áll az elégedettség mérés aktualitásának szempontjából.

         A felmérés módszerei és az érintett kérdéskörök könyvtártípusonként: 

A könyvtártípusok elégedettség mérési szokásai közötti különbségek főleg az olvasóközönség és az állomány összetételéből fakadnak. A felsőoktatási és szakkönyvtárakat inkább diákok, kutatók látogatják, akik nyitottabbak az informatika, az internet adta lehetőségek kihasználására, a megyei és városi könyvtárak használói közül pedig vannak olyan csoportok, akik inkább a hagyományos könyvtári ellátás hívei.

Az online kérdőívezés, a könyvtári berendezés és infrastruktúra modernizálására és az új adatbázisokra való igény inkább a felsőoktatási és szakkönyvtárakra jellemző, míg a papír alapú kérdőív, a gyűjtemény összetételének színesebbé tétele kapcsán felmerülő igények, a könyvtári rendezvényekre irányuló kérdések a megyei és városi könyvtárak sajátosságai.