Kortárs magyar irodalom 2.

A kortárs irodalom terjesztésére szolgáló felületek az Internet megjelenése előtti időkben meglehetősen változatosak voltak. Az 50-es években az elsődleges szerepet a nyomtatott sajtó, illetve a különböző irodalmi társaságok töltötték be; ezeket a későbbiekben a rádió és a televízió nyújtotta lehetőségek egészítették ki.

A szocializmus idején a kiadók, a könyvkereskedelem és a folyóiratok majdnem teljesen állami kézben voltak. A cenzúra bevezetése miatt bizonyos tartalmak és szerzők egyáltalán nem kaptak lehetőséget a megjelenésre. Az irodalmi élet ennek ellenére igen élénk volt: a fővárosban és vidéken számos irodalmi folyóirat jelent meg, melyekben többek között sok fiatal kortárs szerző munkái is helyet kaptak. A tartalmak szűrése csak a 60-as évek végén lazult, mikor néhány kiadó már saját hálózatában terjeszthette kiadványait.

A rendszerváltás után hatalmas mennyiségű, az előző érában tilalmasnak számító irodalom került publikálásra, amelyre jelentős kereslet is volt; ennek következtében sorra alakultak az új kiadók, és a folyóiratok választéka is nagymértékben bővült. A piacon megjelentek az első magánkiadású kötetek. Ezt az időszakot pár év elteltével rohamos hanyatlás követte: a 90-es évek közepére a nagy állami vállalatok csődbe mentek, illetve számos kiadót és könyvterjesztő vállalatot is be kellett zárni; egész falvak, sőt városok maradtak könyvesboltok nélkül. A kormány könyvkiadást segítő kulturális alapok létrehozásával igyekezett a helyzeten javítani, ez azonban nem jelentett tartós megoldást a kialakult válsághelyzetre. A 2000-es évek elejére néhány nagy könyvkiadó és könyvterjesztő hálózat vette át az uralmat, melyek napjainkra egyre inkább veszteségesnek mutatkoznak.

Szemle 2014. ősz/tél

Bonn, M.: Tooling up : scholarly communication education and training.

 [Felkészülés a tudományos kommunikáció oktatására]

 In: College & Research Libraries, 2014. Vol. 75. No. 3., pp.132-135.

 Ref.: Gáspár Anita
Breeding, M.: Digital Archiving in the Age of Cloud Computing
 [Digitális archiválás a felhő rendszerek korában]

 In: Computers & Libraries, March 2013, Vol.33., No.8., pp. 23-26.

 Ref.: Ferencz Gáborné Zsuzsa
Tang, Y., & Tseng, H.W.: Distance Students' Attitude toward Library Help Seeking
 [Távoktatásban részt vevő hallgatók hozzáállása a könyvtári segítségkéréshez]

 In: The Journal of Academic Librarianship, May 2014, Vol. 40, No. 3-4, pp. 307-312.

  Ref.: Böhm Karolina
Allen, Ethan J. &  Weber, Roberta K.: The Library and the Web: Graduate Students’ Selection of Open Access Journals for Empirical Literature Searches

 [A könyvtár és az internet: Mesterszakos hallgatók nyílt hozzáférésű folyóirat és empirikus irodalom keresései]

 In: Journal of Web Librarianship, July 2014, Vol. 8, No. 3, pp. 243-262.

 Ref.: Böhm Karolina

Glasser, Sarah: Providing perpetual access : results of a survey
 [A folyamatos hozzáférés szolgáltatása]

 In: Library Resources & Technical Services 2014, Vol. 58., No. 3., pp. 144-152.

 Ref.: Darabosné Maczkó Beáta

Gore, H.: Massive Open Online Courses (MOOCs) and Their Impact on Academic Library Services: Exploring the Issues and Challenges.
 [Tömeges nyílt online kurzusok (MOOC) és azok a könyvtári szolgáltatásokra gyakorolt hatása: Új problémák és kihívások]

 In: New Review of Academic Librarianship, February 2014, Vol. 20, No. 1, pp. 4-28.

 Ref.: Böhm Karolina
Hu, D., Luo, A., & Liu, H.: Open Access in China and its Effect on Academic Libraries.

 [Nyilt hozzáférés Kínában és annak hatása a felsőoktatásban]

 In: The Journal of Academic Librarianship, (2013). 39(1), 110-112.

 Ref.: Tampu Ferenc
McDermott, Irene E.: Show, don’t tell : data visualisation for libraries
 [Mutasd, ne mondd!]

 In: Online searcher 2014, Vol. 38., No. 4., pp.35-37.

 Ref.:  Darabosné Maczkó Beáta
Kelley, K., Leatherman, C.C., Rinna, G.: Is it Really Time to Replace Your ILS with a Next-Generation Option?
[Eljött-e az ideje, hogy lecserélje integrált könyvtári rendszerét egy modernebb megoldásra?]

 In: Computers & Libraries, October 2013, Vol.33., No.8., pp. 11-15.

 Ref.: Ferencz Gáborné Zsuzsa
Kluzek, M.: A practical guide to e-journal and e-book supply – a UK perspective.
[Gyakorlati kalauz e-folyóiratok és e-könyvek szolgáltatásához: egy brit példa]

 In: Interlending & Document Supply, 2014. Vol. 42. No. 1., pp.13–15.

 Ref.: Gáspár Anita
Más-Bleda, A. [et al.]: Successful researchers publicizing research online : an outlink analysis of European highly cited scientists' personal websites.
 [A sikeres kutatók online népszerűsítik eredményeiket: gyakran idézett európai tudósok egyéni honlapjainak elemzése.]

 In: Journal of Documentation, 2014. Vol. 70. No. 1., pp. 148-172.

 Ref.: Gáspár Anita
Moyer, J.E., Thiele, J.: E-books and readers in public libraries: literature review and case study.

 [E-könyvek és e-olvasók a nyilvános könyvtárakban: irodalmi áttekintés és esettanulmány]
 In: New Library World, 2012, Vol. 113, No. 5-6., pp. 262-269.

 Ref.: Ferencz Gáborné Zsuzsa
Pekka Olsbo: Does openness and open access policy relate to the success of universities?
 [A nyitottság és a nyílt hozzáférés összefüggésben van az egyetemek sikerével?]

 In: Information Services & Use, 2013, Vol. 33., pp. 87-91.

 Ref.: Darabosné Maczkó Beáta

Van Duinkerken, W., & Kaspar, W. A.: Talking to Ourselves: Librarians' Responsibility to the Public.

 [Beszéljünk magunkról: könyvtárak felelősége a közösség iránt]

 In:  The Journal of Academic Librarianship, (2013). 39(5), 369-370. 

 Ref.: Tampu Ferenc

Milyen lehetőségeket rejt magában az OR-ZSE könyvtára? 2.

Minden kezdet nehéz…

Kezdetben - az internet elterjedése előtt - még elég körülményes volt a zsidóság megismeréséről való informálódás. Bár az érdeklődés megvolt, de az ehhez szükséges infrastruktúra kialakulása még váratott magára az 1990-es évekig. A rendszerváltás után bekövetkező társadalmi változások és a vallásos élet felpezsdülésének hatására a magyarországi zsidóság reneszánszáról beszélhetünk már. A rendszerváltás lehetővé tette a zsidóság szabad megélését és hatására felélénkült a zsidó közösségi élet. Egyre több zsidó kezdett a zsidó vallás, hagyomány és kultúra iránt érdeklődni. 1989-90-től volt egy felívelő szakasz, amikor kuriózum volt a zsidó kultúra, mint minden olyan kezdeményezés, ami épp tabu volt a diktatúra idején. Különböző zsidó kiadványok jelentek meg, folyóiratok indultak el. Megnövekedett az érdeklődés az örökségvédelem két legfontosabb intézménye, a Magyar Zsidó Múzeum és a Magyar Zsidó Levéltár iránt is.

Szakácskönyvtár 2.

Honlapom témája mindig időszerű volt és az is lesz, amíg az emberiség enni és főzni fog. Az internet világa előtt a régi és új szakácskönyvekről szóbeszéd útján értesültünk, és a periodikákban jelentek meg leginkább hírek, kritikák velük kapcsolatosan: napi-, heti és havi lapok könyvajánló és főzős rovataiban. A téma jelen volt az országos és a szűkebb helyi sajtóban egyaránt. Ez az utóbbi két évtizedben visszaszorult, köszönhetően az internetnek és a televíziónak, ahonnan a sütni-főzni szeretők gyorsan  és könnyedén rengeteg recepthez, konyhai fortélyhoz juthatnak hozzá. Talán túl bő is a választék, és ki tudja mennyire hitelesek egy felmerült problémára adott válaszok pl. a hurka sütése ügyében. A szakácskönyvek bemutatása ma a tematikus médiában jelenik meg legfőképp: televíziós csatornán, folyóiratokban, és az internetes gasztroblogokon, hírportálok gasztro rovatában, kritikusok lapjain, könyves oldalakon - leggyakrabban a felkapott sztárséfek, gasztrobloggerek és más hírességek könyveit mutatva be.

Egy irigylendő könyvtár eredete

A Columbiai Egyetem új könyvtára, a Tudomány és Mérnöki Könyvtár a legújabb példája annak, hogy egy könyvtár hogyan támogatja a tudományos kutatást és tanulást. Az új épület egy meglévő földszintes házra épülve tökéletesen megfelel céljainak.

Nyilt hozzáférés Kínában és annak hatása a felsőoktatásban

A Nyílt Hozzáférés a kínai felsőoktatási könyvtárak jövőjévé vált. A kormány támogatásával és a Nyílt Hozzáférés előrehaladtával egyre több felsőoktatási könyvtár kötelezi el magát Kínában a Nyílt Hozzáféréshez való csatlakozásra. A Nyílt Hozzáférés gyors fejlődése nemcsak a tradicionális tudományos kommunikáció modelljét változtatta meg és a tudományos információ szabad áramlását hozta el, hanem a felsőoktatási könyvtárak minden területén érezteti hatását beleértve az ő szerepüket, állományukat, technológiájukat és szolgáltatásaikat.

A Warhammer 40k mint antiutópia 2.

A warhammer 40.000 először egy terepasztalos stratégiai játék volt, melyet a Britt Games Workshop adott ki és Rick Priestley készített 1987-ben. Ez egy olyan játék, amiben két (vagy több) ember játszik egymás ellen egy terepasztalon, kis méretű figurákkal. Talán a sakkhoz lehet kicsit hasonlítani, csak itt nagyobb szerepet játszik a szerencse. A játékhoz szükséges figurákat darabokban, festetlenül lehet beszerezni, így mindenki a saját szája íze szerint dekorálhatja és állíthatja be a katonáit, járműveit.

Zeneíró programok 2.

Az internet előtt és a számítógépek előtt csak egyetlen módja volt a zeneírásnak: a zeneszerző leült az íróasztalához, elővett egy kottafüzetet és egy tollat, majd nekiállt leírni a fejében lévő dallamokat. S mint a “sima” írás esetében, a zeneírásnál is évszázadokon keresztül kellett így tennie a szerzőnek. A kotta beszerzése meg nem túl meglepő módon úgy történt, hogy az ember fogta magát és elment a zeneboltba, ahol megvette a kívánt mennyiségű kottafüzetet.

Börtönfilmek 2.

Webes környezetben a legrészletezőbb börtönfilm listát az IMDB adja. Természetesen más témájú filmekhez is ad elemző leírást a weboldal. Az IMDB-n különböző felhasználók top 10-es börtönfelsorolásait találhatjuk. A börtönfilmes lista bővül és persze a filmek rangsora is változik. 

A magyar oldalak közül a Filmmagazin és a Filmvilág, ahol érdemes keresni, de a Filmkatalógus is megér egy próbát. Habár utóbbi egy félig meddig fórumszerű weboldal és éppen ezért megvan az esélye annak, hogy az oda kommentelők tévednek, hiszen nem szakavatottak a témában. A port.hu, mely kritikákat is közöl és fórumot a felhasználóknak, jó példa erre.

Szakácskönyvtár 1.

 Rengeteg szakácskönyvvel találkozhatunk nap mint nap. Hihetetlen a kínálat a könyvkiadás ezen területén, mindig van valami trend, és folyamatosan jönnek az új szakácskönyvek a nyomdákból. A valós és virtuális könyvesboltokban órákat is eltölthetünk a keresgéléssel – lehet, hogy egyszerűbb lenne kikölcsönözni egy könyvtárból, és ha bevált, akkor megvenni! A BCE Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár a Budapesti Corvinus Egyetem három budai karának könyvtára, melyek egyike az Élelmiszertudományi Kar. Ennek megfelelően kötelespéldányként nagyon sok szakácskönyvet kap a könyvtár, így szinte külön gyűjteményt alakíthatnánk ki a szakácskönyvekből. Erre az állományrészre irányítom a figyelmet blogommal, mivel nem csak felsőoktatási, hanem nyilvános könyvtárként is működünk. Kedvcsinálóként már meglévő és leendő látogatóink részére régi és új, elavult és trendi, hétköznapi és ünnepre való szakácskönyveket fogok bemutatni a könyvtár állományából. Megvizsgálom őket kívülről, belülről - hasznos-e, érthető-e, vagy „csak” szép, és jól esik olvasgatni -, és ha időm engedi főzök is belőle (környezetem örömére).

Darabosné Maczkó Beáta

/ További bejegyzések

Kortárs magyar irodalom 1.

Napjaink irodalma számos olyan kérdést vet fel, melyek teljes körű megválaszolására nem, vagy csak igen kevesen vállalkoztak. Ennek oka főleg az, hogy a kortárs irodalom arculata folyamatos változásban, átalakulásban van; jelenleg is rengeteg irányzat és elképzelés verseng egymással, melyek céljaikban és megjelenési formáikban gyakran igen ellentmondásosak. Talán nyugodtan mondhatjuk, hogy ezen a területen még semmi sincs kőbe vésve: az internetes és egyéb fórumokon,rendezvényeken, valamint irodalmi weboldalakon számos irodalmi csoport és személy teszi közzé munkásságát, illetve vitatkozik erről a nagyon is élő és változékony témáról. Az online és nyomtatásban megjelenő irodalmi folyóiratok számos pályázatot írnak ki, aminek következtében az irodalmi életben újabb és újabb nevek, stílusok, elképzelések jelennek meg.

Mit tekinthetük kortárs irodalomnak? Milyen vélemények, irányzatok keverednek, ütköznek? Milyen társadalmi jelenségek, váktozások, külső hatások idézték elő mai arculatát? Kik azok a szerzők, akik munkásságát irányadónak tekinthetjük? Milyen lehetőségei vannak egy amatőr alkotónak az érvényesülésre? Alkothatunk-e objektív ítéletet saját korunk irodalmáról, és ha igen, milyen támpontjaink vannak?

Román koncepciók a moldvai csángó-magyarokról a II. ezredfordulón

A moldvai csángómagyarokról nagyon sok kutatási eredmény született. Főleg az utóbbi évtizedekben egyre többen éreztek történelmi felelőséget az iránt, hogy a szorványban élő magyarságot fel kell karolni, meg kell menteni, múltjukról, kultúrájukról beszélni, írni, terjeszteni kell. A témát főleg a magyarság szempontjából, szemszögéből közelítették meg. Azonban ez egyoldalúnak tünhet, hiszen a többnyire asszimilált moldvai magyarság múltjára ma már egyre hangsúlyozottabban igényt tart a román fél is. A múlt század második felében kidolgozták “mesterséges” román eredetelméletüket, melyben belekapaszkodva történészek, újságírók, közéleti személyiségek stb. próbálják bizonyítani eme kis népcsoport román gyökereit, eredetét, kultúráját.

Szerzői jog és könyvtár 2.

A szerzői jog nem tartozik azon témák közé, amelyet különösebben nagy érdeklődés övezett volna az Internet előtti időkben. Természetesen foglalkoztak vele jó néhányan: az Artisjus szakemberei, kiadók, rádiók, mindazok, akik művészeket menedzseltek és természetesen akadtak szakjogászok is. Mégis, mindez meglehetősen távol esett a mindennapoktól.

A könyvtárakban sem volt kiemelt téma a szerzői jog, hiszen a könyvtár a megvásárolt könyvvel a törvény értelmében azt tehetett, amit akart, számtalanszor kölcsönözhette, bármeddig állományban tarthatta vagy éppen kiselejtezhette. Másolásra nem igazán volt mód, senkinek nem jutott volna eszébe kézzel másolgatni egy könyvet, sőt még az oldalak lefotózásának lehetősége sem hozott lázba senkit.

A szerzői joggal kapcsolatos irodalom ezért főleg a szakkönyvekre korlátozódott. A vonatkozó törvényeket a jogi anyagok tartalmazták, a médiában csak akkor jelent meg ez a téma, ha éppen valami botrány volt körülötte.

Milyen lehetőségeket rejt magában az OR-ZSE könyvtára?

Szubjektív válogatás a könyvtár folyóirataiból, könyveiből, kiadványaiból.

Az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem (OR-ZSE) könyvtárához naponta fordulnak olyan kérdésekkel a zsidó kultúra iránt érdeklődő olvasók, kutatók, de igen gyakran az egyetem hallgatói is, hogy milyen érdekességeket, kutatási lehetőségeket rejt magában a könyvtár, vagy hogy milyen irodalmakat, újdonságokat, érdekességeket tud ajánlani valamely adott témához. Az is gyakori, hogy külföldön élő magyarok keresik fel a könyvtárat azért, mert itt-ott hallottak már egyedi és gazdag gyűjteményéről, és arról hogy vannak olyan könyveink, nyomtatványaink, illetve folyóirat ritkaságaink, amik a világon csak itt elérhetők fel. Sokan azért jönnek, hogy felkutassák a zsidó gyökereiket, szülőhelyük és családjuk történetét, illetve hogy a zsidó kultúrával ismerkedjenek zsidóként vagy nem zsidóként. Gyakran fordulnak az OR-ZSE könyvtárához a különböző egyetemeken tanuló vagy oktató kutatatók is, akik különböző szakirodalmakat keresnek szakdolgozatukhoz, disszertációjukhoz, illetve a zsidó zenével, művészettel, történelemmel, holokauszttal foglalkozó előadásaikhoz, cikkeikhez. A könyvtárban minden ehhez szükséges anyag megtalálható, s ezért kiváló forrást, illetve kiindulópontot nyújthat az olvasóknak, látogatóknak az őket érdeklő területeken.

Földtan gyerekeknek 1.

Egyre kevesebben érdeklődnek a természettudományok iránt. A Magyar Tudományos Akadémia és a felsőoktatási intézmények törekvései, hogy különböző programokkal tájékoztassák és csábítsák a fiatalokat ezirányú továbbtanulásra.

A gyermekeknek a földtan  megismerése, megismertetése általában a középiskolában kezdődik és ezen belül a földrajz órán. Sokat számít, hogy mennyire ambíciózus a tanár. 

Megfigyelhető, hogy a családban akkor terelődik a figyelem a természettudományok felé, ha a szülő, nagyszülő is hasonló érdeklődésű, illetve valamilyen rokon szakmája van (pl. geofizikus, térképész, paleontológus, bányász, stb.). Ebben az esetben már  a gyermeket, akár 2 éves kortól viszik a múzeumokba, kirándulni a természetbe és barlangi túrákon vesznek részt.