Könyvek újrahasznosítása könyvtári környezetben II.

Az ajándékba kapott könyvek újrahasznosítására több példát találunk a hazai könyvtári gyakorlatban.

Forrás: Gazdára találhatnak a használt könyvek | II. Rákóczi Ferenc Könyvtár (rfmlib.hu)

A gyűjtemény-központúságtól a felhasználó-központú szemlélet felé

A tanulmány adatai:

Szerző: V. K. Stepanov

Cím: A User-Centered Model of a Science Library

Megjelenés: Scientific and Technical Information Processing, vol. 50, p. 69–73. (2023)

Forrás: https://link.springer.com/article/10.3103/S0147688223010136

Az ELTE könyvtárainak kutatástámogató tevékenysége

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyarország egyik legismertebb, nagy múlttal rendelkező egyeteme, ahol a természettudományok, a bölcsészettudományok és a társadalomtudományok iránt érdeklődők mind megtalálhatják a nekik megfelelő szakokat és magas színvonalú oktatásban vehetnek részt. Az oktatás mellett a tudományos kutatások is kulcsszerepet játszanak az egyetem életében és az intézmény igyekszik biztosítani a megfelelő segítséget, eszközöket és forrásokat ahhoz, hogy tudományos munkatársai a lehető legjobb munkát végezzék. Mindebben az egyetem könyvtárai is központi szerepet vállalnak, kiváló forrásokat és szolgáltatásokat kínálva a hallgatóknak és kutatóknak. Első bejegyzésemben részletesen vizsgálom, hogy mik is ezek a bizonyos szolgáltatások.

magyarezredek.hu 2. – Az I. világháború hazai forrásai

 

Az I. világháborúval kapcsolatban nagyszámú nyomtatott és digitalizált szakirodalom áll rendelkezésre számos európai nyelven, hiszen ez a nemzetközi konfliktus átírta Európa történelmét a 20. század elején. Emellett a korabeli sajtóanyag áttekintésével is képet kaphatunk a háborús eseményekről, és a hátországban maradottak mindennapjairól is. Hazai vonatkozásban érdemes például Az Est, a Pesti Napló, a Budapesti Hírlap vagy a Pesti Hírlap számait lapozgatni.

A különböző monográfiák és tanulmányok mellett több online adatbázis is segítségére van a korszak iránt érdeklődőknek. Ebben a bejegyzésben néhány fontosabb hazai adatbázisra szeretném felhívni a figyelmet, a teljesség igénye nélkül. Felsorolásomban országos és regionális adatbázisokat is említek majd. (A képen egy magyar baka látható az olasz fronton, forrás ld. itt.)

magyarezredek.hu 3. – Rövid tartalomismertető

Ebben a bejegyzésben a magyarezredek.hu weboldalon fellelhető tartalmakat fogom röviden ismertetni. A térképes nézet használatának részletes bemutatása után fogok áttérni az egyes menüpontokra. Az információkhoz saját keresések útján jutottam, illetve felhasználtam a menü bevezetőjében található információkat is.

Térképes nézet

A főoldalon két interaktív térkép segíti a császári és királyi hadtestek és ezredek, valamint a magyar királyi honvéd kerületek és ezredek hadkiegészítő területeinek keresését. A térképes nézet -a főmenü bevezető részében olvasható adat alapján- az 1914. évi állapotok alapján készült.

Császári és királyi hadtestek és ezredek hadkiegészítő területei c. térkép

Magyar királyi honvéd kerületek és ezredek hadkiegészítő területei c. térkép

 

magyarezredek.hu 1. – A Hadtörténeti Könyvtár tematikus oldala

Célközönség és tartalom

A magyarezredek.hu a Hadtörténeti Könyvtár tematikus oldala, mely az I. világháború iránt érdeklődők számára kínál digitalizált könyvtári és múzeumi anyagokat. Az adatbázis nagy előnye, hogy tartalma bárki számára helytől és időtől független elérhető, mégpedig díjmentesen és regisztráció nélkül. A főoldalon két interaktív térkép segíti a magyar királyi honvéd kerületek és ezredek, valamint a császári és királyi hadtestek és ezredek keresését. Az elérhető dokumentumok sokfélék, találunk köztük alakulat történeteket, névkönyveket, fegyvernemtörténeteket, fotóalbumokat, múzeumi műtárgyakról készül fotókat és monográfiákat. 

Irodalmi körkép a felsőoktatási intézmények kutatástámogatási tevékenységéről

Ha a felsőoktatási intézmények és azok könyvtárainak kutatástámogatási tevékenységéről szeretnénk tájékozódni, arra a legkézenfekvőbbnek tűnő eszköz maga az intézmény, amelynek biztosan van erre a célra szolgáló irodája vagy munkatársa, illetve maga a könyvtár, ahová besétálva a könyvtárosok segítségét kérhetjük a kérdésben. Azonban ahogy sokan szeretjük előre megnézni a hamarosan meglátogatott étterem étlapját, úgy tudományos munkánk segítésében is hasznos lehet és kellő magabiztosságot adhat, ha előre tájékozódunk és az internet segítségével átfogó képet kapunk arról, hogy milyen lehetőségek közül választhatunk.

MI fán terem? A mesterséges intelligenciáról mindenkinek. 1.

Napjaink rohamosan fejlődő technológiája a mesterséges intelligencia. Forró téma mind a médiában, mind a közbeszédben, mind pedig a tudományos társadalom körében. Ha kimondom, hogy mesterséges intelligencia, mindenki azt fogja mondani, tudja, miről van szó, de valóban így van-e? Tudományos kutatások sora igazolta, hogy bár az emberek nagy százalékban ismerik a technológiát, azt már sokkal kevésbé tudják, hogy pontosan mi is ez, és még kevesebben, hogy a mindennapokban milyen eszközök, alkalmazások használják.

Könyvtáros kezdeményezés: A látás- és hallássérültek életét megkönnyítő hasznos információk

Üdvözöllek!

Blogsorozatomban össze akarom foglalni az interneten jelenlévő nagy szervezeteket, akik segítik a látás- és hallássérülteket, valamint kísérletet tennék egy kérdéssor összeállítására, amire, ha válaszolnak, megköszönöm. A kérdőívben a látás- és hallássérültek közösségmédiafogyasztását vizsgálná.

Miért hasznos?

A Google találati listában fontos, hogy legyenek olyan tartalmak, amik az első oldalon szerepelnek, aktuálisak és informatívak. Minél több ehhez hasonló kezdeményezés terjed az interneten, annál közelebb lesz a célközönséghez. Azaz a cél, hogy az első oldalon szerepeljen a Google listájában. Ezek nem új információk, azonban az átláthatóságot megkönnyítik, és a végső cél a szolgáltatásképzés, természetesen, ha lesz megfelelő anyagi fedezet hozzá.

Tarts velem, és légy okosabb.

Várlak a következő bejegyzésemmel.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos szakpolitikák

A tanulmány címe: AI policies across the globe: Implications and recommendations for libraries

Szerző: Lo, L. S. (College of University Libraries and Learning Sciences, University of New Mexico, USA)

Megjelenési adatok: IFLA Journal, 0(0), 2023.

Elérhetőség: https://journals.sagepub.com/doi/10.1177/03400352231196172

Kulcsszavak: mesterséges intelligencia, transzparencia, adatvédelem, szakpolitikák

Forrás:

640px-Artificial_Intelligence_&_AI_&_Machine_Learning.jpg (640×512) (wikimedia.org)

A gyűjtemény mint hálózat: szerzeményezés, együttműködés és összefogás hálózati léptékben

 

A feldolgozott tanulmány: Dollar, Daniel, Kosokoff, Jeff and Tudesco, Sarah: The Collection Is the Network: Collection, Collaboration, and Cooperation at Network Scale
Forrás: Transactions of the American Philosophical Society 110, no. 3 (2022)
Elérhető: https://www.jstor.org/stable/45420509

Kulcsszavak: egyetemi könyvtár, hálózatok, digitalizálás, gépi tanulás, analóg gyűjtemények, digitális gyűjtemények

A szerzők

Dollar, Daniel: Yale Library, Associate University Librarian for Scholarly Resources (tudományos forrásokért felelős egyetemi könyvtáros)

Tudesco, Sarah: Yale Library, Librarian (könyvtáros)

Kosokoff, Jeff: Duke University Libraries, Assistant University Librarian (könyvtáros- asszisztens)

Yale University Library, forrás ld. itt

Könyvek újrahasznosítása könyvtári környezetben I.

A könyvtárak mázsaszámra kapják – sokszor kéretlenül – a megunt könyveket, lakáskiürítéskor összegyűjtött és feleslegessé vált hagyatékokat.

Mihez kezdenek velük?

Forrás: https://commons.wikimedia.org/

Olvasás népszerűsítése, olvasóvá nevelés a kezdetektől, könyvek szerepe - 1. bejegyzés

Miért fontos ez a törekvés?











Ki a célközönség?

Bevezetés a felsőoktatási intézmények kutatástámogatási tevékenységéről

Szeretne izgalmas projektekben részt venni? A legismertebb tudományos folyóiratokban publikálni? Kutatása megváltoztatná a világot, ahogy ma ismerjük? Mindehhez először is támogatásra van szükség! Anyagi, szellemi és szakmai támogatásra. A következőkben arra keressük a választ, hogy mely felsőoktatási intézmények milyen eszközökkel járulnak hozzá a tudományos munka hatékonyságához.

Tudományos folyóiratok webes láthatósága-hogyan növelhetjük az elérésünket

A digitális korban a tudományos folyóiratok számára több okból is létfontosságú, hogy láthatóak legyenek a világhálón. De mi a helyzet a magyar tudományos folyóiratokkal? Láthatóak-e a digitális térben? Könnyen hozzáférhetőek-e bárki számára? Prioritás-e a szerkesztőségeknek, illetve a fenntartóknak, vagy esetleg a létükért küzdenek a kisebb lapok? Kitől kaphatnak segítséget?