Gödöllő wiki gyűjtemény

Alapadatok a gyűjteményről

Megnevezés: Gödöllő wiki
A gyűjtemény nyitólapjának közvetlen URL-je: https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kezd%C5%91lap

A gyűjtemény rövid leírása: A Gödöllő wiki egy folyamatosan épülő online enciklopédia, mely jelenleg 158 szócikket tartalmaz. Szócikkek között Gödöllőn található műemlékekről, szobrokról, templomokról, valamint Gödöllőhöz kötődő híres személyekről találhatunk információkat.

Létrehozás dátuma: 2011. ősz

Tulajdonos, fenntartó magábafoglaló honlap/cég/intézmény stb. megnevezése: Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ

A magábafoglaló honlap gyűjteményhez vezető (pl. Gyűjtemények) aloldalának megnevezése és URL-je: Nincs külön aloldal URL-je.

Screenshots/képernyőkép:

A gyűjtemény nyitólapja:

Virtuális diamúzeum

A Diafilm-történeti Gyűjtemény az egyetlen hazai film-diapozitíveket őrző magángyűjtemény, amely több mint 40 éves kutató és rendszerező munka eredményeit tükrözi. Rendelkezik az 1920-as évektől napjainkig megjelent oktató, ismeretterjesztő és szórakoztatási célokat szolgáló diafilmek és diasorozatok érdemi teljességével. A kollekció legrégebbi tekercsei a Falu Urániájának és a Budapest Székesfőváros Pedagógiai  Filmgyárának kiadványai közül valók. Jelentős részét képezi a múzeumnak a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium és a Népművelési Minisztérium Beszélő képek c. sorozata, amely az 1950-es évek diafilmkiadását reprezentálja. Szinte teljesnek mondható az Oktatásügyi Minisztérium Szemléltető Filmkirendeltsége, valamint az Iskolai Filmintézet kiadásában megjelent tekercsei. Majdnem hiánytalan a Magyar Diafilmgyártó Vállalat mese és ismeretterjesztő szalagjaiból álló állományrész. A kiadványokat lehetőség szerint eredeti csomagolásában (kiszerelésében) őrizzük. A filmekhez tartozó szövegkönyvek, használati utasítások, korabeli kereskedelmi árjegyzékek, katalógusok, valamint a hangfelvételek szintén megtalálhatók a diafilmgyűjteményben.

Biodiversity Heritage Library

Alapadatok a gyűjteményről:

Megnevezés: Biodiversity Heritage Library (BHL)

A nyitólap URL-je: https://www.biodiversitylibrary.org/

A gyűjtemény rövid leírása: A Biodiversity Heritage Library a világ legnagyobb open access digitális könyvtára, amely a Föld biológiai sokféleségéről, a biodiverzitásról tartalmaz irodalmat.

Létrehozás éve: 2006.

A Biodiversity Heritage Library egy non-profit globális együttműködés. A gyűjtemény a tagintézmények közös tulajdonában van. Az alapítók között 10 amerikai és angol múzeum, könyvtár és botanikus kert szerepel.

Magyar Október

Alapadatok a gyűjteményről:

Megnevezés: Magyar Október
Gyűjtemény nyitólapjának közvetlen URL-je: http://www.magyaroktober.hu/
A gyűjtemény rövid leírása: Az oldal célja, a magánarchívumok és közgyűjtemények összefogásával egy olyan virtuális közgyűjtemény létrehozása, amely az 1956-os forradalom és szabadságharc dokumentumait gyűjti össze. A későbbiekben a cél a külföldi gyűjteményekben fellelhető anyagok bekapcsolása is.
Két gyűjteményrésze van: Film és fotó http://www.magyaroktober.hu/terkep, és a Szabad Európa Rádió http://szer.oszk.hu/
Létrehozás dátuma: 2016
Tulajdonos, fenntartó megnevezése: Országos Széchényi Könyvtár
Egyéb cég/intézmény/személy:
- Felelős kiadó: Dr. Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója
- Design és grafikai elemek: Melkweg Kft.
- Portál fejlesztési munkálatai: Maxit Informatika Kft.
- Karbantartás és üzemeltetés: OSZK Informatikai Igazgatóság

Screenshots/képernyőkép:

Gyűjtemény nyitólap

UFDC - Baldwin Library of Historical Children's Literature

Alapadatok a gyűjteményről:
Megnevezés: Baldwin Library of Historical Children’s Literature
A nyitólap URL-je: http://ufdc.ufl.edu/juv
A gyűjtemény leírása: A Floridai Egyetem Baldwin Történeti Gyermekirodalmi Könyvtár katalógusában szereplő több mint 5.800 ritka és egyedi könyv vagy periodika digitalizált formában érhető el ezen a honlapon.
Létrehozás dátuma:
Tulajdonos: University of Florida George A. Smathers Libraries

Digitalizálás: A digitalizálást a Nemzeti Humanitárius Alapítvány finanszírozta. Résztvevő partnerek: Baldwin Library of Historical Children's Literature, International Children's Digital Library, The Center for Children's Literature and Culture at the University of Florida.

Képernyőképek:

Nyitólap

Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár, E-könyvtár

Alapadatok a gyűjteményről:

Megnevezés: Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár, E-könyvtár

A nyitólap URL-je: https://konyvtar.asztrik.hu/?q=konyvek/olvasnivalo

Létrehozás dátuma: 2015

Tulajdonos, fenntartó: Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár

A gyűjtemény rövid leírása: A válogatott digitalizált gyűjtemény egyik célja az állományvédelem. Ezen kívül olvasóknak, kutatóknak regisztráció ellenében biztosít hozzáférést olyan dokumentumokhoz, amelyek csak ebben a gyűjteményben találhatóak vagy rendkívül kevés példány van belőlük.

Az intézmény fő honlapja: https://konyvtar.asztrik.hu/

Digitalizálás: A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár dolgozói, valamint Mityók János tataházi plébános és Kreschka Károly digitalizálják a kiválasztott  állományrészt.

Screenshots/képernyőkép
Gyűjtemény nyitólap

Zenetudományi Intézet Hangarchívum

Alapadatok a gyűjteményről:

Megnevezés: Zenetudományi Intézet Hangarchívum

A gyűjtemény nyitólapjának közvetlen URL-je: https://zti.hungaricana.hu/hu/

A gyűjtemény rövid leírása: MTA BTK Zenetudományi Intézet hangarchívum több mint 12 ezer órányi felvételből összegyűjtött anyag mely akár térképen is kereshető.

Létrehozás dátuma: 2017-2018

Tulajdonos, fenntartó megnevezése: MTA BTK Zenetudományi Intézet 2019.

A fő honlap: https://hungaricana.hu/hu/

Az adatbázis létrehozásában részt vettek: Bolya Mátyás, Demeter Gitta, Káplár Gréta, Németh István, Tari Dorottya, Vavrinecz Veronika. 

- Arcanum Adatbázis Kft.

A gyűjtemény nyitólapja

Azopan Fotóarchívum

Alapadatok a gyűjteményről

Megnevezés: Azopan Fotóarchívum

A gyűjtemény nyitólapjának közvetlen URL-je: https://www.azopan.ro

A gyűjtemény rövid leírása: Az azopan.ro egy folyamatosan bővülő online fotóarchívum, amelynek célja átmenteni és elérhetővé tenni a romániai analóg fotózás értékeit az utókor számára. A gyűjtemény önkéntes szerkesztők, valamint segítők munkájára épül és bárki részt vehet benne a saját fotóival. A gyűjteménybe bekerülhet minden analóg technikával készült fénykép, mely megfelel a szerkesztők által támasztott követelményeknek.

Az adatbázis tartalma dinamikusan nő, ennek megfelelően a népszerűsége is egyre nagyobb, amely leginkább talán a közösségi média követőinek számán mérhető.  

Létrehozás dátuma: A megvalósítása 2017-ben kezdődött, de hivatalosan 2019. január 16-án indult. 

Tulajdonos, fenntartó megnevezése: Az Azopan Fotóarchívum egy nonprofit magánkezdeményezés, amelynek alapítói Furó Lóránd-Félix, Fülöp Lóránd és Szőcs Edgár. 

Egyetemi könyvtárak és a közösségi média irányelvei

Az egyetemi könyvtárak ma már hatékonyan használják a közösségi média egyes felületeit, ami nagyon fontos, hiszen ezek a felületek az emberi élet szerves részévé váltak, az új mobiltechnológiának köszönhetően pedig bármikor elérhetjük ezeket.

Virtuális valóság és kiterjesztett valóság a könyvtárakban és múzeumokban

A könyvtárak, múzeumok, gyűjtemények egyre növekvő mértékben alkalmazzák a kiterjesztett- (AR) és a virtuális valóságot (VR), a jelenlegi trendeknek megfelelően. 2019-ig várhatóan közel havonta megduplázódik a VR alkalmazások használóinak száma az USA-ban. Ez a játék-, közösségi média- és a szórakoztatóipar újításainak köszönhető. A Facebook a legnagyobb befektető az AR és a VR területén, és mivel maga a közösségi oldal is rendkívül népszerű, sokan veszik igénybe az AR és VR használatával a Facebook közösségi média platformját. A "virtuális valóság" magába foglalja a 3D grafikák használatát a valós felhasználók számára és a fejlett interakciókat egy szimulált környezetben. Mind a VR és az AR, mind a 3D nyomtatás és egyéb technológiák megváltoztatták életünket és munkánkat. Ezen technológiák napi, rendszeres használatával változik a munkához és az élethosszig tanuláshoz való viszonyunk.

Blogok és közösségi hálózatok a könyvtárakban: Kiegészítő vagy ellentétes eszközök?

Könyvtári blogok: elmélet és gyakorlat

A blogok voltak az első Web 2.0-ás eszközök, amelyeket használtak a könyvtárak. A blogok sikere a kezdetektől abban rejlett, hogy gyorsan el lehetett készíteni, és utána könnyen lehetett használni őket HTML ismeretek és a webfejlesztőkkel történő állandó kapcsolattartás nélkül. A könyvtárak az alábbiakra használták a blogokat: információkat és híreket közöltek a könyvtárról, könyvtári eseményeket hirdettek rajta és hírt adtak az új beszerzésekről. Ezen kívül a könyvtári tájékoztatás egyik eszközeként is kellőképpen lehetett használni. Különösképpen tudományos könyvtárak esetében online forrásokat, adatbázisokat tudtak promotálni rajta. Kommunikációs eszközként is kiválóan működött az olvasók és a könyvtárosok között.

A könyvtáraink átalakítása az analógról a digitálisra: 2020-as jövőkép

A cikk olyan digitális alapú könyvtári gyűjtemény - és információ megosztó rendszer létrehozásának lehetőségét vázolja fel, mely segítene könyvtárak ezreinek a saját analóg gyűjteményeiknek - az olvasókkal való - megosztásában, ingyenes, hosszú távú és nyilvános hozzáférhetővé tételében. Ugyanis a modern tudomány nagy része napjainkban is csak nyomtatott könyv formátumban érhető el a könyvtárakban. Az Internet Archive a könyvtárakkal együttműködve elsősorban a könyvtári és tantermi igényeket szem előtt tartva művek, szerzői jogok megvásárlásával digitalizálná és online hozzáférhetővé tenné a műveket.

Problémák:

Az Internet Archívum alacsony költségű szkennere

Gyakran a könyvtárak nem működnek együtt a kiadókkal, könyvterjesztőkkel jogi és pénzügyi problémák miatt. A műszaki feltételek költségeit viszont több projekt is bebizonyította, hogy elő lehetne teremteni. 

Mike Leash elképzelése szerint a 19. századi vagy korábbi anyagok digitális formában elérhetőek lesznek, a 21. századi kiadványok már eleve digitális formában születnek. Gondot csak a 20. századi művek digitalizálása jelent. Az “intézményi felelősség” fogalma még nem alakult ki a digitális világban, és szükség lenne a könyvtári vezetők belátására, mely szerint a távoli hozzáférésű adatbázisok használata egyre gyakoribbá válik. 

A virtuális valóság használata az empátia oktatásában

We Are Alfred szimuláció

A New England Egyetemen (UNE) a 3. évébe lépett az a projekt, amely a virtuális valóság (VR) technológiát használja arra, hogy idős emberekkel szembeni empátiára oktassa az orvosi, és más egészségügyi szakmák diákjait. Az alkalmazott VR szoftver lehetővé teszi a hallgatók számára, hogy a betegek bőrébe bújva megtapasztalják az idős korral együtt járó betegségeket. 

Az UNE az első olyan intézmény, amely nem csupán engedélyezte ennek az innovációnak a használatát, de a tesztelésében is az élen jár. Az egészségügy különböző területeiről eddig több mint 600 hallgató vett részt a programban. 

Egyetemi könyvtárak a közösségi médiában

Kutatási előzmények

A közösségi média kulcseleme a hallgatók kommunikációjának, elengedhetetlenné vált tehát, hogy a könyvtárak is ezeken a platformokon keresztül kommunikáljanak felhasználóikkal. A Purdue Egyetem könyvtárosai kutatásuk során azt vizsgálták, hogy a hallgatók mely közösségi média platformokat használják, melyeket szeretnék, ha a könyvtár is használna, illetve milyen könyvtári tartalmakat szeretnének ezeken a platformokon látni.

A közösségi média használata a felsőoktatási könyvtárak körében csak lassan terjedt el. Egy 2007-es kutatásban még 126 felsőoktatási könyvtárnak csupán 12%-a látott lehetőséget vagy előnyöket a Facebook használatában. A könyvtárak szerepe azonban megváltozott, az információs műveltség vezetői lettek, az egyetemen kívüli együttműködések katalizátorai és a tudományos publikálás vezetői. Ezzel a változással egyidőben sokan elkezdtek hinni abban, hogy a közösségi média segítségével könnyebben kapcsolatba kerülhetnek a különböző felhasználói csoportokkal és új felhasználói csoportokat is el tudnak érni általuk. Egy 2009-es kutatásban, melyet a Valparaiso Egyetem 366 elsőévesének körében végeztek, a válaszadók 42,5%-a már azt felelte, hogy szeretne információkat kapni a könyvtárról Facebookon és MySpacen keresztül. Az egyik legfrissebb kutatásban pedig, melyet a Hamersley Egyetem Könyvtára végzett, a hallgatók 50%-a “nagyon valószínűleg” vagy “valószínűleg” követné a könyvtárat az Instagrammon és a Twitteren; 33%-uk pedig Pinteresten. 

A webanalitika kulcs teljesítménymutatóinak alkalmazhatósága felsőoktatási könyvtári környezetben

Ahogy nő az igény a könyvtári értékelésre, a felsőoktatási könyvtárak egyre jobban érdeklődnek a webanalitika iránt. Sokféle online tevékenység esetén az adatok automatikusan begyűjtésre kerülnek. A könyvtárak régóta használnak egyszerű számlálókat, mint a látogatások vagy oldalmegtekintések száma, de nemrégiben stratégikusabb mérőszámokat kezdtek használni, amiket kulcs teljesítménymutatóként (KPI) ismerhetünk. 

A kereskedelmi oldalak számára sok általános KPI készült, ezek használata nem könnyű. Azonban a mögöttük rejlő koncepció kellően értékes ahhoz, hogy a könyvtáraknak érdemes legyen kitapasztalni ezek használatát. A webes mérőszámok kiértékelésével a könyvtárak továbbfejleszthetik a szabványokat és a szabványoknak történő megfelelés mérését ami elősegíti a jövőbeli vizsgálatokat. 

Ez a cikk azt tárgyalja, hogy hogyan lehetne ezeket a webes mérőszámokat használni a felsőoktatási könyvtárakban.

A bevezetésben kifejti, hogy milyen korlátai vannak ezen mérőszámok könyvtári használatában. A kereskedelmi szektorban használt nagyobb KPI-ket vizsgálja a könyvtárak összefüggésében. 

A második részben a témával kapcsolatos szakirodalom áttekintése olvasható.