Jelnyelv-tanulás 2.

A siketek és nagyothallók helyzete, így maga a jelnyelv és ezzel összefüggésben a jelnyelv-tanulással kapcsolatos információszerzés is meglehetősen speciális területnek számít, ha a tartalomszolgáltatás aspektusából vizsgálódunk. Ahhoz, hogy ezt pontosan megérthessük, meg kell ismernünk a történelmi előzményeket, először nemzetközi, majd pedig magyar vonatkozásban is.

A siketeket hosszú ideig az értelmi fogyatékosokkal azonos szinten, a társadalom írott és íratlan törvényeinek keretein kívülállónak tekintették. Az első jelnyelvi szakkönyvet az angol John Bullwer írta 1664-ben Chirologia: A kéz természetes nyelve címmel. 1760-ban alapították az első siketekkel foglalkozó, intézményesen működő iskolát, mely a jelnyelv nélküli, úgynevezett oralista módszer szerint működött, a skóciai Edinburgh-ben. 1782-től egy francia abbé, L'Epée, akit a siketoktatás atyjának tartanak, egységes jelnyelvi rendszert dolgozott ki, ami alapján magániskolájában tanította a hallássérülteket. Ekkortól a jelnyelv és az erre támaszkodó siketoktatás egyre inkább elterjedt, a siketek érdekvédelme egyre egységesebbé vált. A fejlődés egyik ékes példája az az 1816-ban az Egyesült Államokban alapított speciális, siketeket oktató iskola, mely azóta egyetemmé fejlődött. A Gallaudet máig az USA legjelentősebb siketekkel foglalkozó tanintézménye.

Minden, ami vámpír 3

    Az internet megjelenésével sokkal könnyebben tudunk vámpíros filmekre, sorozatokra és mesékre rákeresni. Az egyik legnépszerűbb ilyen oldal a port.hu, ahol nem csak az alkotásokról kapunk információt, hanem olyan személyektől is, akik már látták az adott művet. Ezek a hozzászólások lehetnek pozitívak és negatívak is egyaránt, melyek segítenek abban, hogy könnyebben el tudjuk dönteni, hogy érdemes megnézni a filmet, sorozatot vagy sem.

Vannak kimondottan olyan oldalak, ahol meg tudjuk nézni a különböző vámpíros filmeket, sorozatokat. Ezek közül némelyik fizetős, de van olyan, amit ingyen lehet használni.

A vikingekről 3.

Az előző írásomban azt fejtettem ki, hogy hol tudtunk tájékozódni a világháló megjelenése előtti időkben. Ebben a bejegyzésben arra szeretnék kitérni, hogy milyen hatással volt erre a témára nézve az internetes tartalmak széleskörű megjelenése.

Számos internetes oldal foglalkozik a vikingekkel több-kevesebb sikerrel. Sajnos a legtöbbjük a tévhitekre alapozza tudását és nem a tényleges régészeti feltárásokra, így nem mindig kap az olvasó hiteles tájékoztatást a témában. Bár meglepően nagyon tartalmas és igényes kidolgozottsággal található a sima wikipedia oldalakon is. Itt találhatunk az életükre, a vallásukra és még a kultúrájukra jellemzőket is, továbbá szép képeket is nézegethetünk a témában. Megtaláljuk ezeket magyarul is, de mivel a “viking” szó egy nemzetközi szó, így számottevő angol, sőt még északi nyelven íródott honlapra is bukkanhatunk. Fontos még, hogy a Facebook világszintű elterjedése óta azon keresztül is bőséges információ áll rendelkezésünkre ebben a témában is.

Börtönfilmek 3.

A börtönfilm-tematika elsődleges forrásait természetesen a filmek jelentik, melyek megtekinthetőek moziban, később DVD formában is elérhetővé válnak, vagy akár webáruházakból is megvásárolhatóak. Népszerű webáruházak: Google Play, iTunes, Amazon. Persze nem kötelező megvásárolni ezeket az alkotásokat, hiszen léteznek filmkölcsönzők, - bár ezeknek használói köre igencsak leszűkült - , ahol térítés ellenében, illetve könyvtárak, ahol térítésmentesen is hozzájuthatunk a kívánt filmhez. Továbbá könyvtári OPAC katalógusokban is megtalálhatjuk számos DVD, illetve VHS elérhetőségét. Ha a fizikai boltokban lévő filmkölcsönzés nem is, az on-line filmkölcsönzés fellendült, néhány filmkölcsönző oldal: a Netflix, az HBO Go, valamint az iTunes.

Minden, ami vámpír 2

Szinte az egész világon és szinte minden korban találkozhatunk vérszívó, természetfeletti lényekről szóló történetekkel, legendákkal, mítoszokkal, melyek rettegésben tartották az embereket.

Egyes források szerint vámpírok már az írott történelem megjelenése óta léteztek, sőt egyesek szerint a vámpírokról emberemlékezet óta képzeleg az emberiség. Az ókori civilizációk - Babilon és Egyiptom népe, a görögök és a rómaiak - egyaránt tudtak vérivó szellemekről és nem evilági lényekről, ahogy Ázsia és Európa közelmúltjában is ott élt ez a hiedelem. Európában Erdély tűnik a vámpírok bevehetetlen fellegvárának. 

Kortárs gyermekkönyv-kínálat 3

Az internet megjelenésével sokkal szélesebb körben találkozhatunk gyermekkönyvekkel. Már nem csak a boltokban vásárolhatjuk meg őket nyomtatott formában, hanem a weblapok online könyvespolcairól is megrendelhetjük őket. Ez jelentős könnyebbséget és akár kedvezményeket is jelent. Nem csak a könyvekhez juthatunk hozzá az interneten keresztül, hanem a róluk szóló információkhoz is. Már nem kell feltétlenül bemennünk a könyvesboltva vagy a könyvtárba, ha válogatni szeretnénk, vagy informálódni az újonnan megjelenő művekről. A kiadók szinte kivétel nélkül rendelkeznek online felülettel, ahol kategóriákban kereshetünk, feltételek szerint szűrhetünk, hogy megtaláljuk a nekünk tetsző könyvet.

A vikingekről 2.

A viking téma már jóval az internet előtt foglalkoztatta az embereket - főleg a Skandináv országokban -, mert izgalmasnak találták mivoltukat. A 19. században is megjelentek róluk kölönböző könyvek, kiállítások sőt még színházi előadásokban és az operákban is helyet kaptak (bár itt inkább "barbárságuk" jellemezte őket). Ez a téma a mai napig közkedvelt mind könyvek mind filmek terén, és ezek akár gyerekeknek is szólhatnak.

Véleményem szerint az egyik legjobb szakkönyv Else Roesdahl: A vikingek című könyve, mely áttekinthetően összefoglalja mindazt, amit tudni lehet erről a népről, továbbá tartalmaz jónéhány kutatási eredményt is és elgondolkodtató kérdeseket is felvet az olvasó számra, mindezeket képekkel illusztrálva.

A zöld könyvtár kialakításának leghasznosabb forrásai

Az internet elérhetőségének javulásával a fenntartható fejlődés, és a témakörébe tartozó zöld könyvtárak széles körben ismertté váltak. Immáron van lehetőségünk a témában saját vélemény kifejtésére, és olyan tartalomszolgáltató weblapok létrehozására is, ahol leírhatjuk ismereteinket és akár javaslatainkat is. Megszűnt a korlátozottság érzése, hogy az adott témában csak tudományos szakemberek nyilatkozhatnak, ennek is köszönhető, hogy az információ olyan sok emberhez eljut a zöld könyvtárakról.

A fenntartható fejlődésről

A fenntartható fejlődés a szociális és környezeti problémákkal megoldásával foglalkozó fejlődési folyamat amely ˇkielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket”. Ezt tartalmazza az ENSZ által kiadott 1987-es „Közös jövőnk” jelentés, amit az 1983-ban megalapított Környezet és Fejlődés Világbizottsága adott ki. A fenntartható fejlődést, mint fogalmat, Lester R. Brown 1980-as évek elején írt munkáiból eredeztetjük. Brown munkájában társadalmi és természeti erőforrások és azok hatásait vizsgálta oly módon, hogy a lehető legkisebb környezeti károsodással járjon a gazdasági és szociális igények kielégítése.

Adatvédelmi témák összetevője az interneten

Az információbizonsági kérdésekről, és azon belül az adatvédelemről szóló primer, avagy elsődleges információk lehetnek akár a vírusirtó, informatikai, biztonságtechnikai cégek vagy az adatvédelmi hivatal jelentései. A cégek különféle szolgáltatásokat nyújthatnak, mint pl. biztonsági mentés, tűzkár utáni helyreállítás, fölösleges vagy inkriminált adatok eltávolítása, és a saját munkájukat hirdetik. Másodlagos információforrás az, ami ezeket a tevékenységeket vagy jelentéseket ismerteti, illetve ezekről tájékoztat. Ilyen körben hozzáférhető még sokféle biztonsági előírás is, amelyben különféle fenyegetésekre hivatkoznak.

A témával foglalkozó legismertebb személy egy amerikai kriptográfus, Bruce Schneier, aki azonkívül, hogy rendelkezik személyes bloggal, több más blognak, illetve híroldalnak ír az információbiztonsággal kapcsolatban. Sőt több könyve is megjelent, bár a hazánkba csupán azok töredéke jut el. Magyarországon a legismertebb könyvét "Schneier a biztonságról" címmel adták ki.

Mutasd, ne mondd!

Adatmegjelenítés könyvtárak részére

Vannak szerencsések, akik szeretik és egyből értelmezik a táblázatok adatait – akár egy költségvetési beszámolóban is. A legtöbb ember azonban erre nem képes, nehezen fogja fel a táblázatokba zsúfolt adatokat. Hans Rosling, a Karolinska Egyetem professzora tartott egy híres TED-beszédet 2006-ban az adatmegjelenítés erejéről, amiben kifejtette, hogy a grafikus ábrák beiktatása lehetővé teszi az adatok azonnali megértését, a mondanivaló lényegének megértetését. A nyilvános könyvtárak folyamatosan küzdenek a finanszírozásukért, így egyre fontosabbá válik, hogy képesek legyenek bemutatni értékeiket – mindezt gyorsan, tisztán, könnyen érthető formában. A Kaliforniai Állami Könyvtár készített egy nyomtatott bemutatót, ami a könyvtárak történetét és napjainkban betöltött fontos szerepét ábrázolja. Ez a munka nagyon sok pénzt igényelt és kétségtelenül profi grafikusok tervezték. Felmerül a cikk írójában, hogy vajon amatőrök tudnak-e készíteni olyan grafikai elemeket, amelyek kihangsúlyozzák a lényeges mondanivalót?

A folyamatos hozzáférés szolgáltatása

 Egy felmérés eredményei

A tanulmány a lezárt, szüneteltetett, vagy a kiadói jogokat átruházott, archivált e-folyóiratok állandó hozzáférésének biztosításáról végzett online vizsgálat eredményeit mutatja be.

A téma szakirodalmát áttekintve a szerző megállapítja, hogy számos szakértő hangot adott nemtetszésének azt illetően, hogy az e-folyóiratok kiadói engedélyeibe foglalt állandó hozzáférésre vonatkozó jogszabályok nyelvezetében léteznek fehér foltok, homályos részek. A jogszabályok szövegezése összetett és „agyonbonyolított”, sokszor nem lehet kisilabizálni voltaképpen mire is jogosultak a könyvtárak. Az e-folyóirat archívumok esetében az állandó hozzáférés biztosítása terjedelmes munkamennyiséget ró a könyvtárakra, amit szintén rögzítettek már a könyvtárszakmára vonatkozó szakirodalomban. A szakirodalomban nem áll rendelkezésre olyan forrás, ami kielégítően dokumentálná azoknak a könyvtáraknak a hiteles tapasztalatait, amelyek megkísérelték biztosítani az állandó hozzáférést olyan e-folyóirat archívumok tartalmaihoz, amelyeket lezártak, vagy szüneteltetnek, vagy más kiadókra ruháztak át.

A nyitottság és a nyílt hozzáférés összefüggésben van az egyetemek sikerével?

A tanulmány az egyetemek sikerességét vizsgálja az egyetemi repozitóriumok és az internetes megjelenés függvényében.

A Finn Akadémia “Állami tudományos kutatások Finnországban 2012” című jelentése és az Egyetemek Web Rangsorának (továbbiakban RWU) összevetése azt mutatja, hogy lennie kell összefüggésnek az egyetemek internetes láthatósága, rangsorolása és relatív idézettsége között. A tanulmány a Jyväskylä Egyetem és nyolc európai ország (Ausztria, Dánia, Finnország, Írország, Hollandia, Norvégia, Svédország és Svájc) internetes láthatóságára fókuszál, és arra, hogy az hogyan fejlődött az RWU utolsó két kiadása alatt. Az RWU rangsorolását elemzi a szerző, mivel ez vizsgál a legkiterjedtebben, és az egyetemek tudományos webes megjelenésére fókuszál.

Zeneíró programok 3.

Napjainkra szerencsére már többféle zenekészítő/kottázó szoftver létezik (pl. Avid Sibelius, Makemusic Finale, MuseScore) és ezeknek mind megvannak a maguk honlapjai és blogjai is. Ezeken sok információ található a készítőkről, a szoftverekről, azoknak a használatáról, valamint különböző tanácsokkal, tippekkel és trükkökkel is találkozhatunk rajtuk.

Az információkhoz szinte kivétel nélkül, ingyenesen és minden probléma nélkül hozzá lehet férni. Sokszor különböző fájlokat is le lehet tölteni és ezekért sem kell semmiféle ellenszolgáltatást adni.

Kortárs gyermekkönyv-kínálat 2

Az internet korszakát megelőzően a kiadóknak volt a legnagyobb szerepük a könyvek terjesztésében. Nem voltak internetes honlapok, melyen meséket, verseket olvashattunk, dalokat hallgathattunk vagy játszhattunk.

Móra Ferenc Könyvkiadó jelentősége:

Az egyik legjelentősebb  gyermek- és ifjúsági könyvek, folyóiratok kiadásával foglalkozó kiadó a Móra Ferenc Könyvkiadó. Alapításakor a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó nevet viselte, székhelye Budapest. Kezdetben két szerkesztőség működött, az egyik az óvodás korúak és a 6–10 éves korú iskolás gyermekeknek szóló kiadványokat gondozta, míg a másik szerkesztőség a 3–16 éves korú gyermekeknek szóló műveket szerkesztette. 1964-től egy újabb szerkesztőségi osztállyal bővültek, amely a 15 éven felüli ifjúságnak szánt könyveket jelentette meg,
A kiadó a szépirodalmi és az általános műveltséget gyarapító kötetek mellett kiadott gyermek- és ifjúsági bibliográfiákat, továbbá gyermekirodalommal foglalkozó szakkönyveket is. Ezek nagyon hasznosak a pedagógusok, a szülők, a könyvtárosok valamint mindazok számára, akik gyermekkel foglalkoznak. A gyerekek műveltségének fejlesztésse mellett, gondoskodott a felnőttek szellemi fejlődéséről is, kiadta válogatott életmű-és természettudományos sorozatait.