A tanulmány az egyetemek sikerességét vizsgálja az egyetemi repozitóriumok és az internetes megjelenés függvényében.
A Finn Akadémia “Állami tudományos kutatások Finnországban 2012” című jelentése és az Egyetemek Web Rangsorának (továbbiakban RWU) összevetése azt mutatja, hogy lennie kell összefüggésnek az egyetemek internetes láthatósága, rangsorolása és relatív idézettsége között. A tanulmány a Jyväskylä Egyetem és nyolc európai ország (Ausztria, Dánia, Finnország, Írország, Hollandia, Norvégia, Svédország és Svájc) internetes láthatóságára fókuszál, és arra, hogy az hogyan fejlődött az RWU utolsó két kiadása alatt. Az RWU rangsorolását elemzi a szerző, mivel ez vizsgál a legkiterjedtebben, és az egyetemek tudományos webes megjelenésére fókuszál.
Az RWU egy összetett indikátoron alapul, ami négy indikátor egységből épül fel: megjelenés, hatás, nyitottság, kiválóság.
A finn Jyväskylä Egyetem az összesített rangsorban 2013-ban a 357. helyen áll a rangsorolt 12 ezer egyetem között, míg 2012-ben még a 299. helyen volt. Az indexeket tekintve a megjelenés és a nyitottság tekintetében javított, a hatás és a kiválóság tekintetében rontott. Mindkét évben a megjelenés kategóriában ért el a legjobb eredményt.
A spanyol kutatóintézet, amely felállítja és nyilván tartja az RWU-t, a repozitóriumokat is rangsorolja (ez a továbbiakban RWR). A szerző az RWU és az RWR közötti összefüggésre kíváncsi a továbbiakban. Az RWU rangsorában első öt egyetem magasan elismert repozitóriummal rendelkezik. Oxford és Cambridge mellett a brazil Sao Paulo Egyetem van az első húsz helyezett között, amely nem az Egyesült Államokat képviseli. A Sao Paulo Egyetem könyvtárának disszertáció és szakdolgozati archívuma a repozitóriumok rangsorában a nyolcadik helyen áll!
A szerzőben felmerül a kérdés, hogy milyen szerepe van a Jyväskylä Egyetem sikerében az egyetem repozitóriumának, a JyX-nek. A Google keresések több mint 13 %-a, ami az egyetemi honlapra irányul, az a egyetemi repozitórium oldaláról származik. Ha a Google Scholarról nézzük, akkor kiderül, hogy a JyX archívum hatása még jelentősebb: több mint 87 %-a a keresési eredményeknek innen érkezik. Tehát úgy tűnik, hogy a JyX archívumnak fontos szerepe van az egyetem megjelenésében. Az is látszik, hogy a nyitottság indexe arányosan nő a repozitórium fejlődésével. Bár az értékelt egyetemek száma nőtt, a Jyväskylä Egyetem rangsorbeli helyezése a nyitottság terén 562-ről 307-re ugrott, ezzel egy időben a JyX archívum a 87-ről a 80. helyre lépett elő a repozitóriumok rangsorában.
A már említett, 2012-ben publikált finn akadémiai jelentés elemzi a finn tudományos cikkek relatív idézettségét is: megállapítja, hogy a publikálás jó színvonalon áll. A relatív idézettség hatásának fejlődését 2003-2010 között a vizsgált nyolc európai országot összehasonlítva Svájc, Hollandia és Dánia vezet. Az RWU és RWR statisztikáját elemezve kitűnik, hogy kapcsolat van az egyetem sikeressége, repozitóriuma és a nyitottsága között. Ha összehasonlítjuk ezeknek az országoknak a top öt egyetemét, látható, hogy Finnország, Dánia és Norvégia alaposan javította helyzetét, összehasonlítva Svájccal. Úgy tűnik, hogy e három ország trendje felfelé tart, főleg ha figyelembe vesszük a relatív idézettség fejlődését is az elmúlt években. Svájc és Ausztria pozíciója gyengült mind nyitottság, mind a relatív idézettség terén. A szerző szerint ezek a trendek párhuzamosan haladnak mind a nyolc országban.
Az elért helyezésekhez magyarázó tényező lehet ezeknek az országoknak és egyetemeknek a nyílt hozzáférési politikája. Finnország drámai előbbre jutását a nyitottsági rangsorban a Helsinki Egyetemnek köszönheti (71. helyről az 5. helyre lépett elő!), s ez nagy részben az önarchiválásnak és a repozitórium fejlesztési munkának az eredménye. A Jyväskylä és a Tampere Egyetemnek erősen ajánlott az önarchiválás és a nyílt hozzáférés népszerűsítése. A dán egyetemek száma a top 300-ban kettőről négyre nőtt, ez köszönhető az ország megfelelő OA elveinek, s hogy ez egybevág vagy sem az RWU módszertanával, még nehéz megmondani.
Pekka Olsbo a Jyväskylä Egyetemi Könyvtár kiadói koordinátora.
In: Information Services & Use, 2013, Vol. 33., pp. 87-91.
Ref.: Darabosné Maczkó Beáta
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése