Zöld könyvtár 4.

Korábbi bejegyzéseimben már említettem a zöld könyvtári téma nehézségeit és hazai hiányait. Az emberek nagy része egy adott témában való keresését egyszerű Google kereséssel kezdi. Sajnos azonban ez nem mindig a megfelelő információhoz juttatja el a felhasználót. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a témakörről főleg külföldi forrásokból tájékozhatunk, mivel hazai viszonylatban egyelőre még nem rendelkezünk kellő mennyiségű érdeklődővel, akik információt szolgáltatnának például blogos portálokon keresztül.

Zeneíró programok 5.

Zeneíró programok 5.

A közösségi médiában a felhasználókat különböző viselkedésminták szerint lehet csoportosítani. A tartalomszolgáltatás célja, hogy minden csoport figyelmét felkeltse és kielégítse az igényeiket. Ma már arra is figyelni kell, hogy a blogot olvasó felhasználó, ne csak befogadó legyen (azaz egyirányú kommunikáció menjen végbe), hanem hogy részt vegyen a blog javításában, kiegészítésében és fejlesztésében is.

Magyar Elektronikus Könyvtár

Alapadatok a gyűjteményről

A Magyar Elektronikus Könyvtár, ismertebb nevén MEK gondolata 1994 tavaszán született meg. Hosszú folyamat során alakult ki a projekt mai formája, melynek 1999 óta az Országos Széchényi Könyvár ad otthont. Az eltelt évek alatt a MEK a magyar Internet egyik legismertebb szolgáltatása és egyben legnagyobb szöveg-archívuma lett.

Magyar Evangélikus Digitális Tár (MEDiT)

Magyar Evangélikus Digitális Tár (MEDiT)

http://medit.lutheran.hu/

Tevékenységükről a főoldalon egy nagyon rövid leírást találunk, amiből megtudjuk, hogy adatbázisukban 2558 PDF állomány található, mely összesen 345979 oldalt tesz ki.

Az adatbázis szerkesztője Dr. Hubert Gabriella. 

A szerzői jogok betartására külön felhívják a figyelmet, ami szerint a Digitális Tárban található kéziratok és nyomtatványok digitális változatára vonatkozó közlési jogok a Magyarországi Evangélikus Egyházat (MEE) illetik. Az oldalon található PDF fájlokat nem lehet kereskedelmi célokra felhasználni, valamint nem is reprodukálhatók publikációs célokra a jogtulajdonos írásos engedélye nélkül. Ha pedig az állomány egy darabjára hivatkozunk az adott példány nyitólapjának URL-jét kell használni.

Evangélikus Digitális Tár

Evangélikus Digitális Tár

http://library.hungaricana.hu/hu/collection/evangelikus_digitalis_tar/

Ez a honlap tartalmát tekintve szinte teljesen megegyezik a Magyar Evangélikus Digitális Tárral (MEDiT), viszont már nem olyan kezdetleges, több információt találunk rajta és több szolgáltatást is igénybe vehetünk. Létrehozója az Arcanum. Ezen az oldalon rövid bemutatkozást is olvashatunk. E szerint A Magyarországi Evangélikus Egyház 2010 pünkösdjén kezdte meg a reformáció 500. évfordulójára, a 2017-es emlékévre való tartalmi felkészülést. Elkezdte a  Magyar Evangélikus Digitális Tár építését. Közreműködnek a Reformációi Emlékbizottság, az Evangélikus Országos Könyvtár és az Evangélikus Országos Levéltár. A MEDiT a magyarországi evangélikusokkal kapcsolatos digitalizált dokumentumokat gyűjti és ingyenesen közzéteszi. Anyagai között találhatunk teológiai műveket, folyóiratokat, levéltári iratanyagokat és muzeális könyveket.
Magába foglaló adatbázisgyűjtemény a Hungaricana.

Kortárs gyermekkönyv-kínálat 5.

Privátszféra és magány

Fontos elkülönítenünk az Internet aktív és passzív használatát. Aktív használatra ösztönöz minket világunk, ugyanis a világhálón felelősség nélkül vállalhatjuk önmagunkat, vagy éppen mutathatjuk magunkat olyannak, amilyennek lenni szeretnénk. Akár arcunk és nevünk vállalása nélkül vehetünk részt olyan vitákban, szólhatunk hozzá olyan témákhoz, amit személyesen talán nem vállalnánk fel. Témámra leszűkítve ez azt jelenti, hogy például névtelenül írhatunk véleményt egy könyvről, akár kritizálhatjuk is azt személyünk felfedése nélkül. A Facebook megjelenése kissé változtatott ezen a helyzeten, ugyanis ott személyes profilodalunkkal posztolunk, lájkolunk és szólunk hozzá bizonyos tartalmakhoz. Itt már fel kell vállanunk személyes véleményünket, kritikánkat, nézőpontunkat, ha már úgy döntünk megosztjuk azt a világgal. Itt rögtön fel is merül az adatbiztonság probémája. Jól meg kell gondolni milyen személyes adatokat osztunk meg a világgal, valamint vállaljuk-e nyilvánosan különböző nézeteinket, hovatartozásunkat. Az Internet veszélye még továbbá, hogy nagyon könnyen függővé válunk tőle és bár virtulális szerepünktől elszakadhatunk, viszont magától a virtuális jelenléttől már sokkal nehezebb. Ekkor lép be a képbe a passzív használat, aminek alapja, hogy tudatosítjuk magunkban, hogy ez nem a valódi élet, hanem egy képenyő előtt ülünk, magányosan. Időnként szükségünk van arra, hogy ne blogoljunk, ne chat-eljünk, szakadjunk el a virtuális vlágtól és éljük saját, valóságos életünket, saját, valóságos barátainkkal és családunkkal. Szánjunk rá időt, hogy ne mindig a neten rendeljük meg a könyveket, hanem fogjuk meg a gyereket, menjünk el vele a könyvesboltba, nézzünk körül, beszélgessünk az eladókkal a könyvekről, lapozzunk bele, szagoljuk meg, stb. Vagy menjünk el a gyermekkel a könyvtárba, beszélgessünk a könyvtárossal, kérjük meg, hogy ajánljon könyveket, vagy csak sétáljunk a sorok között és tájékozódjunk, nézelődjünk Egy kis ideig éljünk teljes mértékben a valóságban.

A vikingekről 5.

1. Privátszférs és a magány:

Sokszor találkozunk azzal a jelenséggel, hogy egyes emberek az interneten keresztül élik mindennapjaikat. Ők úgy érzehetik, hogy magányosak, így a világhálón több figyelmet kapnak, jobban kifejezhetik önmagukat, mert nem kell szemtől szemben más emberekkel találkozniuk. Ez nagyon sokszor ahhoz a meglévő problémához vezet, hogy nem fogják saját magukat adni, ezzel becsapva, átverve a többi felhasználót. Ennek további veszélyeihez vezetett a közösségi oldalak megjelenése, ami mára már mindennapossá vált. Nem is beszélve arról a tényről, hogy számítógép közelben sem kell lennünk, elég egy okostelefon, amit úgyis mindenhova magunkkal viszünk, így bárhol “online” elérhetők lehetünk mások számára.

Technológiai és megvalósítási szempontok

Mielőtt a tartalomszolgáltató valami nagy dologba vágna, hogy komplett honlapot hozzon létre mindenféle funkciókkal és extrákkal, először jól át kell gondolnia a dolgokat. Ugyanis bármennyire is büszkék lehetünk a kész műre, megvan az a veszélye, hogy a kutya se kíváncsi rá, illetve a felhasználók elégedetlenek. Ezért a tervezési szakaszban elő kell állni valamilyen prototípussal, mondjuk egy kezdetleges honlappal, amit felmuthathatunk a közönségnek kipróbálásra és a visszajelzésük alapján fejlesztjük ki a végleges honlapot. A minimálisan működőképes termék egyszerű, statikus HTML weboldalból állhat előre generált sémával, vagy az általunk készített dizájnnal. A honlapszerkesztés során beépíthetünk különféle ingyenes pluginokat is, hogy ne legyen túlságosan nagy erőfeszítés részünkről. Esetleg használhatunk még web 2.0 alapú ingyenes tartalomszolgáltatót, mint pl. a Google Bloggere. A lényeg az, hogy tudja a közönség, nagyjából hogy néz majd ki a szolgáltatásunk. Létezik még olyan megoldás is, hogy videó formájában bemutatást tartunk, hogy hogy néz majd ki a végleges tartalomszolgáltató honlapja. Ez egyfajta szimulált program lenne, amely mögött nincs nagy programozói, weblapszerkesztői munka, erőkifejtés, illetve elvesztegetett idő. Kép és videoszerkesztővel animációt hozunk létre, azt lerendereljük egy videofájlba és a közönségnek prezentáljuk, végül pedig megállapíthatjuk, hogy mennyire tetszet nekik. Szóval kitüntetett figyelmet kell szentelnünk a potenciális ügyfelek felé, és ki kell elégíteni az igényeiket. Kezdetben ne csináljunk nagy dolgot, hanem kis dologgal induljunk, tehát kevés funkcióval mutatkozzunk be, majd idővel fokozatosan egyre nagyobb léptékkel haladjunk előre.

A felhasználói aktivitás az információbiztonság összefüggésében

Privátszféra és magány

Az internet megjelenésével olyan másfajta világ jött létre a valós világunkkal párhuzamosan, amely virtuálisnak nevezhető és ahol a felhasználók virtuális tevékenységeket folytathatnak. Ott mindenki egyenlő mértékben tud érvényesülni társadalmi hovatartozástól függetlenül, aki rendelkezik infokommunikációs eszközökkel, illetve képes használni azokat. Kezdetben az anonimitás miatt kényelmesen és biztonságosan használhatta a különféle fórumokat és oldalakat bárki anélkül, hogy kiderült volna a személyes kiléte. A közösségi oldalak, különösen a Facebook előretörésének köszönhetően az anonimitás egyre inkább megszűnik, mert névre szóló profiloldalak létrehozására kötelezik a felhasználókat. Sőt egyre több internetes oldal szabályozza azt, hogy a felületükön a Facebook fiókkal lehessen eszmecserét vagy bármilyen tevékenységet folytatni. Mindazok a dolgok, amelyek az otthon biztonságában megmaradhattak úgy 20 éve, most könnyen kikerülhetnek a nagyvilágba bárki által. Maguk a felhasználók meggondolatlanul osztanak meg saját magukról, illetve bárki másról akár személyes jellegű információkat is, és ezáltal sérül a privátszféra. A különféle közösségi oldalak, főleg a Facebook sikeresen el tudja érni azt, hogy a felhasználók függjenek tőlük, és kényszert érezzenek minél sűrűbb látogatásra és aktivitásra. Továbbá a felhasználók képesek személyes kapcsolatot létesíteni egymással, ha másként nem tudnak vagy nem akarnak. Ugyanakkor megvan az a veszély benne, hogy nem érzik szükségét a való világban való kapcsolattartásnak, illetve elhanyagolják egyes emberi kapcsolataikat, akár közeli rokonokkal, akár olyan személyekkel, akik nincsenek is fent ilyen oldalakon, mondhatni, hogy aki nincs fent, az nem létezik. Így a tartalomszolgáltatónak - ha már az információbiztonsággal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik - arra kell törekednie, hogy tiszteletben tartsa mindenkinek a privátszféráját, felhívja mindenki figyelmét a különféle veszélyekre, és arra, hogy ne függjenek nagyon az internettől és a közösségi oldalaktól.

Magyar Tudományos Művek Tára

Alapadatok a gyűjteményről:

https://www.mtmt.hu/

A Magyar Tudományos Művek Tára létrehozásának és működésének célja, hogy Magyarországon is legyen egy jól alkalmazható nemzeti bibliográfiai adatbázis. 2008 második felében kezdte meg az egyeztető tárgyalásokat a Magyar Tudományos Akadémia, a MAB, a Magyar Rektori Konferencia, az OTKA és az Országos Doktori Tanács. Az öt alapító intézmény, továbbá a koncepciót támogató OKM és NKTH egyetértett abban, hogy a hazai tudományos kutatás hiteles nyilvántartását és bemutatását kell megvalósítani az MTMT, illetve a rendszerhez csatlakozó szervezetek segítségével. Az MTMT megalakulásáról a 35/2009. (VI. 23.) számú elnökségi állásfoglalás rendelkezik. (Akadémiai Értesítő LVIII/2009. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 186 o.) Üzemeltetője a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ.

Testnevelési Egyetem – Digitális Könyvtár

Alapadatok a gyűjteményről:

http://asp01.ex-lh.hu:8881/R?RN=303664630

A Testnevelési Egyetem – Digitális Könyvtár egy ténylegesen csak keresőfelülettel rendelkező oldal, ahol az adott egyetem dokumentumaira kereshetünk, mindezt kategóriákra felosztva. A holnapot 2006-ban hozta létre az Ex Libris, amelyet a kezdőlap alján találhatunk meg. Azonban a működtetője a DigiTool. További létrehozói adatok nem deríthetők ki az oldalról.

Erdélyi Magyar Elektronikus Könyvtár

Alapadatok a gyűjteményről:

http://adatbank.ro/

Az Erdélyi Magyar Elektronikus Könyvtár egy romániai magyar adatbázis oldal, minden olyan dokumentum megtalálható, amely az erdélyi magyarokkal kapcsolatos. Legyen az lexikon, könyv, bibliográfia vagy akár statisztikák. Összességében egy jól megszerkesztett honlap, ahol bármit megtalálhat az oda tévedő olvasó. Létrehozók: szakmai vezető: BÁRDI Nándor, projektvezető: BALÁZSI-PÁL Ágnes, programozók: FODOR Attila, NAGY Ildikó, digitális vezető: GYÖRGYJAKAB Izabella, természettudományi tanácsadó: MARKÓ Bálint, munkatárs: GYÖNGYI Annamária. További támogatók: Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont, Jakabffy Elemér Alapítvány, Bethlen Gábor Alap, BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék.

Könyv és film között: könyvadaptációk a mozikban

Film kontra könyv! Kell választanunk?

François Truffaut, francia kritikus és filmrendező és Alfred Hitchcock, angol filmrendező és forgatókönyvíró egy anekdota szerint maguk is megvitatták a könyvek és filmek, valamint az adaptációk viszonyát. A történet elég karikaturisztikus fénybe helyezi a film kontra könyv választást. A beszélgetés szerint két kecske épp filmtekercseket falatoznak, mire az egyik kecske egyszer csak kijelenti, hogy: „ami engem illet, nekem a könyv jobban ízlett”. A Hitchcock féle vicc és jelenet jól mutatja a kritikai álláspont szempontjait, ami szerint a „nekem ízlett” (=tetszett) teljesen önkényes véleménynyilvánítás.

Sportlélektani ismeretek

A legtöbb ember számára valamilyen formában fontos a sport világa. Akár űzi vagy csak nézi azt, majdnem mindenkinek van legalább egy olyan sport az életében, amiért rajong vagy legalább egyszer elhagyta a száját az a sóhaj, hogy: "de kipróbálnám." A Rajongószocio egy olyan blog, amely különböző érdekességeket próbál bemutatni a sportról és a mögötte húzódó pszichológiai és lélektani háttérről.

Börtönfilmek 6.

Egy blog szerkesztésénél fontos, hogy először a webdesign, majd a tartalom megfogja a felhasználót. Mivel blogomban börtönfilmekkel foglalkozom, ennek a gyakorlatban való megvalósítása az én oldalamnál is szükséges. A szerkesztéshez a blogger.com-ot használom, de hasonló témájú blogokat böngészve rájöttem, hogy mások is. A blogger.com felülete persze testreszabható, de a testreszabási és a formázási lehetőségek is korlátozottak.

A Joomla! nyílt forráskodú, ezért természetesen jóval több testreszabási lehetőséggel és modullal operáló tartalomszolgáltató rendszer demó verziójának kipróbálása után ráébredtem, mennyivel megrargadóbb, figyelemfelkeltőbb blogot lehet itt szerkeszteni. Jóval több szövegformázási és elrendezési lehetőséget kínál fel ez a CMS, illetve a képek is szabadon átméretezhetőek.