Design Thinking... az új divat - de mit jelent?

 

Lépést tartani….. a design gondolkodással

Kép forrása: https://lvivity.com/design-thinking-process

 Az ALA publikációi között megjelenő írás (http://www.ala.org/acrl/publications/keeping_up_with/design) címe első olvasásra félrevezető lehet annak, aki nem találkozott már korábban a Design Thinking kifejezéssel.

Az elnevezés annyiban áll kapcsolatban a dizájnnal, mint tervezési stílussal, hogy segítséget ad egy adott terület folyamatainak, szolgáltatásainak megtervezésében, felhasználó-baráttá tételében. A könyvtárak számára már ismerős lehet a user experience (felhasználói élmény) kifejezés, ami a szolgáltatások igénybevétele során szerzett élményeket, tapasztalatokat, illetve előzőleg a felhasználói folyamatok megtervezését jelenti. A design thinkinget, design gondolkodást, tervezői gondolkodást a gyakorlatban már használhattuk is, csak még nem tudtuk, hogy tervezői módon gondolkodunk. Olyan esetekre gondolhatunk például, amikor felmerül egy probléma bizonyos folyamattal vagy szolgáltatással kapcsolatban és azt igyekszünk megújítani, jobbá tenni, egyszerűsíteni könyvtárunkban. Az USA-ban jelentős múltja van a design gondolkodásnak, számos egyetemen oktatják és fokozatosan teret hódított magának: az üzleti területeken túl az emberi erőforrások, humán tanácsadás mellett a könyvtárakban is alkalmazzák. A design gondolkodás 5 szakaszból áll: megértés, megfigyelés, leképezés, értékelés és bevezetés. Az inspiráció, ideáció és iteráció hármasa jelentős hatással van a szakaszokra, és mivel ismétlődő (iterált) folyamatokról van szó, a szakaszok nem mindig fejeződ(het)nek be az utolsó lépéssel, hanem pl. ha sikerült egy problémára megoldást találni, akkor újra a felhasználókhoz fordulnak, hogy megismerjék véleményüket, reakciójukat az eredményről. Egy vezető designer cég, az IDEO elérhetővé tett egy letölthető eszköztárat azon könyvtárak részére, akik szeretnének belekóstolni a design thinking világába.

Egy új módszer elkezdése mindig kicsit ijesztő lehet mielőtt nekiállunk, de ha már egyszer változ(tat)ásra szántuk el magunkat egy sokak által kipróbált és bevált, működő eszköz csak segíthet.

Miért vizuális típus minden ember és mi köze ennek a weboldalakhoz?

Elég, ha csak ránézünk a két weboldalra - máris látjuk a különbséget:

Forrás: https://www.nav.gov.hu/

Kép forrása: https://www.ideo.com/blog/topics/creative-tips-tools

A könyvtárak használói az olvasók, akik először esetleg virtuálisan találkoznak csak az intézménnyel, amikor tájékozódnak róla.

Fontos, hogy weblapunk informatív legyen akár a már meglévő olvasóink, de mindenképpen figyelemfelkeltő és hívogató a leendő olvasók számára. Nem mindegy, hogyan épül fel az oldal, mennyire felhasználóbarát, mennyire lát el új információval. A Design Thinking e területen is fontos szerepet játszik, a weboldalak felépítése, elrendezése tudományosan alátámasztott kutatások alapján is alakítható. Egy angol nyelvű oldalon https://www.seyens.com/humans-are-visual-creatures/

részletesen kifejtik, hogy milyen képességekkel rendelkezünk:

-        az emberek 65%-a vizuális típus, aki sokkal jobban emlékszik a képekre, mint a szöveges tartalmakra.

-        E tényeket támasztja alá az is, hogy azon hirdetések, melyek képe(ke)t tartalmaznak 43%-kal meggyőzőbbek, mint a csupán a szövegesek.

-        Érdekes példaként tekinthető meg az oldalon egy videó arról, hogyan „hallgat” agyunk inkább a szemünkre, mint a fülünkre.

Érdemes akár külföldi, akár hazai design cégek oldalaira kattintani, hogyan jelennek meg ők a weben, milyen első benyomást tesznek partnereikre.

Mindezek fényében – kiválasztva a cikk felett futó képek közül azokat, melyekre emlékszünk jobban, el lehet gondolkodni azon, milyen legyen/lehetne könyvtárunk vagy intézményünk virtuális főbejárata.

Az ördög a részletekben rejlik...

A tipográfia tudatos alkalmazásával alakítható a weboldal megjelenése, vonzóbbá lehet tenni a szöveget

– anélkül, hogy az olvasó ennek akár tudatában lenne.

Kép forrása: https://cultivatedculture.com/wp-content/uploads/2018/01/Infographic-showing-how-different-font-families-evoke-different-emotions.jpg

1) A betűméret megválasztásával letisztulttá lehet tenni egy szöveget, olyannyira, hogy kényelmesebb legyen ránézni és olvasni.

Elég, ha mondjuk2 féle méretet használunk egy szövegben, a méretkülönbség legyen szemmel látható.

2) A betűk és a háttér színe legyen összhangban, legyen kellemes a weboldalra nézni.

3) Törekedjünk az egyszerűségre és minimalizmusra, kerüljük a zsúfoltságot.

4) Szellősebbé lehet tenni egy szöveget a sortávolság emelésével - a sorok ne fussanak a képernyő széléig.

Ránézésre legyenek beláthatóak. Jó, ha a bekezdések nem nagyon hosszúak.

5) Fontos a célközönség - nem mindegy milyen betűtípust választunk, ha általános, vagy

speciális képességű (gyengén látó, látássérült) csoport tagjai az oldal látogatói.

  

Ahogy egy nagy múltú nyomda weblapján a lényeg: A tipográfia célja:

Figyelemfelkeltés - Fogyaszthatóvá tétel - Befogadás megkönnyítése