Egy 2013- as jelentés szerint az Amerikaiak 56%-ának van okos telefonja és ez a szám azóta is csak egyre nő. Az okos telefonok egyszerű hozzáférést biztosítanak a személyre szabott digitális információhoz: e-mailekhez, szociális médiához, fényképekhez, bankfiókokhoz, de olyan személyre szabott statisztikákhoz is, mint az edzések vagy a kalóriaégetés egyénre szabott számolása. Ezzel az egyszerű információ hozzáféréssel együtt merülhetnek fel olyan kérdések, hogy hogyan lehetne a legjobban ki és felhasználni az információt, menedzselni és megőrizni azt, létrehozni a személyi információ menedzsmentet. Amíg nagyon sok ember a kereskedelmi szolgáltatókhoz fordul műszaki információért, addig a könyvtárak gyakran nyújtanak efféle segítséget az erre igényt tartóknak, a vevőknek.
A probléma definiálása
Mostanáig csak alig néhány tanulmány foglalkozott a személyi információ menedzsmenttel, mint a közkönyvtárak egyik szolgáltatásával. Az emberi számítógép kölcsönhatásának kutatói hagyományosan a személyi információ menedzsmentet is kutatták műszaki meggondolásból. A személyre szabott digitális információigény egyre nő és egyre népszerűbb lesz, ki lehetne - ki kellene ennek tanulmányozását is terjeszteni és be lehetne mélyebben építeni a közkönyvtárak tartalomszolgáltatásai közé. Ez a nagy könyvtárak esetén működik is. A kérdés, ami jelen kutatás fő motiválója is, az az, hogy a kicsi közkönyvtárakhoz milyen kérések érkeznek, van-e, lenne-e igény személyi információ menedzsmentre, és ha igen, akkor ezeket az igényeket hogyan lehetne teljesíteni?
A téma irodalmának összefoglalása
A személyi információ menedzsmenttel foglalkozó kutatások nagyrészt az ember gépekkel való közreműködéseire fókuszál, de a téma annyira kinőtte magát, hogy a vizsgálatokat interdiszciplinárissá kellene tenni, olyan összefüggéseknek is utána kellene járni, mint a programtervezéssel való lehetséges kapcsolatai, hiszen az előző kutatások főleg a tartalomszolgáltatás meta szintjeire fókuszáltak. Az eredeti cikk, ezeket az előző kutatásokat, melyek lényege mindnek a fent említett, mind egyenként részletezi, tehát nagyon jól lehet a kutatás előzményeiről is informálódni.
Ugyanakkor az Észak Amerikai könyvtárak referensz szolgáltatásait is bemutatja a cikk. A tartalom és az információ szolgáltatások fejlődése az Észak Amerikai könyvtárakban már a 19. század második felében létezett és a nevelésre fókuszált. Amikor a társadalom egyre nagyobb százaléka írástudó lett, az olvasás iránti érdeklődés nőni kezdett, így a könyvtárak népszerűsége egyre nőni kezdett. A tájékoztató könyvtárosok feladat az volt, hogy segítsék eligazodni az olvasót a könyvtár dokumentumai - forrásai közt. Az internet és egyéb információ források elterjedésével a könyvtárhasználók egyre inkább megtanultak a rendelkezésre álló anyagok közt keresni, a tájékoztató könyvtárosok szerepe pedig kezdett háttérbe szorulni, azaz a közkönyvtárak át kellett szervezzék a hagyományos szolgáltatás köreiket. A 2013- as digitális inklúziót ellenőrző projektben kifejtésre kerültek azok a lehetőségek, ahogyan a digitális - műszaki tartalomszolgáltatásra van napjainkban egyre nagyobb igény és ennek lehetőségeit és színvonalát kell emelni. A kisebb és a vidéki könyvtárak kevésbé boldogulnak e területen. Lehetséges és mondhatni ideális megoldása a könyvtárak digitális inklúziója lenne.
Ugyanakkor az Észak Amerikai könyvtárak referensz szolgáltatásait is bemutatja a cikk. A tartalom és az információ szolgáltatások fejlődése az Észak Amerikai könyvtárakban már a 19. század második felében létezett és a nevelésre fókuszált. Amikor a társadalom egyre nagyobb százaléka írástudó lett, az olvasás iránti érdeklődés nőni kezdett, így a könyvtárak népszerűsége egyre nőni kezdett. A tájékoztató könyvtárosok feladat az volt, hogy segítsék eligazodni az olvasót a könyvtár dokumentumai - forrásai közt. Az internet és egyéb információ források elterjedésével a könyvtárhasználók egyre inkább megtanultak a rendelkezésre álló anyagok közt keresni, a tájékoztató könyvtárosok szerepe pedig kezdett háttérbe szorulni, azaz a közkönyvtárak át kellett szervezzék a hagyományos szolgáltatás köreiket. A 2013- as digitális inklúziót ellenőrző projektben kifejtésre kerültek azok a lehetőségek, ahogyan a digitális - műszaki tartalomszolgáltatásra van napjainkban egyre nagyobb igény és ennek lehetőségeit és színvonalát kell emelni. A kisebb és a vidéki könyvtárak kevésbé boldogulnak e területen. Lehetséges és mondhatni ideális megoldása a könyvtárak digitális inklúziója lenne.
Az eljárás
A közkönyvtárak személyi információszolgáltatását egy 37 kérdésből álló online felméréssel vizsgálták. A kérdőív több zárt feleletválasztós kérdésből, ige-nem választ igénylő illetve nyilt kérdésekből állt. A kérdőívet olyan közkönyvtárak segítségével ellenőrizték, melyek nem a kutatás célterületén, nem a vizsgálatra kiválasztott államokban voltak. A kísérleti tesztelés kilétékelését követően elkezdődött a kiválasztott 234 könyvtár vizsgálata. A vizsgált könyvtárak közül 10 több, mint 24,999 olvasót szolgál ki, másrészük viszont kevesebb, mint 5 000 felhasználót. 218 könyvtár országos hatáskörrel bír. Az online kérdőív kitöltésére három hét állt a könyvtárak rendelkezésére 2013 novemberében. Az eredményeket SPSS 20.0 statisztika elemző program segítségével értékelték ki. Azokat a könyvtárakat, akik foglalkoznak személyre szabott információ szolgáltatásával tovább vizsgálták, egy körülbelül 30 perces, félig strukturált telefonos interjú keretében. A interjúk hanganyagát rögzítették és előre meghatározott megfigyelési szempontok alapján elemezték.
Eredmények
A kutatásból kiderül, hogy az olvasók műszaki jellegű tájékoztatás igénye leginkább az információt elérhetővé tevő elektronikai eszközeikre korlátozódik.
A megkérdezett könyvtárak dolgozóinak 95,3% -ától kérnek elektronikai eszközhasználatra vonatkozó információt, 71,5% pedig azt vallotta, hogy segíteni kell az eszközhasználaton túl a személyes digitális tartalom elérésében is. Ez utóbbi kategóriában a kérések 30,8%-a haladóbb hozzáértést igényeltek, A vizsgálat eredménye alapján megállapítható, hogy az efféle személyre szabott műszaki tájékoztatáshoz az egyszerű könyvtáros képzésben nem kapnak megfelelő képesítést a könyvtárosok, hiszen a képzőhelyeken főként a referensz szolgáltatás technikáját annak hagyományos értelmében tanítják, a könyvtárosoknak plusz információs technológiákkal kapcsolatos képzést is kell végezniük.
Összefoglalás
Minden USA-beli közkönyvtár megvizsgálásra került aszerint, hogy mennyire teljesítik a személyre szabott műszaki jellegű tartalomszolgáltatási kéréseket és hogyan teljesítik ezeket. A könyvtárak alkalmazottai minden esetben arról számoltak be, hogy állandó felhasználóktól érkeznek általában efféle kérések, főként a digitális eszközök használata terén. Habár a közkönyvtárak mondhatni berendezkedtek erre a fajta információszolgáltatásra, elég kevés előképzésben vagy információs technológiai továbbképzésben vehetnek részt.
A kutatás következtetéseként elmondható, hogy a tájékoztató könyvtárosoknak az információ szolgáltatás mellett információs technológiákkal kapcsolatos ismereteket is kellene tanítani.
Eredeti cikk: Cushing, Amber L.: “If it computes, patrons have brought it in”: Personal information
management and personal technology assistance in public libraries.
Megjelent: Library & Information Science Research 38 (2016) 81–88 pp.
Online elérés: http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0740818816300287
Utolsó megtekintés dátuma: 2016.05.29
A kutatás következtetéseként elmondható, hogy a tájékoztató könyvtárosoknak az információ szolgáltatás mellett információs technológiákkal kapcsolatos ismereteket is kellene tanítani.
Eredeti cikk: Cushing, Amber L.: “If it computes, patrons have brought it in”: Personal information
management and personal technology assistance in public libraries.
Megjelent: Library & Information Science Research 38 (2016) 81–88 pp.
Online elérés: http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0740818816300287
Utolsó megtekintés dátuma: 2016.05.29
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése