Szakácskönyvtár

A valós és virtuális könyvesboltokban órákat eltölthetünk szakácskönyvek böngészésével, keresgélésével – lehet, hogy egyszerűbb lenne kikölcsönözni egy könyvtárból, és ha bevált, akkor megvenni! Írásomban egy adott könyvtár és a szakácskönyvek kapcsolatát mutatom be. 


A könyvtárról

Az Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár a Szent István Egyetem Budai Campusának könyvtára. A könyvtár a campus Élelmiszertudományi, Kertészettudományi, valamint Tájépítészeti és Településtervezési Karán folyó oktató, kutató, tanulmányi és közművelődési tevékenységet támogatja, legfontosabb partnerei a campus oktatói és hallgatói. Ezen túlmenően nyilvános könyvtárként is működik, így mindenkit szívesen lát látogatóként. 

Az élelmiszertudományi terület okán  kötelespéldányként sok szakácskönyv érkezik a könyvtárba az Országos Széchényi Könyvtárból, szinte külön gyűjteményt alakíthatnánk ki a szakácskönyvekből. Erre az állományrészre alapozni lehetne az egyetem körén kívül eső felhasználói csoportjaink motiválása érdekében. A közművelődési könyvtárakban már bejáratott szokás, hogy népszerű gyűjteményrészeket tematikusan kiemelnek, miért ne lehetne ezt tenni szakkönyvtárakban is?

A könyvek fizikai elkülönítése, külön polcra kiemelése mellett népszerűsíteni is kell ezt a szándékot. Ezt az online közösségi tartalomszolgáltatás eszközeit használva célszerű megtenni, érzékeltetve a könyvtárban elérhető szakácskönyvek sokszínűségét és mennyiségét. 

A szakácskönyvek bemutatásáról

Rengeteg szakácskönyvvel találkozhatunk nap mint nap. Hihetetlen a kínálat a könyvkiadás ezen területén: mindig van új trend, egyre-másra érkeznek az új szakácskönyvek a nyomdákból. A szakácskönyv és receptúra témája mindig időszerű volt és az is lesz, amíg az emberiség enni és főzni fog. Az internet világa előtt a  régi és új szakácskönyvekről szóbeszéd útján értesültünk, és a periodikákban jelentek meg leginkább hírek, kritikák velük kapcsolatosan: napi-, heti és havi lapok könyvajánló és főzős rovataiban. A téma jelen volt az országos és a szűkebb helyi sajtóban egyaránt. Ez az utóbbi két évtizedben visszaszorult, köszönhetően az internetnek és a televíziónak, ahonnan a sütni-főzni szeretők gyorsan  és könnyedén rengeteg recepthez, konyhai fortélyhoz juthatnak hozzá. Talán túl bő is a választék, és ki tudja mennyire hitelesek egy felmerült problémára adott válaszok pl. a hurka sütése ügyében. A szakácskönyvek bemutatása ma a tematikus médiában jelenik meg legfőképp: televíziós csatornán, folyóiratokban, és az internetes gasztroblogokon, hírportálok gasztro rovatában, kritikusok lapjain, könyves oldalakon - leggyakrabban a felkapott sztárséfek, gasztrobloggerek és más hírességek könyveit mutatva be.

 

A könyvtár saját bloggal hívhatná fel a figyelmet szakácskönyveire. A téma tartalmának szolgáltatására teljesen megfelelőnek tartom a készen kapott CMS alkalmazásokat, célravezetőnek a blog szerkesztését tartom leginkább. Portált, wikit nem indítanék, azok inkább a sokfelől érkező információk gyűjtőtégelyei. Például találtam egy wikilapot a témában, aminek célja és tartalma kissé érthetetlen számomra, struktúrája pedig eléggé zavaros. A szakácskönyveket bemutató blogon rövid szövegeket és képeket képzelek el, mint fő információhordozókat; kedvcsinálóként már meglévő és leendő látogatóink részére régi és új, elavult és trendi, hétköznapi és ünnepre való szakácskönyveket  bemutatva a könyvtár állományából. Megvizsgálva őket kívülről, belülről - hasznos-e, érthető-e, vagy „csak” szép, és jól esik olvasgatni -, és ha lehet, gyakorlati tapasztalatokat is megosztva. A blog újdonsága, hogy átfogó: sokféle szakácskönyvet mutat be, nem csak a divat diktálta könyveket vizsgálja. Nem illeszkedik a gasztroblogok közé, inkább tematikus könyves blog. Nem célja receptek közreadása, de a természetesen közzétehető, hogy egy adott könyvből a szerzők milyen sikerrel jártak.  A szakácskönyveket ajánló cikkek gyakorlatilag egy helyen bármikor elérhetőek lesznek ezen a blogon. Úgy gondolom, hogy a projekt illeszkedik ennek a témakörnek  a  megjelenési rendszerébe, és ha már csak azt eléri, hogy egy ember nem vesz meg feleslegesen egy könyvet, vagy nem nyomtat ki sok oldalt szintén feleslegesen, akkor elérte célját.

Szakácskönyvek bemutatását illetően elsődleges információnak maga a könyv minősül: küllemének és tartalmának ismertetése, ennek képekkel történő illusztrálása, sőt egyes érdekesnek, ill. fontosnak vélt oldal beszkennelése a blogra. Mivel a tartalomszolgáltatás célja a figyelem felkeltése a szakácskönyvek iránt, ez az elsődleges információ, nem pedig a teljes könyv digitalizált formában közreadása.

Másodlagos információ lehet a bemutatott szakácskönyvben olvasott alapanyagokról, konyhai technikákról szóló információ: ez a mezőgazdaságtól kiindulva érintheti a kereskedelem és akár az ipar egyes területeit is, továbbá a téma szűkebb szakterületeit: a cukrászatot, szakácsművészetet, és gasztroblogokat. Ezek kapcsán az adott témában újabb könyveket is lehet ajánlani az olvasóknak. 

A hozzáférési információ nagyon fontos, mivel a cél éppen ennek közvetítése: a könyvtár állományában elérhető és kölcsönözhető a bemutatott könyv. A bemutatott szakácskönyv szerzőiről és közreműködőiről minden esetben jelenik meg tartalom, így ez egy biztos másodlagos információ a bejegyzésekben. Felhasználói kollaboráció lehetséges kétféleképpen is: a blogon fogadva és ott véleményt cserélve az olvasókkal a megjegyzéseken keresztül, illetve magukban a bejegyzésekben reflektálni lehet az adott könyvet illető máshol megjelent véleményre.

A témát érintő tartalomszolgáltatások ma a weben és a televízió tematikus adásaiban érhetőek el. Mindkét információs csatornán domináns az elsődleges információ, azaz a könyv bemutatása, a hozzáférési információ és a szerzőkről való információközlés.

A weben az elsődleges információ, azaz a könyv ajánlása, jellemzése (dibbuk.hu/saly-noemi-semmibol-is-finomat/) gyakrabban előfordul, a televíziós műsorokban ez inkább másodlagos információként van jelen van. Népszerű gasztro blogokon játék keretében is folyik az ajánlás: a bloggerek meghívják egymást 5 kedvenc szakácskönyvük bemutatására, pl. a Limara pékség, vagy a Fűszer és lélek blogokon is olvashatunk ilyenfajta bejegyzéseket. Weben megjelenő magazinok cikkei tartalmaznak egyszerű és figyelemfelkeltő, tényleg értékelő ajánlásokat.

A hozzáférési információ közvetítése történhet konkrét kereskedelmi céllal, például a Chili & Vanilia blog esetében, ahol a legnagyobb kereskedelmi portálra irányít át a blog írója. Előfordul, hogy (majdnem) bújtatott reklámként ajánlják konkrét kiadó könyveit semmitmondó leírással recepttár-blogok, és közösségi oldalakon is találunk hasonló célú oldalakat (Facebook). Ezzel szemben a fórumokon és a közösségi oldalak zárt csoportjaiban a hozzászólók célja egymás segítése, pl., hogy egy adott szakácskönyvet hol és hogyan tudnak kedvezőbb feltételekkel beszerezni.

Sokszor a szerző felől közelítik meg a témát, azaz a szerzőről való informálás majdnem egyenértékűnek tűnik az elsődleges információval. Az internetes fórumokon rendszeresen folyik tapasztalatcsere a témában: ki milyen szerzőt, ill. szakácskönyvet ismer. De még így is, a célt nem tévesztve szem elől, a viszonylag részletesebb könyvbemutatók is szűk információs területen mozognak, és főleg a hozzáférésre koncentrálnak kereskedelmi célzattal.

Eszközpéldák

A tartalomszolgáltatás eszközének a WordPress nyílt forráskódú, PHP-alapú tartalomkezelő és blog-rendszert vizsgáltam meg. A WordPress számtalan funkciót magába foglaló, modulárisan felépített publikációs platform. A blog céljainak teljesen megfelelne. Több mobiltelefonos operációs rendszerre is léteznek alkalmazásai, így még széleskörűbb a közönség elérhetősége. Magyar nyelvű szerkesztői felülettel is rendelkezik, ezen kívül blog, startlap és magyar nyelvű segítség, sőt fejlesztői háttér is áll mögötte. Sablonok segítségével a WordPress weboldalak kinézete és használata variálható, testre szabható. Jelenleg több mint 1600 tölthető le ingyenesen a WordPress alkotóinak hivatalos oldaláról. Számos bővítmény (plugin) beépítésére van lehetőség, melyek által fejleszthetjük és kiegészíthetjük a rendszert. Beépített widgeteket használhatunk, melyek drag and drop („fogd és vidd”) elven működő tartalmak elhelyezését teszik lehetővé a weboldalon, valamint számos plugin bővített funkcióinak működését. Ilyen widget például a diavetítés, Facebook Like dobozok vagy a frissülő hírlisták. Továbbá a címkefelhő, archívum stb. melyeket mindet használnám, hogy segítsem a tartalom  visszakereshetőségét, és a rendszerezést.

A web 2.0-ás szolgáltatások közül a Facebook és a Twitter közösségépítő erejére támaszkodnék, mivel nálunk ezek a közösségi oldalak a legelterjedtebbek. A WordPresst össze lehet kötni ezekkel. Ezek mindenképpen elősegíthetik a blognak és tartalmának népszerűsítését a megosztások és megjelenések révén, illetve az interaktivitást fokozhatják.

A vizualitás nagyon fontos a weben, és a témámban látványos, figyelemfelkeltő képek születnek: a szakácskönyvek egyik erőssége a külső megjelenés. Ezért elgondolkodnék a Pinterest használatán. Úgy vélem, ez egy speciális mash-up, azaz közvetíti az adatforrást a kommunikációs csatornák irányába.  Egyfajta virtuális faliújság, ahová az egyén kitűzheti a számára érdekes képeket, amik elvezetik őt a kép forrásának oldalára is mélyebb érdeklődés esetén. A legkülönbözőbb témákban böngészhet és láthatja/ajánlhatja a közösségi oldalon lévő ismerőseinek a "pin"-eket, kitűzéseit. Kvázi vizuális könyvjelzőket közvetítő alkalmazás. Így a képeim segítségével még több olvasó eljuthatna a blogomhoz is, mivel tudomásom szerint integrálható a Wordpressbe.

Összegzés

Manapság a könyvtáraknak minden rendelkezésükre álló eszközt meg kell ragadniuk önmaguk népszerűsítésére, látogatottságuk növelésére. Ez bármilyen innovatív megoldás lehet. A bemutatott példa az Entz Könyvtár kiugróan magas példányszámú szakácskönyveire épít. Ennek az állományrésznek nem feltétlenül kell fizikailag elkülönülten megjelenni, lehet, hogy elég a virtuális szakácskönyvtár felépítése a bemutatott eszközök segítségével.