Julia Bauder és Emma Lange tanulmányukban egy olyan könyvtári katalógus felület ötletét vázolják fel, mely az eddigieknél sokkal hatékonyabb módon, egy kétszintes faszerkezet segítségével tudományágak és témák szerint csoportosítva jeleníti meg a keresési találatokat. Ezt a VuFind keresőfelület módosításával érték el, melynek köszönhetően a felhasználók (keresők) szabadon választhatnak a keresési találatok hagyományos listázott verziója, illetve az újítást jelentő vizuális megjelenítés között.
A szerzők véleménye szerint ez a megközelítés megoldást nyújthat arra a hosszú évtizedek óta megválaszolatlan OPAC-kezelési problémára, miszerint csupán a kutatást végzők hozzávetőleg 50%-a tudja pontosan, hogy mit keres, a maradék 50%-nak azonban csupán homályos elképzelése van arról, hogy milyen könyvet is kutat valójában, s így nehezükre esik az OPAC katalógus használata.
A tanulmány több könyvtárosról is említést tesz, akik törekedtek ezen probléma orvoslására. A szerzők elsőként Pauline Cochrane nevét említik, aki a tárgyszavak és besorolási adatok pontosításával kívánt segítséget nyújtani a felhasználóknak a keresett információ pontosabb felkutatásához. Másodsorban Elaine Svenonius neve is felmerül, aki a könyvtári besorolásokat felhasználva szűkítette volna le a keresési találatok számát egy olyan rendszerrel, mely kontextuális információkat felkínálva teszi lehetővé a felhasználó számára, hogy fokozatosan módosítsa és pontosítsa keresése tárgyát. Amint azonban arra a tanulmány szerzői rávilágítanak, ezek az ötletek nem sok eredménnyel jártak. Sokkal nagyobb változást jelentett a facetták megjelenése, melyek hatékonynak bizonyultak ugyan a keresési találatok leszűkítésében, azonban túlzott számuk és a számos választható opció nyomasztó lehet a felhasználók számára, így ezek sem elégítik ki maradéktalanul az igényeket.
A könyvtárosok mellett az informatikusok is igyekeztek figyelmet fordítani egy jobb online könyvtárkatalógus létrehozására. Ennek érdekében többen kísérleteztek vizuális felületek megalkotásával, többek között Ben Shneiderman is, azonban ezek a próbálkozások többnyire laboratóriumi körülmények között maradtak, s nem ültették át őket a gyakorlatba.
A tanulmány szerzői által felvázolt vizuális felület a Grinnell Főiskolai Könyvtárak (Grinnell College Libraries) által használt VuFind szoftvert fejleszti tovább. A megjelenítéseket Javascript végzi, mely a D3.js vizualizációs könyvtárat használja, s alapjában véve Shneiderman Vizuális Információ Kereső Mantráját veszik alapul. A fejlesztés célja az volt, hogy a felhasználóknak lehetősége adódjon keresési találataik grafikus áttekintésére, tudományágak és témák szerint, majd meghatározott nézőpontok vagy témák szerint szűkíthessék eredményeiket. A vizuális megjelenítés és a találatok kellő leszűkítése után a felhasználóknak lehetőségük van visszaváltani a hagyományos listázási nézetet is, hogy elolvashassák az egyes tételek teljes bibliográfiai leírását.
Az így kialakított felület gyakorlati tesztelését 2014 nyarán öt felsőbb éves egyetemi hallgató, a személyzet három tagja, illetve az egyetemi fakultás két tagja végezte, s hozzájuk csatlakozott a 2014 őszi szemeszterben egy első éves hallgató. A felület alapjában véve jól használhatónak bizonyult, azonban a tesztelők problémaként említették, hogy önmaguktól nem biztos, hogy megtalálták volna a vizuális megjelenítési lehetőséget a felületen. További problémaként merült fel, hogy a bal szélső oszlop a túl hosszú szavak, kifejezések végét nem jeleníti meg, így azok csak úgy válnak hiánytalanul láthatóvá, ha a felhasználó az adott szó vagy kifejezés fölé viszi a kurzorát. Ezt a tulajdonságot azonban csak kevés felhasználó fedezte fel. Harmadik megjegyzésként a résztvevők azt említették, hogy a felület első ránézésre ijesztőnek tűnt számukra, de azután rövid idő elteltével megszokták azt, és viszonylag könnyen tudták használni is. Összességében azt állították a tesztelők, hogy az eszközt hasznosnak találták, s hogy szívesen használnák azt a jövőben is.
Összességében elmondható tehát, hogy a technika fejlődésének köszönhetően egyre újabb és újabb, a könyvtári katalógusok hatékonyságát megcélzó fejlesztés zajlik. Ezek közül a szerzők által a tanulmányban ismertetett eszköz csupán egy a számos lehetőség közül, melyek közül sosem tudhatjuk, hogy melyik jelenti majd az igazi áttörést a könyvtári katalógusok megreformálását illetően.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése