Könyvtári PR a közösségi médiában

Könyvtárak a közösségi hálón
A könyvtárak számos csatornán igyekeznek felhívni magukra a figyelmet, többek között a közösségi oldalakon is. Számos kisebb könyvtárakat népszerűsítő próbálkozás van, de ezek többnyire csak az adott könyvtárba próbálják becsalogatni az olvasókat, míg vannak olyan programok, amik általánosan az olvasásra és/vagy a könyvtárlátogatásra akarják rávenni az embereket. Ezen célok eléréséhez tökéletes eszköz lenne a közösségi média, de nem mindig sikerül maradéktalanul kihasználni. A közösségi médiában a public relations egy igen érdekes formája a mémek, mivel ezek formájukból adódóan (többnyire kép, vagy GIF) figyelemfelkeltőek éslehetnek viccesek, komolyak, de potenciálisan el tudják gondolkodtatni az embereket. A mém kifejezést Richard Dawkins írta le először az önző gén című könyvében 1976-ban. Hamar divatba jött és az interneten fórumok, levelező listák, topikok és persze egyedi publikációk sokasága szól róla, különböző színvonalon, akárcsak a génről vagy bármi más érdekes dologról. Az azóta eltelt húsz évben a szó az Oxford English Dictionaryba is bekerült, aminek feltétele, hogy elég sokan, elég sok helyen használják minden magyarázat, vagy a szó eredetének említése nélkül. Az Oxford English Dictionary szerint a mém a kultúra egy eleme, amely elsősorban utánzással adódik át. Alapjában, az internetes mém egyszerűen egy digitális fájl, vagy egy hiperhivatkozás terjesztése egy személytől több személy irányába az internet nyújtotta lehetőségekkel, elsősorban blogokon, kapcsolatépítő oldalakon, közösségi oldalakon, azonnali üzenetküldő szolgáltatásokon. A tartalom gyakran áll egy szólásból, viccből, egy pletykából, közmondásból, egy módosított, vagy módosítatlan képből, vagy animációból, vagy egy meglepő hírből, sok más egyéb lehetőség mellett. Egy internetes mém maradhat állandó, vagy megváltozhat az idők során (ez jóval gyakoribb), véletlenül, a rá irányuló kommentár, imitációk és paródiák hatására, vagy akár a hozzá kapcsolódó hírekk gyűjtésével. A kifejezés utalhat a felhasználóról felhasználóra terjedő tartalomra, a tartalom mögötti ötletre, vagy a terjedésük jelenségére. Néhányan, főleg a művészek, az internetes mémeket művészeti formának tartják, léteznek internetes mémeket gyűjtő és népszerűsítő, illetve egyes mémek terjedését szolgáló honlapok. A kifejezést nem szokás valósnak, hasznosnak, vagy nem divatosnak tartott tartalmakra, honlapokra használni vagy amelyek szervezett publikációs és forgalmazási csatornákon terjednek. Így komoly hírek, videojátékok, internetes szolgáltatások, vagy befutott énekesek, vagy bandák dalait általában nem szokás internetes mémnek nevezni.

A Blog
A blogok tipikus web 2.0-ás szolgáltatások. Ahogyan a könyvtár 2.0 egyik fő üzenete a felhasználó-központú virtuális közösségek alakítása, az is világos, hogy a blogok könyvtári célú felhasználásából sokat profitálhatnak a magukat a közkönyvtárak. A blog egy beszélgetős, vagy információs oldal a világhálón, ami bizonyos időközönként bővül újabb információkkal, cikkekkel, amiket posztoknak neveznek és fontos, hogy ezek fordított kronológiai sorrendben jelennek meg az oldalon, tehát a legfrissebb van legelöl. Az eredeti neve weblog volt a web (háló) és a log (napló) szavak összetételéből, és később ez rövidült le a blogra. A korai blogok egyszerű, manuálisan frissített részei voltak a közönséges weboldalaknak, de a technika fejlődésével és a fordított kronológiai sorrend kitalálásával egyre népszerűbbekké és végül önállókká váltak. A könyvtári blogok száma folyamatosan nő, ami azt jelzi, hogy egyre több könyvtáros érzi úgy, hogy az új média ezen formája megfelelő eszköz lehet mind az üzenetek felhasználók számára való eljuttatására, mind pedig a virtuális közösségi terek kialakítására. A könyvtár és információtudományi szakirodalomban van egy olyan nézet, hogy a könyvtári blogok újabb felhasználói csoportokat vonzanak a könyvtárakba, illetve annak oldalaira. Olyan potenciális hatásokat tulajdonítanak a könyvtári webnaplóknak, mint a virtuális közösségek kialakulásának segítése; hogy a használó még inkább a saját igényeihez szabottnak érzi a könyvtár virtuális tereit; vagy hogy a blog vonzó megjelenést biztosít az intézménynek. Mindezek miatt érdemes a könyvtáraknak átgondolni, hogy indítson-e blogot, hiszen ha rendszeresen frissítik, jelentősen hozzájárulhat a látogatók számának a növekedéséhez. Napjainkban mindenki a fiataloktól az idősebb korosztály képviselőiig főrészt digitális eszközöket használ a kommunikációra, különösképpen a közösségi háló kap e tekintetben nagy figyelmet, mivel jelentősen alacsonyabb a költség és jóval több lehetőséget kínál, mint az alternatívák. Sokan szeretik használni a különböző blogokat, többek között a cégek és különböző szervezetek is, mert könnyen felkeltheti tömegek érdeklődését és vonzza a média figyelmét. Ezen kívül még számtalan lehetőség van információ közlésére a közösségi hálón, akár videó megosztó oldalakról, akár közösségi portálokról legyen szó. Ezeken az oldalakon általában van lehetőség a mások által feltöltött tartalmak véleményezésére és gyakran a felhasználók közötti valós idejű beszélgetésekre, valamivel ritkábban telefonálásra, vagy video hívásra is. Mindenki, akinek van internete, használja általános beszélgetésre, információcserére, akár üzletek lebonyolítására is ezeket a közösségi oldalakat. A blogok ideális eszközei az információk szétsugárzásának, a vélemények kicserélésének, a szembenálló nézetek ütköztetésének. Gyakran alkalmazzák az egyes könyvtárak a saját információiknak, mint nyitvatartási idő, különleges beszerzések, olvasmányajánlás továbbítására is, bár erre formájukból adódóan nem feltétlenül a legalkalmasabbak. Az itt megjelenő tartalmak tehát a könyvtár szolgáltatásaiként foghatók fel. Az oldalak vizsgálata során számos esetben lehet találkozni könyvajánló bejegyzésekkel, írók életének és legújabb műveiknek bemutatásával is. Emellett az egyes intézmények minden olyan könyvtárral, könyvvel, olvasással, irodalommal és kultúrával kapcsolatos információt megosztanak a blogokon, amelyeket fontosnak vagy nagyon aktuálisnak gondolnak. A könyvtárak saját programjaik, rendezvényeik reklámozására is használják az oldalakat, amellyel az olvasókat próbálják rábírni a részvételre. Nemcsak az eseményeiket, hanem egyéb akár fizetős szolgáltatásaikat, például adatbázisok használata, tanfolyamok, új dokumentumok és egyebeket is tudják népszerűsíteni ezen a felületen.

Gerillamarketing
Számos lehetőséget nyújt a gerillamarketing, ami a nem konvencionális marketing eszközök illetve technikák, felhasználásán alapszik. Ide tartozik minden olyan reklámozási mód, ami nem tradícionális reklámfelületeken jelenik meg és gyakran meghökkentő módokon juttatja célba az üzenetét gyakran abszurd humor használatával. Négy nagyobb módja van üzenetei cébajuttatására:

Ø  Szóbeszéd (buzz)

Ø  Környezetbe illesztett megjelenés (street art)

Ø  Vírusmarketing

Ø  Astroturfing (pszeudo-fogyasztói csoport létrehozása)

A célcsoportra fókuszálva, a fogyasztók nagyobb csoportjait az ő közvetítésükkel éri el, a szóbeszéd és az elektronikus kommunikációs csatornák, elsősorban az internet felhasználásával. Sikere erősen függ stimuláló, meglepő vagy szórakoztató üzeneteitől. Módszerei révén jóval olcsóbb lehet a hagyományos marketingnél, ha nem esünk túlzásokba, és a reklámkerülők is hatékonyan elérhető vele, mivel az emberek általában értékelik a kreativitást. Ellenzői szerint a gerillamarketing lényege a provokatív figyelemfelkeltés, ezt a célt pedig gyakran csak normaszegéssel sikerül elérni.