Az információkeresés etikai és erkölcsi aspektusai - A könyvtári keresés - a könyvtáros személyével kapcsolatos kérdések

„Különbséget teszünk a személyes meggyőződésünk és a szakmai feladataink között és nem engedjük, hogy a személyes meggyőződésünk akadályozza mind az intézményünk tisztes reprezentálását, mind az információs forrásokhoz való hozzáférést /Code of Ethics of the American Library Association/

„Annak érdekében, hogy elősegítsék az elfogadás és felszámolják a hátrányos megkülönböztetést, a könyvtárosok és más információs dolgozók biztosítják, hogy az információhoz való hozzáférés joga ne sérüljön és a szolgáltatásokat igazságosan mindenki megkapja függetlenül korától, állampolgárságától, politikai hitvallásától, testi vagy mentális képességeitől, nemi identitásától, örökségétől, fajától, vallásától vagy szexuális irányultságától /International Federation of Library Association/

„A könyvtáros elfogultságtól és előítéletektől mentes kapcsolatban áll a társadalom tagjaival, csoportjaival, szervezeteivel. Tisztelettel és együttműködésre készen fordul más szakmák és tagjaik felé.(…)”/ Magyar könyvtárosság etikai kódexe/

A fent látható idézetek különböző könyvtárosi etikai kódexekből származnak. Mindegyiknek közös pontja, hogy a könyvtáros nem ítélkezhet, nem különböztetheti meg hátrányosan olvasóit, és tisztelettel bánjon velük. Azonban be kell látnunk, hogy ezeken a kérdéseken túl kell tekinteni, hiszen olyan kérdések is felmerülhetnek, amit egy irányelv nem tudom megválaszolni.

- Beengedjünk-e hajléktalant a könyvtárba olvasni annak ellenére, hogy tudjuk, csak melegedni jött? 

- Prezentáljunk-e egy a társadalom íratlan szabályainak szembemenő könyvet a könyvtárban?

- Dolgunk-e tanítani az olvasókat, vagy csak a tanuláshoz való forrást biztosítjuk?

Ezekről a kérdésekről a mai napig folyik a kommunikáció, és próbálnak választ találni rájuk. Azonban ha ezeknek (és még tovább számos hasonló) a kérdéseknek a mélyére nézünk, akkor rájövünk, hogy mind csak előítéletekből fakadnak. Lehet érvelni és ellenérvelni, lehet házi rendet, vagy jogszabályt létrehozni a kérdésre való válaszként, hogy lehessen mire mutogatni. Azt viszont nem felejthetjük el, hogy a könyvtárosok is emberek, és néha igen is dönteniük kell. mint ember, és nem mint könyvtáros (vagy ács, politikus, rendőr, orvos stb.). És egy nemzetközi etikai kódex nem tudja meghatározni azt egy finn és egy afrikai könyvtáros ugyanúgy viselkedjen a rászorulókkal, - de irányelvet adhat.

Így visszatértünk az alap problémához, minek a mentén tudjon egy könyvtáros válaszolni a fenti kérdésekre.Véleményem szerint mindenféleképpen, ha van lehetősége, konzultáljon munkatársaival, nézzen utána annak, hogy született-e már a vitás kérdésben döntés, vagy tud-e más helyről, ahol jól meg tudtak oldani egy hasonló ügyet.

A könyvtárosi etika azért egy fontos sarokköve az információkeresés könyvtári formájának, mert ha a könyvtáros nem együtt működő, akkor a keresés minősége csökkenhet. Ugyan nem túl gyakori, de egy hajléktalannak is lehet igénye könyvtárba menni információszerzés céljából.

Források:
Code of Ethics of theAmerican Library of Association.
IFLA Code of ethicsfor librarians and other information worker

Hangodi Ágnes: A magyar könyvtárosság etikai kódexe. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás (2006) 53. évf. 4. sz. p. 190-191.