Könyvtári PR a Facebookon

A Facebook
A Facebook napjaink legnépszerűbb közösségi oldala és jelenleg több mint 1,300,000,000 aktív felhasználóval tartja az első helyet, ingyenes és kifejezetten a felhasználók közötti interakcióra épít, ezen az oldalon gyakorlatilag minden tartalmat a felhasználók készítenek. Ezt az oldalt 2004. Február 4-én alapította Mark Zuckerberg kollégiumi szobatársai, Eduardo Saverin Andrew McCollumm, Dustin Moskovitz és Chris Hughes részvételével és először csak a Harvard diákjai számára tették elérhetővé. A felhasználóknak először regisztrálniuk kell, mielőtt használni tudnák az oldalt, ezzel egyben készítenek is maguknak egy személyes profilt, ahol megadhatják (akár személyes) adataikat, és megkereshetik barátaikat, ismerőseiket és megjelölhetik őket ismerősnek, valamint kategorizálhatják őket pl.: közeli barátok, vagy munkatársak. Regisztráció után (továbbra is jelölhetnek meg új ismerősöket) üzeneteket cserélhetnek, videókat és képeket oszthatnak meg egymással, mindezekhez írhatnak véleményt, ezeken kívül csatlakozhatnak a felhasználók közös érdeklődési körű csoportokhoz, amik lehetnek zártkörűek és nyíltak is. A személyes idővonalukra feltölthetik fényképeiket, megoszthatják az érdeklődési körüket, lakhelyüket, elérhetőségeiket, fontosabb eseményeket és beállíthatják, hogy ezeket az adatokat kik láthatják. Egymással folytathatnak nyilvános, vagy személyes beszélgetéseket chaten, vagy akár fel is hívhatják egymást egy program telepítése után, ami közvetlenül a Facebookról letölthető, sőt még video hívásra is van lehetőségük. 2007 óta a különböző szervezetek és cégek is hozhatnak létre oldalakat, amikkel ugyanúgy lehet interakcióba lépni, mint a személyes oldalakkal, ugyanúgy oszthatnak meg velük információt és írhatnak véleményt az adott szervezet posztjaira, 2014 februárja óta pedig több mint 50 féle nemi identitás közül lehet választani (előtte csak a férfi, vagy nő opció létezett). A honlap értesíti a felhasználót, ha egy ismerős profilja megváltozik, valakinek születésnapja van, vagy valamilyen esemény, rendezvény várható. Az egyik legnépszerűbb alkalmazás a Facebookon a fényképek, ahova fényképeket és albumokat lehet feltölteni. Ezt a sikerét valószínűleg annak köszönheti, hogy nem limitálja a feltölthető képek számát, ellentétben sok más képmegosztó szoftverrel, bár itt hozzá kell tenni, hogy a Facebookon egy albumba maximum 200 képet tölthetünk fel, viszont ebből is végtelen számút hozhatunk létre. Minden egyes albumnál külön személyre lehet szabni, hogy mely felhasználók láthatják benne a képeket, továbbá meg lehet jelölni a képen látható személyeket, ekkor az oldal küld nekik egy értesítést a jelölésről és egy linket, ami egyenesen a képhez vezet. A felhasználók fel tudnak iratkozni más felhasználók, vagy szervezetek oldalára, ezáltal kaphatnak értesítést, hogyha az adott oldalon adatváltozás történt, valamint kifejezhetik tetszésüket egy komment, poszt, kép, vagy bármi iránt a direkt erre kitalált lájk (like) gomb megnyomásával. Ez utóbbi nagy jelentőséggel bír, ugyanis az, hogy mit hányszor lájkol valaki, nagyban befolyásolja, hogy mi jelenik meg az üzenő falán, ugyanis így próbálják belőni az emberek érdeklődési köreit.  Az oldal regisztrált felhasználóinak ezeken az ingyenes szolgáltatásokon felül van lehetőségük digitális ajándékok küldésére egy dollárért, amihez személyes üzeneteket is lehet csatolni.

Hatása
A Facebooknak komoly hatása van az emberek mindennapi életére, különösen, mivel a hordozható számítástechnikai eszközök miatt az emberek már bárhol használhatják az internetet igénylő szolgáltatásokat, így a Facebookot is, amit a világ online közösségének több mint fele használ. Jelenleg is folynak viták arról, hogy ez a hatás pozitív, vagy negatív, ugyanis a regisztrált felhasználók így bárhol elérhetik ismerőseiket, barátaikat, családtagjaikat, viszont sokan úgy gondolják, hogy mivel ez a kapcsolat nem közvetlen, ezért ronthatja az emberek közötti személyes kapcsolatokat.

Mára már gyakorlatilag minden könyvtárnak van saját Facebook oldala, ahol próbálnak pozitív képet kialakítani magukról és minél több olvasót szerezni a közösségi média legtöbbet látogatott oldala által. Erre minden lehetőség adott, hiszen itt kikérhetik olvasóik véleményét, hirdethetnek, vagy csak érdekességeket tehetnek közzé és ezekre azonnali válaszokat kaphatnak. Itt azonban felmerül a kérdés, hogy egy megosztás mitől válhat igazán sikeresség, mi az a plusz, amivel magához tudja csalogatni az olvasókat. A sikerességet a kedvelések, megosztások és hozzászólók száma alapján tudjuk megállapítani. Egy fogékony, a téma iránt érdeklődő közegben nagyobb sikert arató poszt keveset árul el a követendő stratégiáról.

Fontos felmerülő kérdés, hogy a posztok gyakorisága és az oldal népszerűsége milyen viszonyban áll egymással. Szakemberek véleménye szerint 3 óránál gyakrabban nem érdemes megosztani, bár kettő óra elteltével már nem fejt ki több hatást a bejegyzés. A könyvtárak jelentősebb része tartja is ezt a tendenciát, bár nemzeti ünnepek (és nőnap) alkalmával rettenet módon meg tud ugrani a posztok gyakorisága. Egy világnyelven publikáló, már fix nagyszámú követőkkel rendelkező Facebook oldalnak jóval nagyobb az esélye sikereseket elérnie posztok által, mint mondjuk egy kisebb regionális intézménynek. Ha az elsődleges célunk az, hogy az olvasókra hatással legyünk, akkor minél mélyebb benyomást kell tennie a posztoknak, esetleg át kell gondolni, hogy háttérbe kell-e szorítani az információtartalom valamekkora részét. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy a felhasználók, olvasók jelentős része azért látogatja meg a könyvtár honlapját, Facebook oldalát, hogy információkhoz jusson az intézményről, annak elhelyezkedéséről, nyitvatartási idejéről, a kölcsönzési szabályokról, illetve a gyűjtőkörről és az abba tartozó művekről. Tulajdonképpen a siker eléréséhez meg kell találni az ideális egyensúlyt az informálás és a szórakoztatás között, de ha ez nem fér meg egyetlen posztban az nem baj. A legfontosabb az, hogy az oldalon egyensúly legyen.