Az információkeresés és annak folyamata
Az információkeresés az a tevékenység vagy folyamat, ahol információt próbálnak szerezni gépi vagy emberi környezetben. A legtöbb nyelv megkülönbözteti a az információkeresést (information seeking) és az információ visszakeresést (information retrival), azonban a legtöbb esetben a másodikat preferálják, használják, értelmezik. A visszakeresés azért nem helytálló ebben a témában, mert egyfajta újra kinyerést jelent, ami azt feltételezi, hogy az információ már létezett korábban, amit újra meg tudunk keresni. Az információkeresés azonban olyan információt keres, aminek a létezéséről akár eddig nem is tudtunk.
Az információkeresés az a tevékenység vagy folyamat, ahol információt próbálnak szerezni gépi vagy emberi környezetben. A legtöbb nyelv megkülönbözteti a az információkeresést (information seeking) és az információ visszakeresést (information retrival), azonban a legtöbb esetben a másodikat preferálják, használják, értelmezik. A visszakeresés azért nem helytálló ebben a témában, mert egyfajta újra kinyerést jelent, ami azt feltételezi, hogy az információ már létezett korábban, amit újra meg tudunk keresni. Az információkeresés azonban olyan információt keres, aminek a létezéséről akár eddig nem is tudtunk.
Külön kiemelném az időtényezőt, ami az információkeresés folyamatábráján nem megtalálható. Az időtényező számos dolgot jelenthet: a megkeresésnek az idejét, az információ elavulásának ideje, az információ felhasználhatóságának ideje. Ez az időtényező, amit az adatábázis-szolgáltató cégek (Emerald, JSTOR, EBSCO stb.) kihasználnak és pénzt szereznek vele. Az azonnali és pontos információ hatalmas változásokat képes okozni és ennek el is kérik az árát.
A fenti ábrán található az információkeresés folyamata. A felhasználó megfogalmazza a saját, természetes nyelvén az információs igényét. Ezt lefordítja a használt információkereső nyelvre - ezzel megalkotva a keresőkérdéseket. Ekkor kap vissza egy vagy több választ, amiket összehasonlít mind az általa kívánt találatokkal, mind egymással. Ilyenkor kiderül, hogy jól tette fel a kérdését, vagy újabb keresést kell-e indítania. Ha a keresés sikeres volt, akkor a találatokat értelmezi, és információt képez belőlük.
Ungváry Rudolf, Vajda Erik: Könyvtári információkeresés. 2. jav.kiad. Budapest: Typotex, 2002. p. 37-39.
A fenti ábrán található az információkeresés folyamata. A felhasználó megfogalmazza a saját, természetes nyelvén az információs igényét. Ezt lefordítja a használt információkereső nyelvre - ezzel megalkotva a keresőkérdéseket. Ekkor kap vissza egy vagy több választ, amiket összehasonlít mind az általa kívánt találatokkal, mind egymással. Ilyenkor kiderül, hogy jól tette fel a kérdését, vagy újabb keresést kell-e indítania. Ha a keresés sikeres volt, akkor a találatokat értelmezi, és információt képez belőlük.
Az emberi tényező szerepe
Az következő szereplőket lehet azonosítani az információkeresésben:
- az információ létrehozói
- az információ
- az információ átviteli csatornái
- a címzettek (felhasználók)
A kommunikáció modellje alapján tudjuk, hogy tökéletes csatorna nem létezik, az információáramlást zajok zavarják meg. Az információ maga torzulhat, ennek a következők lehetnek az okai:
- Az információforrások ismeretének hiánya, nem elégséges szakismeret – nincs tudatában a forrásoknak, nem hiszi, hogy a számára szükséges információ már valahol megszületett és rögzítették
- Az ismeretek, a műveltség hiánya – a felhasználó nem azon a szinten van, mint az információ megalkotója, és ezért akár nyelvi, értelmezési problémákba is ütközhet az információ megértése során
- Nyelvek közötti akadály – a közvetítő vagy a felhasználó nem ismeri, vagy nem ismeri eléggé az információ rögzítéséhez használt idegen nyelvet vagy szaknyelvet
- Technikai akadály – technikai okokból nem lehet hozzáférni az információhoz (pl.: rongálódott a hordozó)
A torzulás okai között csak egy műszaki, három pszicholingvisztikai (nyelvi, lelki, vagy intellektuális) akadály. Hiába a számítógépek az információátvitel fő csatornái, az emberek még mindig meghatározó tényezők a folyamatban. Szerepük annyira lényeges, hogy ha a pszicholingvisztikai akadályok közül akár egy is felmerül, akkor az egész folyamat elbukik. Ezek a problémák nem specifikusak, akármelyik szereplőnél felbukkanhat. Az információ alkotó szaknyelvi hiányossága nem teszi alkalmassá az információt a besorolásra. Ha a csatorna nem ismeri a szaknyelvet, akkor nem tudja az információt visszakereshetővé tenni. A címzett nem tudja megfogalmazni a keresőkérdést se, ha nem tudja, hogy pontosan hogyan fogalmazza meg azt, amit keres.
Ugyanezen elv mentén az alábbi kérdés merül fel: ha a szereplők valamelyike nincs megfelelő etikai és erkölcsi tudás birtokában, hogyan várhatjuk el a rendszertől, hogy etikus vagy erkölcsös legyen?
A számítógépek nem válthatják ki az emberi tényezőket, de megnövelhetik a szellemi tevékenységeknek a hatékonyságát.
Források:
Ungváry Rudolf, Vajda Erik: Könyvtári információkeresés. 2. jav.kiad. Budapest: Typotex, 2002. p. 37-39, 77. 87-89
Ungváry Rudolf, Vajda Erik: Könyvtári információkeresés. Hozzáférés módja: http://mek.oszk.hu/05000/05030/05030.pdf Letöltés ideje: 2016.04.10.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése