Horgászatról az internet előtt és az interneten kívül

A horgászatról olvasni, tájékozódni az internet előtt is lehetett már, sőt a horgász weboldalak is ezeknek a médiumoknak köszönhetik létrejöttüket. Máig megőrizték meghatározó szakmai poziciójukat, itt olvashatjuk a versenyhorgászok, elismert profik írásait. Ezen médiumok például a neves horgász könyvek, folyóiratok.

Itt megemlíthetőek a jelenleg is futó, nagy múltra tekintő hazai folyóiratok, mint a Magyar Horgász, amelyet a MOHOSZ (Magyar Országos Horgász Szövetség) alapított a horgászkultúra népszerűsítésének érdekében, vagy a Sikeres Sporthorgász, Pontyvilág és a Pecavilág.

Fotóműtermek irodalma

A 19.századi fotográfiai műtermekkel, fényirdákkal és fotótechnikáival foglalkozó írásaim szorosan kapcsolódnak a muzeális világhoz, és a kulturális intézményekhez. Így nem meglepő, hogy primer forrásként a múzeumok és a könyvtárak archívumait kerestem fel a téma mélyebb megismeréséhez. 

A legkiemelkedőbb Intézmény, amely teljes mértékben feltárja és különböző forrásokon keresztül reprezentálja a magyar fényirdák történetét a Mai Manó Ház. Az intézmény archívuma és könyvtára is bővelkedik olyan darabokban és szakirodalomban, amely nélkülözhetetlen ennek a korszaknak a megismeréséhez. A Magyar Nemzeti Múzeum fényképtárának gyűjteményében is hasonlóan fontos elemeket találunk. Nyilván a Mai Manó Ház profiljában elsődleges szerepet töltenek be a 19. századi képek felvonultatása, azonban fontos kiemelni a Magyar Nemzeti Múzeum Fotótárát is, hiszen 1997-ben a MNM gondozásában jelent meg egy olyan forrásanyag, amely rendkívüli alapossággal járta körül az adott témát. Szakács Margit Fényképészek és fényképészműtermek Magyarországon (1840-1945) című műve fotótörténeti szempontból vázolja fel és gyűjti össze a kor fényképészeinek és műtermeiknek adatait. Az MNM arra tesz kísérletet, hogy e nagyszerű forrásanyag egy részét publikálja online, illetve kiegészítse azt, bevonva így más fotótörténészeket és a téma iránt érdeklődőket. (további információ http://mnm.hu/hu/muzeum/muzeumi-informaciok/fenykepeszek-es-mutermek-adatai-kutatoknak című oldalon)

Interaktivitás - internet előtt és után

Interaktív gyermekkönyvek az internet előtt

Ahogy azt már korábbi bejegyzésemben is írtam, az interaktivitás ebben az esetben több szempontot jelöl. Az internet megjelenése előtt is voltak már interaktívnak mondható könyvek, amelyek közül sok a gyerekek különböző képességeinek fejlesztését segítette vagy valamilyen módon ismeretterjesztőek voltak.

Webcomicok - web nélkül?

Web nélkül webcomicokról beszélni - felettébb érdekes probléma. Ma is élő elődjéről - a képregényről - persze érdemes és lehetséges is tárgyalni, de a kettő között nagy szakadék húzódik. A print képregény épp ezért nem tudott kihalni a mai napig sem - nemcsak hagyományossága miatt, de a "feelingje", témája, megjelenése is teljesen más, mint a webcomicoké.
Lássuk, mik is lehetnek ezek, hogyan alakulhatott ki ez a válfaj.

E-könyvekkel foglalkozó tartalmak

E-könyvkiadókat összegyűjtő honlapot nem találtam az interneten, bár régebben az Országos Széchenyi Könyvtárnak volt egy próbálkozása, hogy összegyűjtse az e-könyvkiadókat és terjesztőket (megtekinthető itt), de 2014 óta nem frissítették.

A szakirodalmi múlt és a jelen...

Tisza Miksa könyve az MTDA-n

A rendőrséggel kapcsolatos szakirodalom kezdeteinek szisztematikus feldolgozására eddig kevesen vállalkoztak, tematikus digitális gyűjteményt sem állított még össze senki, pedig lenne mihez nyúlni, hiszen a reformkortól kezdődően számtalan újító elképzelés látott napvilágot a hazai rendőrséggel kapcsolatban. Ezek a reformgondolatok és a rendőri munka jobbítását célzó elképzelések a korabeli napilapokban, majd a 19. sz. második felétől kezdődően a sorra megjelenő rendőri szaklapokban jelentek meg, de önálló kiadványok is készültek a témában.

Időszaki kiadványok

Az első magyar nyelvű rendőri szaklap Közbiztonság: rendészeti elméleti és tapasztalati ismereteket terjesztő heti szak-közlöny címmel jelent meg 1869-ben. Az ezt megelőző időszakból csak német, illetve német-magyar kétnyelvű rendőri lapokról vannak információink. A korabeli napi- és hetilapokban (mint pl. a Hon vagy a Fővárosi Lapok) persze néha-néha megjelentek rendőrségi vonatkozású vagy éppen a korabeli közbiztonsági állapotokat érintő cikkek, de önálló magyar nyelvű rendőrségi folyóirat akkor még nem létezett. A Közbiztonság volt az úttörő, olyan 19. századi utódokkal, mint a Közrendészeti Lap, a Rendészeti Közlöny, a Rendőri Lapok vagy a Magyar Közrendészet, és egészen a II. világháborúig számtalan egymást követő folyóirat gazdagította a palettát.

Videoblogok - az internet előtt?

A vlog, mint a tartalomszolgáltatás csatornája egy merőben új dolog, amely az internet megjelenésével ütötte fel a fejét. Létrejött egy új médium, amely az idő múlásával lekörözi, illetve talán már le is körözte a hagyományos média eszközeit. Mi lehetett a vlog internet előtti elődje? Nehéz megmondani.

Információforrások a könyvtári mobil applikációkkal kapcsolatban

A könyvtári mobil applikációkkal kapcsolatban eddig megnéztük, hogy mit is szolgáltatunk, hogyan és kinek, de miből, milyen források felhasználásával kérdéscsoportot eddig még nem vettük górcső alá. A téma feldolgozásakor fontos, hogy figyelembe vegyük, hogy mennyire új keletű dologról van szó, ami abszolút a 21. századra jellemző és előzményei is leginkább erre az időszakra tehetőek. Mint már az előbbi blog bejegyzésekben is említettem hazánkban ez az újfajta könyvtári „marketing” még nem bontakozott ki. Ebből adódóan kevés forrás áll rendelkezésünkre, amik leginkább a weben elérhetőek. A mobil applikációkkal kapcsolatban, azonban rengeteg szakirodalomból tud az érdeklődő válogatni. Először vizsgáljuk meg ezeket. 

A rendőrségi szakirodalom története - kinek és miért?

Forrás: pixabay.com

Vannak olyan dolgok, amikkel kapcsolatban mindenkinek a fejében él valamilyen elképzelés, ilyen például a rendőrség, a rendőr is. Talán még azt is sokan tudják, hogy valamikor régen egyszerre dolgoztak a csendőrök és a rendőrök is, de a ma rendőréről aztán mindenkinek van véleménye. Ez a kép igen változatos, hiszen számtalan helyen és módon találkozhatunk a rend őreivel, ami még személyes kontaktust sem igényel feltétlenül - hiszen őket látjuk mindennap az utcákon, olvassuk és nézzük a TV-ben és az interneten a különböző bűncselekmények nyomozásával kapcsolatos híradásokat és a szinte filmszerű rajtaütéseket, a legrosszabb esetben pedig akár a segítségükre is szorultunk már.

Hadtudományi könyvtár és események - elemzés avagy "miért, mire, miként"?

Mit ad? Kinek? Hogyan és miért? Mire való, amit ad? 
Mind a Tudományos Szakkönyvtár, mind annak szolgáltatásai egy viszonylag zárt közösség - a minisztérium és annak főosztályai, valamint az objektumban működő egyéb, a Magyar Honvédség kötelékébe tartozó, funkcióiban teljesen különböző szervezet - számára hozzáférhetőek. A viszonylag zárt azt jelenti, hogy kevés számú külső kutató kap engedélyt a gyűjteményből való kölcsönzésre. 
A kutatási szokásokat figyelembe véve az a tapasztalat, hogy egyre kevésbé keresik fel a könyvtárakat a tanulni vágyók és a kutatók, mindenki inkább preferálja az online elérhetőséget. Könnyebb otthonról egy kényelmes íróasztal mögül dolgozni, mint elutazni. 
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudomány és Honvédtisztképző Kar Egyetemi Központi Könyvtár és Levéltár adatbázisában állományunkkal megjelenni nagy fegyvertény, viszont ezzel még nem hívtuk fel magunkra a figyelmet. 
A Tudományos Kutatóhely tevékenysége világított rá igazából arra, hogy mennyire nagy szükség van az online elérhető külföldi adatbázisokra, amelyeket sajnos anyagi okokból nem tudjuk szolgáltatni. Vannak előre mutató tervek - Európai Uniós pályázati lehetőségek - de addig is olyan eszközökhöz kell folyamodnunk, amelyek rendelkezésre állnak ahhoz, hogy bevonzzuk a használót, a kutatót a könyvtárba.

A vlog szerepe a társadalomban

A mai társadalomnak megkérdőjelezhetetlenül nagy manipuláló eszköze a média, azon belül is a televízió, a TV-műsorok. Nem csak értéket közvetít manapság, hanem bármit, amire az embereknek igénye van. Elnézve a televíziók műsorkínálatát, ezek a társadalmi igények igen egyszerűek és néhol talán értéktelenek is. 

Valóságshow-k, főzőműsorok, teleregények, tehetségkutatók, tudományos ismeretterjesztő műsorok, politikai beszélgetések, híradó, magazinműsorok. A nézettségeket tekintve azt lehet látni, hogy az értéket közvetítő programok háttérbe szorulnak, az objektív közéleti és politikai tájékoztatás pedig már szinte nem is létezik.

Ebbe az állóvízbe trappolt bele évekkel ezelőtt a videoblogok megjelenése, amelyek minden olyan egyéb igényt kielégítenek díjmentesen, amelyeket a fősodrású média nem tudott. Politikai elfogultság, háttérirányítás nélküli elemzések, új nézőpontok, cenzúramentes komédiák, használati utasítások, gameplay videók és még sokáig sorolhatnám. 

A Videobloggerek blog megpróbálja összegyűjteni a legérdekesebb és legkülönbözőbb vlogokat a világból és Magyarországról, amelynek segítségével tudomást szerezhetünk az értéket közvetítő, céllal rendelkező, vagy csak egyszerűen szórakoztató videosorozatokat, internetes műsorokat. Ezzel el szeretném érni, hogy a böngészgető emberek megtalálják a TV-ben csalódva, attól megundorodva az értékes, és minden igényt kielégítő minőségi műsorokat, amelyek díjfizetés nélkül elérhetőek számunkra.

A kezdetek - egy kis történet - Magunkról avagy Egy Hadtudományi Szakkönyvtár mindennapjai

Vajon mi motivál egy könyvtárost arra, hogy blogot kezdjen írni? Mi az ok, ami miatt "tollat ragad", és próbálja felhívni a figyelmet valamire, ami fontos számára? A kérdésben a válasz. Föl szeretném hívni a figyelmet egy - nem is olyan kicsi - könyvtárra, annak rendezvényeire, gyűjteményének újdonságaira, folyóirataira. Ezért kezdtem blogot írni.

 A Honvéd Vezérkar Tudományszervező Osztály Tudományos Szakkönyvtára

Egy kis történelem

A Honvédelmi Minisztérium gyűjteménye eredetileg a Honvédelem című hadtudományi folyóirat szerkesztőségének munkáját segítette. 1969-ből maradt ránk az a beiratkozási napló, amelyet még ma is féltve őrzünk, és használunk nap mint nap a beiratkozások alkalmával.

A szerkesztőségben folyó munka komolyságát bizonyítja, hogy az állomány évről évre gyarapodott, többek között egy komoly külön-gyűjteménnyel: a külföldi hadtudományi szakfolyóiratokból készült fordításokkal. Hónapról hónapra szakfordítók sokasága dolgozott azon, hogy a Honvédelmi Minisztériumban dolgozó osztályok-főosztályok megfelelő rálátást kapjanak a világban történő fejlesztésekről, hadtudományi eredményekről, bel- és külpolitikai helyzetről.
A Magyar Honvédség NATO-hoz való csatlakozása után - mivel követelmény lett a hivatásos katonák számára az angol, és egyéb idegen nyelvek komoly szintű ismerete - ez a gyűjtemény nem gyarapodott tovább.

Ebbe a könyvtárban őrizték azokat a pályázati anyagokat is, amelyeket a Honvéd Vezérkar által meghatározott éppen aktuális trendeknek megfelelően dolgoztak fel a különböző alakulatoknál működő tudományos kutatóhelyek. A Honvédelem és az utána következő Új Honvédségi Szemle, majd Honvédségi Szemle tartalmazta azokat a kutatási eredményeket, amelyeket ezen kutatások eredményeztek.

Fényírdák a múltban és a jelenben

"A fénykép emlékprotézis"1

Susan Sontag"

Az 21800-as évek közepétől alakultak ki fotográfiai műtermek Pest-Buda városában. Az eleinte klasszicista stílusú, majd inkább “historizáló” épületek tetején, a padlásrészeken kialakított műtermek, más néven :“dagerrotipiai műtermek, képíróbódék, képírótermek, fényírdák” üzemeltek. Az elhívatott mesterek leginkább műhelyeik lehetőségeihez, továbbá az időjáráshoz, a természetes fényforrás változásaihoz kényszerültek alkalmazkodni. Műtermeiknek kialakításában figyelembe kellett venni, hogy a műhely minimum egy “felvételre” és sötétkamra létesítésére is megfelelő hellyel rendelkezzen. Építészeti szempontból nélkülözhetetlenek voltak a hatalmas üvegablakok is.

Mit jelent a mai megfogalmazásban a fotóműterem? Mennyi minden változott egy évszázad alatt? Gondoljunk csak bele a technikai fejlődésbe, a fényképezőgépek átalakulásába, a fényképészeti eljárások, sokszorosítási módszerek megújulásába. A természetes fényforrásokat felváltották a mechanikus szerkezetetek, a retusálás kézi technikáját a digitális feljavítás váltotta fel. A digitalizált változatban sokszor minőségét is elveszti a produktum , illetve a mai fényképek értéke is kérdéses, hiszen bármely pillanatot lencsevégre kaphatjuk akár a telefonunkkal is. A lehetőségek korlátlanok, viszont a minőség kérdése már vitatott.

  

                       Szentkuty István műtermének rajza fényképeinek hátoldalán, 1860-as évek Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest gyűjtemény 

Az analóg fényképészetnek van egyfajta sajátságossága, amely abban rejlik , hogy az analóg termék mindig is rendelkezni fog szellemi értékkel, a kézzelfoghatóság tulajdonságával.

Ezt a gondolatmenetet követve, fényképtörténeti szempontból szeretném bemutatni a fotográfiai műtermek, fényírdák kialakulásását Magyarországon, illetve a jelentősebb fényképészek és műtermek ismertetésével szeretném teljessé tenni a témáról alkotott képet. 

1 Idézetek-fénykép.A hozzáférés módja: http://www.citatum.hu/szo/f%E9nyk%E9p.Letöltés ideje: (2016.10.24)

2CS.Plank Ibolya: Fényképészműtermek Budapesten.In: Budapesti Negyed.5. évf. (1997. tavasz) 1. (15.) sz. A hozzáférés módja : http://epa.oszk.hu/00000/00003/00013/plank.htm Letöltés ideje: (2016.10.24)
kép forrása: http://www.fotomuveszet.net/korabbi_szamok/200804/az_elso_fenyirdak_budapesten?PHPSESSID=a3d2787dcaa35afb6524901d0609ad4b

Interaktív gyerekkönyvek - múlt és jelen

Az interaktív gyermekkönyvek a modern digitális technológiák kialakulásával jöttek létre. Természetesen voltak már korábban is olyan könyvek, amelyek színesebbé tudták tenni a benne leírt mesét például állatos könyv esetében hangokkal, de ezeket nem a mai értelemben vett interaktivitás jellemezte. Napjainkban ezeknek a könyveknek a szerepét már nagyrészt átvették az applikációk, azonban a hagyományosan kiadott könyvek interaktivitása is fejlődött.

Self-publishing: kinek, miért?

Célcsoportom első sorban olyan személyek, akik fontolgatják a lehetőségét annak, hogy az általuk készített művüket megosszák a nagy világgal, de ezt nem a hagyományos, ugyanakkor mégis szervezett körülmények között kívánják ezt megtenni. Vajon tényleg lehetőséget jelenthet-e a szerzőknek a self-publishing? Van-e az elektronikus szerzői kiadásokban potenciál? Bejegyzéseimet igyekszem statisztikai adatokkal alátámasztani, hogy erre számokban is választ láthassunk.