Széchenyi István Egyetem E-tananyag + Szakdolgozat + Disszertációk

Alapadatok a gyűjteményről:
Megnevezés: Széchenyi István Egyetem - Győr
A gyűjtemény nyitólapjának közvetlen URL-je: http://lib.sze.hu/kezdolap
A Széchenyi István Egyetem E-dokumentumtárában elérhető gyűjtemények: E-tananyagok, PhD szakdolgozatok és szakdolgozatok. Ezeknek csak egy része érhető el nyilvánosan. A feltöltött anyagok nagy része, csak az ott tanuló vagy dolgozók számára érhető el.
Létrehozás dátuma:
http://etananyag.szerep.sze.hu/jadox/portal/
Nincs pontos dátum, de 2016. március 16.-án már működött.
http://szakdolgozat.szerep.sze.hu/jadox/portal/
Nincs pontos dátum, de 2016. március 16.-án már működött.
http://phd.szerep.sze.hu/jadox/portal/
Nincs pontos dátum, de 2014. július 7.-én már működött.
Tulajdonos, fenntartó magábafoglaló honlap/cég/intézmény stb. megnevezése: Széchenyi István Egyetem Egyetemi Könyvtár (SZE-EK) munkatársai.
A magábafoglaló honlap gyűjteményhez vezető (pl. Gyűjtemények) aloldalának megnevezése és URL-je: Széchenyi István Egyetem http://lib.sze.hu/ és itt az E-dokumentumtár.
Egyéb cég/intézmény/személy (létrehozó, digitalizáló, fejlesztő megnevezése):
Monguz Kft http://qulto.eu/hu

Hol a helye a tájékoztatásnak a modern könyvtárban?

Éveken keresztül lehetett hallani, hogy a hagyományos könyvtári tájékoztatás halott. Valójában csak eltűnt és senki nem szeretne rájönni, hogy miért. Sőt, sok könyvtáros ugyanúgy folytatná a munkát, ahogy eddig is tette. Persze, könnyen elismerik, hogy a digitális korszakban a tájékoztatásnak egészen más feladatai lennének. Ezzel szemben még az újítások is a régimódi, már aktualitását veszített tájékoztatást próbálják fellendíteni. Ez pedig probléma. A könyvtár ma is egy köztiszteletben álló intézmény, de már más igényekkel érkeznek a felhasználók, mint régen. A ragaszkodás az elavult tájékoztató szolgáltatásokhoz sok könyvtárnak nehézséget okoznak.

A többnyelvű tezauruszok kialakítása fordítással

A fordítási eljárás igen vitatott, éppen ezért ezt a megközelítést az IFLA irányelve már nem is tartalmazza, noha a meglévő tezaurusz egy vagy több új nyelvre fordítása igen népszerű, főleg gazdasági okokból. Ez a módszer nem teszi lehetővé az összes érintett nyelv közötti egyenlő kezelés lehetőségét, mivel itt a forrásnyelv lesz a domináns nyelv és az így előállított eszköz nem tükrözi megfelelően a célkultúrákat. Az egynyelvű tezauruszok kulturálisan elfogultak, vagyis az egyenes fordítás egyfajta kulturális imperializmushoz vezethet.  

A tezauruszok kialakulásának előzményei és a korai megjelenési formái

A tezauruszok kialakulásának előzményei

A „tezaurusz” görög eredetű szó, mely az angol nyelvterületen először 1736-ban jelent meg, az Oxford szótár rövidített változatában. A kifejezés jelentése akkoriban a tudás kincsestárát vagy az ismeretek-enciklopédiáját jelölte. A leghíresebb – ebben az értelemben vett tezaurusz – Peter Mark Roget gondozásában készült el 1852-ben „Thesaurus of English Words and Phrases” címen, amelynek felépítése alfabetikus volt, de szisztematikus témakörök szerinti elrendezés is szerepelt benne. 

Esettanulmány a vállalati webarchiválásról

Az esettanulmányban nyílt forráskódú linkbejáró és webarchiváló programokat (pl.: Heritrix és Wayback Machine) teszteltek vállalati intraneten (MITRE Intranet). A tanulmányban felvázolták azokat a helyzeteket, amelyekkel szembe kellett nézniük, továbbá összegyűjtötték azokat a praktikákat, amelyekkel elkerülhetők a kezdeti buktatók. Összesen 143 268 URI oldalt (125GB adat 25 óra alatt) archiváltak. Ekkor viszont szembekerültek azzal a problémával, hogy az intraneten számtalan bizalmas információt tárolnak. Ennek a megoldására is adnak tanácsokat a cikkben. A cikk szerzői képekkel és kódrészletekkel is illusztrálták a tanulmányt a könnyebb érthetőségért.

OSZK - 1956-os Intézet és Oral History Archivum

Az 1956-os Intézet az Országos Széchenyi Könyvtár egyik osztályaként működik. Mint kutatóintézet és könyvtár digitális tartalomszolgáltatás szempontjából az Oral History Archivum az egyik legfontosabb szolgáltatásuk. Ezt két féle képpen is elérhetjük - egyrészt bármely böngésző google keresőjébe az OSZK 1956-os Intézet Oral History Archivum kulcsszavakat bepötyögve az első találatként kapjuk a megfelelő oldalt vagy másik opcióként a http://rev.hu/hu URL címen.

Nem lehet egyszerre védeni a nyilvános könyvtárat és támadni a fájlmegosztást

A cikk, címéhez híven, végig azt a kérdést boncolgatja, hogyan lehet elkülöníteni a nyilvános könyvtár és az online fájlmegosztás tevékenységét. Ami külön érdekes, hogy a kérdésfelvetés, a téma kifejtése és a következtetés mind megválaszolásra kerülnek már magában a címben. A szerző ezt az alapállítást vizsgálja és mutatja be néhány példán keresztül.

BitTorrent és könyvtárak: adatszolgáltatás, menedzsment és fejlesztés

A cikk azt elemzi, hogy a BitTorrent - és a vele együtt járó peer to peer (továbbiakban: P2P) - fájlmegosztó protokoll hogyan segítheti elő a könyvtárak működését és fejlődését. A szerző részletesen fejti ki és magyarázza el gondolatait a téma kapcsán. Ezzel szemben mégsem érződik úgy, mintha elveszne a technikai részletekben. A könnyebb megértést elősegítve képekkel és ábrákkal is illusztrálta az öt pontba szedett írás egyes részeit.

Ünnepi Könyvhét II. - Külföldi példák

A következőkben a teljesség igénye nélkül, példaképpen a világ néhány pontjáról „villantok fel” könyvekkel kapcsolatos vásárt és könyvhét jellegű szerveződéseket, azok legfontosabb ismérveinek, jellemzőinek összefoglalásával. A rendezvények tekintetében kiemelkedő Németország, ahol hosszú évszázadokra nyúlnak vissza a könyvvásár gyökerei. A német nyelvterület mellett azonban a világ más részén is találhatunk híressé vált rendezvényeket.

Zsaroló vírusok

Külön figyelmet kell fordítani a zsaroló vírusokra (angolul ransomware) is, amelyek sajnos már Magyarországon is elég nagy számban előfordulnak. A Kaspersky Lab legújabb jelentése szerint a zsaroló vírusok jelenléte leginkább 2015-ben tetőzött. Először valamikor 2013-ban fedezték fel őket, és már mobileszközökön is teret nyertek, főleg az Android operációs rendszereken. A tavalyi évben szám szerint 753 684 számítógépen fedezték fel a Kaspersky víruskereső szoftvereivel, ebből 179 209 gépet ténylegesen meg is fertőztek. Valószínű azonban, hogy a fertőzött számítógépek száma tovább fog nőni, én pedig ezért szeretném, hogy mindenki tisztában legyen a dolog súlyosságával és a megfelelő védekezéssel.

A Facebook újításai

A Facebook egyik legfontosabb újítása a többi közösségi oldalhoz képest a 2009 februárjától használható lájk gomb, amellyel sokkal egyszerűbben kifejezhető a tetszésnyilvánítás. A lájk gomb nemcsak a Facebook felületén, de külső, a Facebooktól független weboldalakon is egyszerűen alkalmazható, így a felhasználó könnyedén tetszikelhet vagy megoszthat egy más oldalon talált cikket, anélkül, hogy ellátogatna a Facebookra. 2016 óta hazánkban is elérhető a más országokban már korábban bevezetett és régóta várt dislike gomb, bár nem abban a formában, ahogy a felhasználók várták volna. A dislike gomb helyett ugyanis úgynevezett reakcióikonok (emojik) teszik lehetővé, hogy a facebookozók változatosabban reagálhassanak egy-egy posztra.

Többnyelvű információkeresés I.

Bevezetés a többnyelvű információkeresés témakörébe

A többnyelvű információkeresés egy olyan technológia, amely kiegészíti a hagyományos információkeresést azzal, hogy lehetővé teszi, hogy más nyelven íródott dokumentumokban is kereshessünk.

A cikkek áttanulmányozása után, az olvasó átfogó képet kaphat a többnyelvű információkeresésről és az általa felvetett problémák megoldásához szükséges megközelítési módozatairól.

Ünnepi Könyvhét I.

Bevezetés

A budapesti születésű Supka Gézának, aki igen sokoldalú személy volt - dolgozott újságíróként, régészként, művészettörténészként és könyvtárosként is - 1927-ben született meg az a javaslata, hogy a magyar könyv népszerűsítése érdekében és a kortárs magyar irodalom megünneplésére évenként könyvnapokat kellene tartani minden település legszebb közterén. Supka könyvnapi elképzeléseiben nem feledkezett meg a vidékről sem, például gyűjtést javasolt falusi könyvtárak részére, illetve nem titkolt célja a könyvnappal a magyarság nemzeti összetartozásának erősítése, amelyet leginkább a nemzeti könyvek, a nemzeti irodalom fejezett ki. A vidéki könyvnapok történetében igazán jelentős változást a háború utáni évek hoztak.
Az első hazai rendezvényre 1929-ben került sor, ami egy hetes rendezvény volt.
A következő évben, 1930-ban már csak könyvnapokat rendeztek, mivel azt tapasztalták, hogy a könyvhét utolsó napjain csökkent a forgalom. A könyvnapok elnevezést aztán 1952-ben megváltoztatták ünnepi könyvhétre.

Egy esettanulmány a nemzeti könyvtár fejlesztésben: Folyóiratok a British Library-ben

A British Library rendelkezik egy egyik legnagyobb és legátfogóbb folyóirat gyűjteménnyel a világon (több mint 750 millió oldal, több mint 52 000 különböző folyóirat). A The Newspapers Programme a GBP 33m fő programja, melynek célja az volt, hogy fejlessze a válaszadást a speciális és általános stratégiai kihívásokra, melyek a hosszú távú tárolás, megőrzés és hozzáférés kapcsán felmerültek a British Library folyóirat gyűjteményében. A folyóirat gyűjteményt körülbelül 30 000 kutató használja évente, többségük személyes érdeklődésének megfelelő folyóiratok vagy akadémiai lapokat keres. 1905-ben az összes folyóiratot a British Museum Library-tól szerezték be és ott is lehetett olvasni őket, majd 25 évvel később egy új épületet emeltek olvasószobával és könyvkötő teremmel. Ez az épület 1932-ben nyitott meg, ekkor az összes 19. és 20. századi folyóirat átkerült ide.

Vickery osztályozási elképzelései I.

Dokumentáció

Vickery sokat foglalkozott a népszerűségéből mára már sokat vesztett dokumentáció témakörével. A dokumentáció az a gyakorlati tevékenységet megalapozó elmélet, amely során a dokumentumokat a forrástól a felhasználóhoz közvetítjük. A közreadói tevékenységtől az információ átadásáig terjedő tevékenység széles skáláját értjük a fogalom alatt. Elvei és fogalmai között három típust különböztetünk meg:

• · Normákat, mely a gyakorlatot megfelelően irányítja és kifejezi a célokat is.
• · Kulcsfogalmakat, melyek a rendszert meghatározzák az elemzés és a megértés segítésére 
• · Általánosításokat, melyek a rendszer egyes elemeinek viselkedésére vonatkoznak.

Régen a dokumentációt gyakran hasonlították össze a könyvtártudománnyal. A szakterület könnyebben jellemezhető, ha azt a dokumentumok minden típusára kiterjesztjük. A dokumentumrendszer sokkal szélesebb területet ölel fel, mint a hagyományos könyvtártudomány, mert magába foglalja a közzétételt és a nyomtatást, a terjesztést, a távközlést, elemzést, tárolást, visszakeresést és a felhasználóhoz való továbbítást.