A határon túli magyar költők weben való megjelenését vizsgálgatva szükségszerű, hogy a megjelenő tartalom és a vizsgált téma viszonyát is elemezzük. mint az eddigi bejegyzéseimből kiderült, a blogomban igyekszem minden alkalommal egy- egy adott költőről feltárni a webes tartalmat, úgy, hogy a nevét beírva valamelyik népszerű böngészőbe és a megjelent találatokat vizsgálom és mutatom be. Ezt a technikát alkalmazva, ha beírjuk a google kereső motorjába a "határon túli magyar költők" kifejezést, a találatok listája nagyjából megfelel annak az általános képnek, ami e kifejezés hallatán a legtöbb embernek eszébe jut és már valószínűleg említettem egy korábbi bejegyzés során. E kép szerint tehát mindenkinek erdélyi, vajdasági, felvidéki és kárpátaljai írók - költők és azok művei jutnak eszébe. Az említettek sora pedig - esetlegesen - kiegészül néhány olyan névvel, akik különféle politikai okok miatt Magyarország határain túlra kényszerültek. Olyan költőkre, akik csak egyszerűen külföldön élő magyarokként élnek és alkotnak szinte senki nem is gondol.
Nos a találatok nagyjából ezt a klisészerű felfogást tükrözik. A legelső találat egy wikipédiás lista kisebbségi magyar költőkről és írókról, majd a második link a moly.hu könyvesbolt, ahol határon túli magyar irodalom kínálatát tekinthetjük meg, mely kizárólag a Kárpát-medencére vonatkoztatja a "határon túli" jelzőt, majd a harmadik találatként megjelent, "A határon túli magyar irodalom kislexikona 1920-tól napjainkig" című műről szóló cikk számol be a Kárpát medencén kívüli határokról is. Ezt egy érdekes kérdésfelvetés követi, hisz a http://www.gyakorikerdesek.hu/ oldalon kérdez rá valaki, hogy mennyire ismerünk ilyen költőket, tudna-e valaki ilyet mondani neki. Van aki elmosolyodik a feltett kérdésen, de a választ adók közt volt, aki a felsorolás helyett a googlebe való keresésre buzdította az illetőt. No de a gyakori kérdéseket követően három olyan oldalt is találunk, ahol alaposan tájékozódhatunk a határon túli magyar irodalomról, azonban a "határon túl" ezek esetében is csak a Kárpát-medencére vonatkozik, ugyanis többnyire erdélyi irodalomról esik szó és transzilvanizmusról. A keresésnek csak a 9. találatában esik szó - érintőlegesen másról, mint ami a Kárpátok közt van. Végül a tizedik és az azon túli találatok által elérünk a költőktől és a versektől a szavalásig, többek közt ugyanis a határon túli magyar költészettel kapcsolatos szavaló versenyekről olvashatunk.
Ha másképp keresünk rá a témára, akkor nagyon sok olyan dokumentumba vagy oldalba ütközünk, amely verseket vagy egyes költőkről tartalmaz bővebb vagy szűkebb terjedelmű, szócikk szerű dolgok. Azt hiszem kijelenthető, hogy a weben túlnyomórészt primér tartalmak jelennek meg. A Magyar Elektrónikus Könyvtárban például nagyon sok határon túli költő telejs életműve vagy az összegyűjtött versei megtalálhatóak és online, ingyen olvashatóak.Ugyanitt néhány antológiát és határon túli irodalomra vonatkozó írást is találhatunk. Mivel Magyarországon érettségi tétel a határon túli magyar irodalom ezért a híresebb határon túli (ez esetben elcsatolt területek) költők életrajzáról is találunk leírásokat továbbá a híresebb versekről találunk elemzést is. Többek közt a sulinet tudásbázisában és a doksi.hu oldalakon lehet efféle, iskolai tananyag kaliberű tartalmakat találni. A határon túli költészettel kapcsolatosan meggyőződésem, hogy még nagyon sok minden van, amire nem feltétlenül bukkanunk rá elsőből a weben, ha csak nem explicit, nem pontosan keresünk rá, mivel nem a legelső találatokként ugrik elő, és a távolabbi oldalakra pedig ritkán lapozunk.
Úgy gondolom, hogy a határon túli magyar költők megjelennek a közösségi médiában is, az olyan közösségi oldalakon, mint a Twitter, de vegyük most példának talán a legnépszerűbbet, a Facebookot. Előszöris tudnunk kell, hogy a magyarországi Anyanyelvápolók szövetségének van Facebook csoportja, melyet igen aktívan működtetnek, és amelyen beszámolnak az elcsatolt területeken zajló főbb nyelvműveléssel kapcsolatos eseményekről, így az anyanyelvi táborokról és költészettel kapcsolatos eseményekről is, a jelentősebb szavalóversenyekkel az élen. Ugyanakkor mindez nemcsak a Facebook oldalukon, hanem a honlapjukon, az anyanyelvapolo.hu -n is megjelenik, így tehát már rögtön két webes forrással is bővült a google böngésző által kidobott első találatok sora. Az Anyanyelvápolók szövetségének elvéből kiindulva rákereshetünk erdélyi nyelv- és beszédművelő csoportra is. Így a Georgius Aranka Társaság honlapjára és Facebook oldalára is rábukkanhatunk. Itt olvashatunk beszámolókat az erdélyi eseményekről, többek közt a társaság nyelv-és beszédművelő versenyéről, ahol van "Versben bujdosó" kategória is, mely a szavaló anyanyelvápolók versenyformája, ugyanakkor a nyári, ífjúsági táboraikról is beszámolnak, illetve a legutóbbi eseményként a Magyar Nyelv napjának Kolozsvári ünnepéről írtak. Ezt a fajta elvet, hogy különféle társaságokra keresünk rá, Kárpátaljával is megtehetjük, a Facebook csoportok közt szemmelgetve akadhatunk rá ilyesmire, hogy Karpataljai költők internetes szövetsége. Ennek az oldalnak a tartalma csoporttagsághoz kötött, de úgy gondolom, hogy a költészet iránt érdemben érdeklődőket beengedik a csoportba. Ezt az elvet követve úgy vélem bármelyik elcsatolt területre vonatkozóan találunk Facebook csoportokat, illetve ha szövetségekre - társaságokra bukkanunk, akkor valószínűleg honlapot is működtetnek, tehát arra is érdemes rá keresnünk. A tengeren túlra (Amerikára) nézve én nem találtam külön irodalmi oldalt, viszont annál több magyar csoportot, melyekhez ha csatlakozunk vagy ha rá keresünk, akkor biztosan találunk irodalmi és költészetre vonatkozó bejegyzéseket - eseményeket - beszámolókat is. A közösségi oldalak és a különféle társaságok - egyesülések honlapja mellett a különféle hírportálokon is találnunk kell irodalmi és költészeti vonatkozású híreket - cikkeket - beszámolókat. Az erdélyi eredetű, Főtér.ro elnevezésű hírportálon például ha a keresőbe a költő - költészet - irodalom szavakat szerre beírjuk, nagyon sok ilyen témájú cikket találunk, kezdve a szavalóversenyek beszámolóitól, a költészet napi megemlékezéseken át, egészen olyan jellegű hírekig, hogy Romániába elfogadták hivatalosan is, hogy november 13. - a a Magyar Nyelv Napja. Ugyanakkor fontos, hogy nem csak erdélyt érintő kérdésekről olvashatunk, hiszen a többi elcsatolt terület aktuális híreivel is foglalkoznak, ahogy a minden magyarsággal kapcsolatos kérdéssel is. Azzal is, ami nem feltétlen az egykori nagy Magyarország területén történik. A fórum pozitívuma, hogy az esetek legnagyobb részében kihangsúlyozódik a határon túliság ténye.
Ha a híreknél tartunk, akkor arra is kell gondolnunk, hogy az irodalmi és a kulturális folyóiratok nagy része is megtalálható már a weben - ezekben is gyakori téma a költészet. Az előző bejegyezésben, ahol a webes tartalmak megjelenése előtti eseményekkel foglalkoztam, részleteztem ezeket a folyóriratokat, illetve megemlítettem a Digitális Tankönyvtár oldalát, amely lényegében felsorolja a még ma is működő, interneten megtalálható lapokat, illetve hozzáférési útvonalat - linket is kínál hozzuk.
A határon túli költészettel kapcsolatban találhatunk információt annak interpretálásával kapcsolatban is. Olvashatunk szavalóversenyekről, irodalmi táborokról, verstáborokról, szavalóestekről is. Ezeknek felsorolása úgy vélem szükségtelen, mert egyrészt már tettem róla említést, másrészt nagyon sok van belőlük, ha beírjuk a google keresőjében számtalan találatot kiad rá, illetve nem mindig van behatárolva, hogy az explicit határon túli volna, mindez inkább csak a helyszínekből és az eseményre való felhívásból vagy a beszámolóból derül ki. A veresek és a költészet interpretálásánál tartva a különböző zene és videómegosztókról sem feledkezhetünk meg, hiszen nagyon sok vers elhangzik elszavalva, elénekelve, megzenésítve stb. Már csak azért is fontos, mert van olyan tartalom, amely csak videó formájában található meg az interneten. Talán a legnépszerűbb ilyen hely a youtube.
Például ha egy költő szerepel egy műsorban, mint meghívott és beszélgetnek vele. Az adott műsor jó eséllyel visszanézhető az interneten, írott anyag azonban nem valószínű, hogy készül belőle, maximum annyi, hogy volt xy költővel egy beszélgetés, de annak tartalma nem derül ki, ha csak vissza nem nézzük a műsort. A tartalomszolgáltató blogon az egyik bejegyzésben foglalkoztam Kányádi Sándorral. A közszolgálati televízió m2 csatornájának a Záróra című műsorában beszélgetésre invitálták a költőt. Az 50 perces műsor megtalálható és megtekinthető a youtubon, írott tartalom azonban nem került fel az internetre, erről a beszélgetésről. Szintén Kányádinál maradva, de visszautalva a versek interpretálására: ugyancsak a youtubon megnézhető a Kányádi és a Kaláka együttes egyik, éppen Budakeszin tartott közös koncertjéből készült felvétel. Az írott tartalmak, erről csak tudósítanak, de nem tudják a versek elhangzásának és meghallgatásának élményét visszaadni.
Például ha egy költő szerepel egy műsorban, mint meghívott és beszélgetnek vele. Az adott műsor jó eséllyel visszanézhető az interneten, írott anyag azonban nem valószínű, hogy készül belőle, maximum annyi, hogy volt xy költővel egy beszélgetés, de annak tartalma nem derül ki, ha csak vissza nem nézzük a műsort. A tartalomszolgáltató blogon az egyik bejegyzésben foglalkoztam Kányádi Sándorral. A közszolgálati televízió m2 csatornájának a Záróra című műsorában beszélgetésre invitálták a költőt. Az 50 perces műsor megtalálható és megtekinthető a youtubon, írott tartalom azonban nem került fel az internetre, erről a beszélgetésről. Szintén Kányádinál maradva, de visszautalva a versek interpretálására: ugyancsak a youtubon megnézhető a Kányádi és a Kaláka együttes egyik, éppen Budakeszin tartott közös koncertjéből készült felvétel. Az írott tartalmak, erről csak tudósítanak, de nem tudják a versek elhangzásának és meghallgatásának élményét visszaadni.
Arra, hogy egy valakiről szólva van, határozottan elkülönítve a határon túliság - talán Wass Albert példája a legideálisabb. Neve és emléke nemcsak a köztudatba él, mint Erdélyből Amerikába menekült magyar író - költő (ez utóbbi oldala kevésbé ismert), de a webes tartalmakban is határozottan elkülönül a határon túli magyar voltának kérdése. A nevére rákeresve egy wikipédiás szócikk mellett egy róla szóló emlékoldal, a http://www.wassalbert.eu/ jelenik meg a találati lista élén, amely két, a határon túliságot kifejező tanulmány - cikk címmel illetve gondolattal kezdődik: „Én, Wass Albert, erdélyi magyar író” - Erdély krónikása 107 éves; Wass Albert a trianoni magyarság nagy nemzedékének nagy személyisége, nagy idők koronatanúja - az Erdélyi Világszövetség volt Társelnöke - Írói, költői munkásságának minden értéke a Magyar Örökség része.
Úgy vélem, a határon túli magyar költészettel kapcsolatos, weben fellelhető tartalmak igen gazdagok a híresebb - vagy valamilyen okból nevesebb költők esetén. Primér szövegektől kezdve wikipédiás szócikken át, életrajzig és digitalizált életművekig nagyon sok tartalom található. Azok a szerzők és műveik, amelyek iskolai tananyagnak számítanak, mint határon túli magyar irodalom, szintén fellelhetőek a neten, ez a tartalom azonban részben szintén primér irodalom, másrészt elemzés és főleg iskolai tananyag stílusú anyag. A téma és tartalom viszonyának vizsgálata során az is megfigyelhető, hogy a klasszikusabbnak mondható, főként a XX. században tevékenykedő költők esetében inkább róluk és a műveikről olvashatunk a világhálón illetve a műveik egyrésze legalább, fellelhető különböző, mások által írt blogokon illetve olyan digitális könyvtárakban, mint a már korábban említett Magyar Elektronikus Könyvtár. A XXI. századi, ma is aktív költők esetén már nemcsak a megszokott életútról, író-olvasó találkozókról és a műveikről olvashatunk, nemcsak a róluk írt dolgok találhatóak meg az interneten, hanem már az általuk írt sajtó publikációk is elérhetőek, illetve inkább jelen vannak a közösségi médiában, vannak általuk szerkesztett blogok, van honlapjuk, sok esetben ők azok - író társaikkal együtt - akik működtetnek irodalommal és verssel kapcsolatos fórumokat.
Úgy vélem, a határon túli magyar költészettel kapcsolatos, weben fellelhető tartalmak igen gazdagok a híresebb - vagy valamilyen okból nevesebb költők esetén. Primér szövegektől kezdve wikipédiás szócikken át, életrajzig és digitalizált életművekig nagyon sok tartalom található. Azok a szerzők és műveik, amelyek iskolai tananyagnak számítanak, mint határon túli magyar irodalom, szintén fellelhetőek a neten, ez a tartalom azonban részben szintén primér irodalom, másrészt elemzés és főleg iskolai tananyag stílusú anyag. A téma és tartalom viszonyának vizsgálata során az is megfigyelhető, hogy a klasszikusabbnak mondható, főként a XX. században tevékenykedő költők esetében inkább róluk és a műveikről olvashatunk a világhálón illetve a műveik egyrésze legalább, fellelhető különböző, mások által írt blogokon illetve olyan digitális könyvtárakban, mint a már korábban említett Magyar Elektronikus Könyvtár. A XXI. századi, ma is aktív költők esetén már nemcsak a megszokott életútról, író-olvasó találkozókról és a műveikről olvashatunk, nemcsak a róluk írt dolgok találhatóak meg az interneten, hanem már az általuk írt sajtó publikációk is elérhetőek, illetve inkább jelen vannak a közösségi médiában, vannak általuk szerkesztett blogok, van honlapjuk, sok esetben ők azok - író társaikkal együtt - akik működtetnek irodalommal és verssel kapcsolatos fórumokat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése