Személyi információ menedzsment és személyre szabott műszaki tájékoztatás a közkönyvtárakban

     Egy 2013- as jelentés szerint az Amerikaiak 56%-ának van okos telefonja és ez a szám azóta is csak egyre nő. Az okos telefonok egyszerű hozzáférést biztosítanak a személyre szabott digitális információhoz: e-mailekhez, szociális médiához, fényképekhez, bankfiókokhoz, de olyan személyre szabott statisztikákhoz is, mint az edzések vagy a kalóriaégetés egyénre szabott számolása. Ezzel az egyszerű információ hozzáféréssel együtt merülhetnek fel olyan kérdések, hogy hogyan lehetne a legjobban ki és felhasználni az információt, menedzselni és megőrizni azt, létrehozni a személyi információ menedzsmentet. Amíg nagyon sok ember a kereskedelmi szolgáltatókhoz fordul műszaki információért, addig a könyvtárak gyakran nyújtanak efféle segítséget az erre igényt tartóknak, a vevőknek.

Emilia Curras: Információs technológia és rendszertan kapcsolata

Curras, hogy bemutassa az információs technológia és a rendszertan kapcsolatát, részletesen értekezik a GEMET-ről (General Multilingual Thesaurus of the Environment), mivel itt számítógépes program segítségével kereshetünk a rendszerben indexeléshez, vagy dokumentum-visszakereséshez.
A GEMET egy felhasználóbarát program, amit az európai EIONET (Environment Information and Observation Network) használ. 20 különböző nyelven szolgáltat tezauruszt a környezettel foglalkozó szakterületekről. Fő erőssége, hogy a nyelvek szempontjából részben semlegesnek tekinthető, azonban ez nem teljesen, mivel problémát okozhat, ha egy nyelv egy szóval ír le valamit, amíg egy másik csak többel képes ugyanerre. Nem hagyhatja ki egy nyelv kifejezéseit sem, csak azért, mert a többiben mondjuk, csak egy szót ismer arra az adott dologra, így számokkal különbözteti meg az eltérő fogalmakat.

Emilia Curras szerepe a könyvtári közösségben

Federation for Information and Documentation

 

A belga származású Paul Otlet és Henri La Fontaine által 1895-ben, Brüsszelben alapított Institut International de Bibliographie-hoz köthető az International Federation for Information and Documentation létrejötte. Ennek a nem kormányzati szakmai szervezetnek, fő célja a nemzetközi kapcsolatok ápolása az információtudományi szakemberek között. Kétévente rendezett szakmai konferenciákat a világ számos pontján. Több névváltozás után a végleges nevét 1988-ban vette fel. Hivatalos jelentése 1895-ben jelent meg először, ami rendkívül fontos tanulmányokat tartalmazott tizedes osztályozással kapcsolatban. Emilia Curras összesen nyolc éven át dolgozott a FID-ben, mint tanácstag. Több FID konferencián is felszólalt információtudományi és osztályozási témakörökben. 1999-ben kezdődött egy felülvizsgálat és újjáalakítási folyamat a FID-ben, hogy a szervezetet korszerűsítsék, azonban 2002-ben végül befejezte működését. Ennek fő oka lehetett, hogy az 1980-as években le kellett mondaniuk az Egyetemes Tizedes Osztályozás szellemi tulajdonáról. 

Emilia Curras élete és munkássága

Emilia Curras 1927-ben, Spanyolországban született. 1953-ban szerzett diplomát kémiából a Santiago de Compostela Egyetemen. Sikeres diplomaszerzése után két évig dolgozik a Madridi Autonóm Egyetemen, ahol állatgyógyászati témakörben végez kémiakutatásokat. Doktori fokozatot ér el szintén kémiából a Berlini Műszaki Egyetemen, valamint a Madridi Autonóm Egyetemen. Filozófiai és történettudományos szakterületeken végez úttörő munkálatokat, azonban fő irányvonala az információtudomány.  

Az információkeresés etikai és erkölcsi aspektusai - Google keresés

"A Google mindent lát" - És mit csinál azzal amit lát? Mit látunk mi abból, amit lát?

Ha egy internetet még soha nem használt embert odaültetnénk egy teljesen új gép elé, és el kezdene keresni a Google keresőjével, már az első keresésnél szűrt találatot kapna. Miért? Mert nem mindegy, hogy a „barack” kifejezést a google.com-ra vagy a google.hu-ra gépelné be. Az angol verzióban valószínűleg Barack Obama amerikai elnökről kapna találatot, míg a magyarban inkább a barack gyümölcsről találna információt. Természetesen egy idő után már ez sem számít. A saját példámon tudom, hogy nekem már nem a barack gyümölcsöt adja a kereső, mert napi szinten olvasok hazai és külföldi politikai híreket, így a Google tudja, hogy a „barack” az nálam inkább Obama és nem gyümölcs. Keresési stratégiám szerint ha gyümölcsre keresek, akkor azt valamilyen módon egyértelműsítem, pl.: barack wiki (utalva a wikipedia internetes szabad enciklopédiára), barackok családja (osztályozási szempontból), illetve őszibarack (pontos megnevezés). Nem túlzok, ha azt állítom, hogy a Google ismer engem, hiszen a A „barack wiki” keresőszavakra adott találati eredmények a személyes felületemen mutatja, hogy a „barack wiki”-re kerestem rá, az első két találat a két kedvenc barack fajtám – és nem tudok arra választ adni, hogy erre hogyan jött rá a Google – a harmadik azonban már a politikai kereséseim alapján Barack Obama wikipedia oldala.

Természetesen nem csak a kereséseink alapján, hanem az úgy nevezett sütiket (cookie – szolgáltatók által eltárolt kis adatcsomagok) is használnak – ezek miatt lehetséges például, amikor belépünk egy honlapra már belépve találjuk magunkat. Ezek nagyon fontos kényelmi szolgáltatások, hiszen a kezünk alá dolgoznak, szűrik a ránk zúduló egyre nagyobb adatmennyiséget, de ez átfordulhat egyfajta buborékképzésbe is, mert csökkentheti azoknak az információknak a beáramlását a buborékba, ami a saját világunkon kívüli. Akár fontos információktól is eleshetünk, ami a fejlődésünket, haladásunkat biztosítja. Érdekesség: ha a Google keresőbe 32 szónál többet írunk be, akkor a 32 szó után a keresőszavakat nem veszi figyelembe.

Mazzini, Miha: Google kisokos: A tudás fája. 2. kiad. Ljubljana: Klett Kiadó, 2009. p. 20-21.

Az információkeresés etikai és erkölcsi aspektusai - A könyvtári keresés - a könyvtáros személyével kapcsolatos kérdések

„Különbséget teszünk a személyes meggyőződésünk és a szakmai feladataink között és nem engedjük, hogy a személyes meggyőződésünk akadályozza mind az intézményünk tisztes reprezentálását, mind az információs forrásokhoz való hozzáférést /Code of Ethics of the American Library Association/

„Annak érdekében, hogy elősegítsék az elfogadás és felszámolják a hátrányos megkülönböztetést, a könyvtárosok és más információs dolgozók biztosítják, hogy az információhoz való hozzáférés joga ne sérüljön és a szolgáltatásokat igazságosan mindenki megkapja függetlenül korától, állampolgárságától, politikai hitvallásától, testi vagy mentális képességeitől, nemi identitásától, örökségétől, fajától, vallásától vagy szexuális irányultságától /International Federation of Library Association/

„A könyvtáros elfogultságtól és előítéletektől mentes kapcsolatban áll a társadalom tagjaival, csoportjaival, szervezeteivel. Tisztelettel és együttműködésre készen fordul más szakmák és tagjaik felé.(…)”/ Magyar könyvtárosság etikai kódexe/

Feltáró témakeresés könyvtári katalógusokban: egy vízió felélesztése

Julia Bauder és Emma Lange tanulmányukban egy olyan könyvtári katalógus felület ötletét vázolják fel, mely az eddigieknél sokkal hatékonyabb módon, egy kétszintes faszerkezet segítségével tudományágak és témák szerint csoportosítva jeleníti meg a keresési találatokat. Ezt a VuFind keresőfelület módosításával érték el, melynek köszönhetően a felhasználók (keresők) szabadon választhatnak a keresési találatok hagyományos listázott verziója, illetve az újítást jelentő vizuális megjelenítés között.

A szerzők véleménye szerint ez a megközelítés megoldást nyújthat arra a hosszú évtizedek óta megválaszolatlan OPAC-kezelési problémára, miszerint csupán a kutatást végzők hozzávetőleg 50%-a tudja pontosan, hogy mit keres, a maradék 50%-nak azonban csupán homályos elképzelése van arról, hogy milyen könyvet is kutat valójában, s így nehezükre esik az OPAC katalógus használata.

MaNDA

MaNDA Magyar Nemzteközi Digitális Archívum és Filmintézet
Internetes elérhetőség: mandarchiv.hu

A kormány 2011-ben hozta létre, az 1957-ben alapított Magyar Nemzeti Filmarchívum utódjaként.

Kezdőlap

KSH Könyvtár Tudásbázisai

Alapadatok a gyűjteményről:
KSH Könyvtár Tudásbázisok
A három tudásbázis célja, hogy mindenki számára online elérhetővé tegye a XVIII. századtól gyűjtött statisztikai adatokat. A kutatást megkönnyítve statisztikai adatokat találhatunk benne többek között magyar helységnevekről, vasúti állomások jegyzékeiről, korabeli térképekről, népszámlálásokról (utóbbiról néhány külföldi adat is szolgál).
A gyűjtemény létrehozásának dátuma nem deríthető ki, a "Közérdekű adatok" menü alatt részletezett 2005. évi XC. számú "az elektronikus információszabadságról" szóló törvény és a 2009-2013. stratégiai terv alapján arra kell következtetni, hogy ezen idősávban jött létre a digitális gyűjtemény.

Tulajdonosa a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), honlapján nincs utalás könyvtára Tudásbázisaira adatbázisai között, a keresőben való "tudásbázis" kulcsszóra nincs releváns eredmény, a konkrét adatbázisok neveire történő kereséssel viszont sajtóközleményekben találhatunk linket. A KSH menüsorából juthatunk el a könyvtár oldalára, ahol további információkat kapunk digitális gyűjteményeiről.

A Tudásbázisokhoz a Könyvtár honlapján belül "Tudásbázisok" menüpont alatt jutunk, itt találjuk a magába foglaló három adatbázist:
Fényes Elek-tudásbázis: http://konyvtar.ksh.hu/index.php?s=kb_fenyeselek
Statisztikai tudásbázis: http://konyvtar.ksh.hu/index.php?s=kb_statisztika
Népszámlálási digitális adattár (Néda): http://konyvtar.ksh.hu/neda

A Tudásbázisok létrehozója a Könyvtár, a Népszámlálási digitális adattár (Néda) az Arcanum Adatbázis Kft-vel közösen fejlesztették ki  a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásával.

SZTE Contenta - Diplomamunka Repozitórium

Alapadatok a gyűjteményről:

Az SZTE Contenta 2010. első felében indult, ami egy olyan digitális archívum, amely teljes szövegében (ill. teljes képi vagy mozgóképi, ill. hangi mivoltában) képes tárolni, indexelni az oktató- és kutatómunka során keletkezett és megőrzésre érdemesnek tartott dokumentumokat, valamint tartalmazza a Klebelsberg Könyvtár digitalizálási programjai során keletkezett hasonló tartalmakat is.

A repozitóriumok gyűjteménye a TÁMOP-3.2.4-09/1 pályázat által valósult meg konzorciumi együttműködés által. Konzorciumi partner: Gál Ferenc Hittudományi Főiskola Könyvtára

Együttműködő partnerek: JGYPK Felnőttképzési Intézet, JGYPK Gyakorló Általános Iskola, Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium

A megvalósításban részt vevő partnerek: e-Corvina Kft., EULine 9001:2001 Kft. , IQSOFT – John Bryce Oktatóközpont Kft., OSZK Könyvtári Intézet, Könyvmoly Antikvárium

Csorba Győző emléklap

Alapadatok a gyűjteményről:

A Csorba Győző emléklapot, melyet egy „élő”, folyamatosan bővülő, nyitott könyvtárként képzelt el a pécsi Csorba Győző Könyvtár, a költő halálának 10. évfordulóján, 2005. november 21-én indítottak el, s Pintér László, nyugdíjas könyvtárigazgató, főkönyvtáros szerkeszti.

Miután a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) honlapján megtalálhatóak Csorba Győző művei (többszörösen ellenőrzött formában), az emléklap célja olyan dokumentumok közzététele (pl. digitalizált képek, rádió- Tv-felvételek, Csorbáról szóló irodalom, levelezés), amelyek az Interneten máshol nem lelhetők fel.

Az oldal tárhelyének szolgáltatója a Dataglobe.

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának repozitóriuma, a Real-d

Alapadatok a gyűjteményről:

A REAL-d (http://real-d.mtak.hu/) a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ által üzemeltett repozitórium, mely az MTA doktori (valamint régi kandidátusi) disszertációit tartalmazza. A dolgozatok mellett - már amennyiben rendelkezésre állnak -, a REAL-d tárolja a járulékos dokumentumokat, mint például tézisfüzeteket, bírálatokat és azokra adott válaszokat (stb.) is.
A doktori dolgozatok közül az értekezések teljes terjedelmükben bekerülnek a repozitóriumba, s nyilvánosan olvashatók.
A holnap elérhető anyaintézményének, vagyis a MTA Könyvtár és Információs Központnak a honlapjáról (http://konyvtar.mta.hu/index.php), az e-könyvtárra, azon belül pedig a repozitóriumokra kattintva (http://konyvtar.mta.hu/index.php?name=v_5_5).

Szlovákiai Magyar Adatbank

Alapadatok a gyűjteményről
A felvidéki Fórum Kisebbségkutató Intézet pár évvel ezelőtt határozta el a szlovákiai magyar kultúrtörténet szempontjából fontos könyvek, folyóiratok és lapok digitalizálását, melynek megvalósítására 2013-ban került sor. A digitalizál egy részét az Arcanum Adatbázis Kft.-vel együttműködve végezte el az intézet, melynek eredményeképp 175 szlovákiai magyar kézikönyv került digitalizálásra, másik részét pedig maga az Intézet digitalizálta a Biblionet-program keretein

belül.

Az adatbank (http://adatbank.sk/) DigiTéka menüpontjának Arcanum fülére kattintva láthatjuk a projekt egyik részeredményét. (http://adatbank.sk/digiteka/digitalizalt-konyvek/arcanum/)

ELTE EK Kézirat- és Ritkaságtár

Alapadatok a gyűjteményről:
Tulajdonos, fenntartó: ELTE Egyetemi Könyvtár
Elérhető: ELTE Digitális Intézményi Tudástár (EDIT), az ELTE EK online katalógusában, illetve 2013. előtt külön honlapján. Az online katalógusban azonban a régi honlapra mutató link van elhelyezve, javasolt lenne az EDIT-tel való összekapcsolása.

A gyűjteményről: 
Kódexek: 
Az Egyetemi Könyvtár összesen 185 tételből álló értékes kódexgyűjteménye virtuálisan lapozható formában érhető el a gyűjteményben. Az kódexek között találhatunk többek között latin, magyar, olasz, szláv és arab nyelvűeket is.
Metszetek:
A budapesti Egyetemi Könyvtár összességében mintegy 8000 egység metszete az ország egyik leggazdagabb és legrégibb történeti, művelődés- és irodalomtörténeti forrásgyűjteményének része.

Létrehozás dátuma: EDIT: 2013. szeptember
Elérés: a gyűjteményhez több úton juthatunk el: 
1. Az intézmény honlapján belül a "Különgyűjtemények" menüponton belül az Egyetemi Könyvtárat kiválasztva külön ismertetőt olvashatunk a "Régi nyomtatványok Táráról" és a "Kézirat- és Ritkaságtáráról", ahol a gyűjtemény digitalizált változatának eléréséhez az online katalógus van megjelölve.
2. Emellett a digitalizált állományt a korábbi ELTE EK Kézirat- és Ritkaságtár honlapon is megtalálhatjuk felsorolásos formában. 
3. A leginkább felhasználóbarát és kereshető felület az ELTE Digitális Intézményi Tudástár (EDIT) és a továbbiakban elemzésem erre a felületre terjed ki.

Pest Megyei Könyvtár

A Pest Megyei Könyvtár honlapjának elérhetősége: pmk.hu
Tulajdonos: Pest Megyei Könyvtár

Gyűjtemények - Digitális gyűjtemény - Pest Megyei Hírlap 1982 - 1994 / Saját kiadványok

Kezdőlap