Szlovákiai Magyar Adatbank

Megnevezés: Szlovákiai Magyar Adatbank

URL: https://adatbank.sk/

Gyűjtemény rövid leírása: A gyűjtemény célja a Szlovákia területén lévő magyarsággal kapcsolatos történeti, kulturális és társadalmi dokumentumok gyűjtése. A tárolt dokumentumok között vannak kazetták, szakdolgozatok, CD-k és folyóiratok.

Fenntartó: Fórum Kisebbségkutató Intézet

Gyűjteményhez vezető URL: http://foruminst.sk/

Információszolgáltatás:

A honlap tájékoztatást nyújt a gyűjteményt fenntartó intézményről, a támogatókról, az ott tárolt dokumentumok fajtáiról, és a gyűjtemény létrehozásának a céljáról. Tájékoztatást kapunk az általuk nyújtott szolgáltatásokról és az intézet elérhetőségeiről. A nyitóoldalon alpontokba vannak szedve a gyűjtemény részei.


Navigáció:

A gyűjtemény részeit képező alpontok további részekre bomlanak. Mindegyik lapon megtalálható a gyűjtemény logója. A keresési felület előre meghatározott mezőkből állnak és nincs lehetőség bővített keresésre.

Tételek típusai:

Az általános tétel leírásokon kívül a gyűjtemény tartalmaz fényképeket, hangfelvételeket, teljes egészében megnézhető digitalizált levéltári dokumentumokat és könyveket.

A gyűjtemény rendelkezik egyéni hagyatékokkal. Rendelkezésre állnak továbbá bibliográfiák és repertóriumok is.

Web 2.0:

Nincs lehetőség profil készítésére
Hírlevél külön a gyűjteménynek nincsen.


Közösségi média:

A gyűjtemény külön nem, de a fenntartó intézet rendelkezik rendszeresen frissített Facebook oldallal.

URL: https://www.facebook.com/foruminst/

Hasznos-e a VR alkalmazása az oktatásban?

A VIRTUÁLIS VALÓSÁG (VR) HASZNÁLATÁNAK TESZTELÉSE HALLGATÓK SEGÍTSÉGÉVEL

 

A cikk egy kísérletet tár elénk, melyben a virtuális valóság eszközét tesztelték főiskolai, egyetemi környezetben. A kísérletben könyvtártudomány - Library and Information Science (LIS) - hallgatók vettek részt, akik bevonásával vizsgálták kapcsolatukat az új technológiával, mennyire segíti őket az eszköz a tanulásban, illetve vizsgálták a szorongásra gyakorolt hatását is azon kontrollcsoport tagjaihoz képest, akik nem az új VR eszközt használták, hanem továbbra is a szokásos szövegeket és linkeket kaptak tananyag gyanánt.

 

SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS

 

Előzetes empirikus kutatások kimutatták, hogy a megfelelő tanulási technológiák valóban hozzájárulnak az eredményesebb tanuláshoz, mint önmagában a tradicionális előadás. További kutatások szerint, az új tanulási technológia újszerűsége rövid távon javítja az eredményeket. Ez alátámasztja azt a hipotézist, miszerint az elkötelezettség növeli az ismeretek jobb memorizálását. Így az utóbbi két évtizedben jelentősen megnőtt az érdeklődés a tanulási technológiák iránt. Az ingyenes VR fejlesztő programok és a használatukhoz szükséges, hozzáférhető eszközök, mint például a Google Cardboard megfelelő tárgya egy ilyen kutatásnak.

Jelen tanulmány a virtuális valóság könyvtári iskolai oktatásban betölthető szerepét vizsgálja.

 

EMPORIA ÁLLAMI EGYETEM KÖNYVTÁR- ÉS INFORMÁCIÓKEZELÉSI ISKOLA

 

A tanulmány helyszíne az Emporia (KS) Állami Egyetem Könyvtári és Információkezelési Iskolája, mely hibrid oktatási formát biztosít. A program alapvetően online zajlik, csoportonként kettő személyes, jelenléti hétvégével. Jelen kísérleti tanulmány célja, hogy megvizsgálja, mennyire képes a VR technológia támogatni vagy kiváltani a személyes hallgató jelenlétet azáltal, hogy virtuális valóság segítségével tárja a hallgatók elé az oktatáson megélt tapasztalatokat.

 

MÓDSZER

 

Két csoportra osztották a hallgatókat: kísérleti és kontroll csoportra. A kísérleti csoport egy karton VR fejhallgatót kapott (hasonlóan a Google Cardboardhoz) és hozzá tartozó használati utasítást, hogy segítségével interaktívan tudják megélni az élményt. A kontrollcsoport tagjai linkeket kaptak, melyek ugyanazt az információt tartalmazták, mint a VR élmény. A hallgatókkal előzetes teszteket és felméréseket is kitöltettek, többek között arról, hogy mennyire és milyen körülmények között szeretnék használni a készüléket. Nagyrészt pozitív kicsengésű eredmények születtek, érdeklődés volt tapasztalható.

Egy olyan VR élményt fejlesztettek ki, ahová a használók feltölthettek képeket, melyeket 360 fokos kamerával készítettek, „húz és vidd” interaktív elemeket, beleértve szövegdobozokat, videókat, hanganyagokat. A felhasználók az egész épületben eligazodhattak, gyakorlatilag találkozhattak a tantestülettel.

 

KUTATÁSI KÉRDÉSEK

 

Három kutatási kérdést tűztek ki:

    1         A VR javítja-e a hallgatók ismereteit iskolájukhoz kapcsolódó témákkal kapcsolatban?

    2         A VR csökkenti-e a hallgatók aggodalmát a könyvtári tananyaggal kapcsolatban?

    3         A hallgatók véleménye a VR hasznosságáról jelentősen eltér-e attól függően, hogy használták-e a VR élményt?

 

HIPOTÉZIS

 

A VR javítja a hallgatók ismeretszerzési eredményességét, csökkenti a szorongásukat és pozitívabban állnak az új technológia, jelen esetben a VR felé.

 

KÍSÉRLETI FÁZIS

 

A konkrét kísérletre 219 augusztusában került sor, 29 hallgató bevonásával. A hallgatók 33%-a a kontrollcsoportba, 67%-a a kísérleti csoportba tartozott. Mindkét csoportnak ki kellett töltenie egy előzetes felmérést. Az előzetes tesztet követően a kísérleti csoportot arra kérték, hogy használja a kutatók által létrehozott VR élményt. A kontrollcsoport a hagyományos úton érte el ugyanazt a tananyagot, linkekre kattintva. Ezekután mindkét csoportnak ki kellett tölteni egy felmérést, valamint egy utólagos felmérést is, mely arról tett fel kérdéseket, hogy például meddig használták az eszközt, hogyan befolyásolta a tapasztalat a szorongást.

 

EREDMÉNYEK ÉS KÖVETKEZTETÉS

 

A résztvevők közel 60%-a több mint 25 percet töltött a virtuális valóság élményének felhasználásával, így elmondható, hogy az interaktív videókkal történő kapcsolattartás meghosszabbítja a felhasználók figyelmét. A kísérleti csoport tagjai közül csak 10% döntött úgy, hogy nem használja a headsetet. Alapvetően elmondható, hogy a hallgatók pozitívan reagáltak a VR nyújtotta tanulási eszközre.

A kísérlet utáni teszt pontszámai gyakorlatilag azonosak voltak a két csoportban. Az előzetes teszten azonban a kísérleti csoport rosszabb eredményt ért el, így a pontszámok növekedése nagyobb mértékű volt az ő csoportukban.

A szorongás nem csökkent a várt mértékben, de ezt a kísérletet irányítói annak tudják be, hogy az új technológiával való találkozás miatt nem volt tapasztalható csökkenés. Akik használták a VR élményt, pozitívan álltak hozzá, hogy később is hasznát vehetik, ez arra utal, hogy a tapasztalatok növelik az érdeklődést, kényelmesebbé válik használata.

Az eredmények nem tekinthetők szignifikánsnak, de ez valószínűleg a kis mintanagysággal magyarázható. Valamint több diák döntött úgy, hogy abbahagyja az eszköz használatát, mert technikai nehézségekbe ütközött – ez tovább csökkentette a vizsgálható személyek számát.

A tanulmány végül megállapítja, hogy a VR pozitív hatással van a hallgatók érdeklődésére, és kissé növeli a pontszámokat és csökkenti a szorongás mértékét - bár ebből a tanulmányból semmi nem utal arra, hogy a VR tartós időtartam alatt pozitív hatásokat produkál-e.

 

Forrás:

Valenti, Sandra; Lund, Brady; Wang, Ting: Virtual Reality as a Tool for Student Orientation in

Distance Education Programs : A Study of New Library and Information Science Students

Information Technology and Libraries, 2020. Vol. 39. No. 2

https://ejournals.bc.edu/index.php/ital/article/view/11937

Ref.: Kontra Dávid, 2020

 

MuseuMap - 2020

A gyűjtemény elérhetősége: http://www.museumap.hu/

Működésének kezdete: 2014

Létrehozó és fenntartó: Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központ (OMMIK)

Aktuális rekordszám: 352958

Képek aktuális száma: 138660

 

A MuseuMap a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központjának műtárgy adatbázis szolgáltatása. Az Europeana aggregátor partnere, így az összeurópai digitális gyűjtemény látogatói is szemezgethetnek a gyűjtemény darabjaiból.

 

A MuseuMap digitális műtárgyadatbázis szolgáltatást nyújt a látogatóknak, melynek darabjait partnerintézmények szolgáltatják. Jelenleg 51 partner található az oldalon, közöttük túlnyomórészt múzeumok, könyvtárak, de megtalálható a Magyar Nemzeti Bank is. Az érdeklődők műtárgyak között tallózhatnak, élhetnek a virtuális kiállítások kínálta lehetőségekkel, illetve illetve aktuális hírekkel, információkkal találkozhatnak a hazai múzeumokkal kapcsolatban.

 

A portál nyitóoldalán letisztult menüsor fogadja a közönséget. Az oldal angol nyelven is elérhető.

 

 

A nyitóoldal egyben az Aktuális menü is, ahol a legfrissebb hírek kapnak helyet a naptár társaságában, mely közelgő eseményekre hívja fel a figyelmet.

 

A Partnereink fül alatt találhatók a partnerintézmények, megnevezéssel, címmel és a gyűjteményük területeinek megnevezéseivel.

 

Az Események menüpontnál részletesebben jelennek meg a közelgő programok, illetve keresni is lehet közöttük három paraméter szerint: település, típus, intézmény.

A Színkereső egy széles színskálát tár a látogató elé, ha valaki a tételek színe szerint szeretne böngészni. Természetesen lehetőség van összetett keresésre is, melynél különböző szűrők segítségét lehet igénybe venni: a már említett szín szerinti szűrést, készítő, alkotó, hely, kor, gyűjtemény, anyag, technika, faj ismérveket meghatározva is lehet keresni. A kilistázott találatok rendezhetők dátum, cím/megnevezés és legutolsó frissítés szerint.

 

 

A MyMuseumap fül alatt a felhasználónak lehetősége van saját galériát, prezentációt összeállítani. Ehhez mindössze be kell jelentkezni. 

 

A MuseumapGallery lehetőségre kattintva a következő URL-címre irányít át az oldal: https://museumapgallery.hu/

Itt galériák találhatók, és különleges kuriózumok.

A tárgyakhoz leírások tartoznak, melyek bővebb információkkal szolgálnak. Itt találhatók továbbá a kiállítások, illetve a tanulást elősegítő olyan gyűjtemények, melyek bizonyos korokra, eseményekre koncentrálnak.

A Szolgáltatásunkról című leírás intézményekhez szól. Három csomagot kínálnak: 

A: begyűjtés és közzététel

B: begyűjtés és közzététel képszolgáltatással

C: kapcsolódás egy online elérhető digitális adatbeviteli rendszer biztosításával

A portállal a kapcsolatot elektronikus levél küldésével lehet felvenni.

 

 

Helyes kérdésfeltevés az egyetemi könyvtárakban

(megjelenés: 2019. október 4.)

A Project Information Literacy c. projekt keretén belül és témájához illeszkedően megjelenő cikk a felsőoktatásban részt vevő hallgatók és az egyetemi könyvtárosok kommunikációját elemzi. A bevezetőben tisztázzák a szerzők, hogy sok írás foglalkozott már a hallgatók képességeivel és készségeivel az információkeresés szempontjából, illetve a könyvtárosok elvárásaival egybevetve, de még nagyon kevés választotta témájául az információkeresés teljes, holisztikus élményét, azaz, hogy mit élnek át a hallgatók, amikor tanulmányi vagy akár magán célból keresnek információt. Sokszor az információkeresés nehézségeit hangsúlyozták, azon okokból, hogy a hallgatók nem voltak felkészültek, ötletesek, kreatívak. A cikk négy kategóriában, - mikro, mezo, makro és mega szinten – összegzi az információ keresés és megszerzés eredményeit, összevetve ezeket helyi, (értsd könytvár), intézményi, megyei és állami szinten. Az adatok az USA-ból és Kanadából származtak, valamint PIL-ből (Project Information Literacy, Információkereső Projekt, nonprofit kutatás, melynek fő fókusza, mit jelent diák/hallgatónak lenni a digitális korban). Az adatok összevetése összekapcsolódásokra világíthat rá, párhuzamokat vonhat, ezáltal segítheti a könyvtárosok tanítási, tanulási és értékelési feladatait.

Az elmúlt évtizedben, a közösségi média térnyerésének köszönhetően, egyre több tanulmány jelent meg a fiatalok információszerzési módszereit, képességeit részletezve. A könyvtárosok között sem volt konszenzus a kívánalmakkal kapcsolatban, illetve, hogy milyen módszerekkel lehetne kutatni: gyakorlatilag „elbeszéltek” egymás mellett a könyvtárosok és felhasználóik. A sokféle kutatási eredményt egységesítése miatt vezették be a fent említett négy kategóriát. Az első, mikro szinten az akár egy alkalmas beszélgetés, vagy (tan)óra során megszerzett információmennyiséget elemezték, felsorolva az adatgyűjtési lehetőségeket. A következő, mezo-szinten, már egy komplett program, vagy intézmény eredményeit vizsgálták, hogy mennyire hatékony az információ-megszerzési és –feldolgozási színvonala. Ellenőrzésként az év végi-, érettségi jegyeket vették figyelembe, eszközként pedig az ALA (American Libararies Association) keretrendszerereit használták. (Lásd: https://www.alastore.ala.org/content/academic-library-value-impact-starter-kit ). Makroszinten már egyes földrajzi térségek, intézményi kooperációk adatait vizsgálták meg, a legfelsőbb, mega szinten pedig már nagyobb összefüggéseket, az információ megértés szélesebb koherenciáját vizsgálták – nemzeti szintű elemzésekben.

A mikroszintű adatgyűjtésnél még nem annyira, a mezo szinten annál inkább kimutatható volt, mennyire voltak eredményesek az információgyűjtésben – a könyvtárosok. Mennyire értek el minden hallgatóhoz és ez mennyire befolyásolta a diákok/hallgatók végső kimeneteli eredményeit. A PIL-projekt azért nyújt átfogó eredményt az információkereső és –felhasználó szokásokról, mert arról tudósít, tulajdonképpen mit csinálnak a diákok és nem arról, mit hogyan kellene nekik. Ezt mutatja be a szervezet, legutóbbi, 2018-as riportja is. A tanulmány a hallgatók tapasztalatai alapján vázolja fel információkeresési szokásaikat, akár a közösségi média igénybevételével is. Az idézett négyféle tipológia felállítása azért is jelent könnyebbséget az adatok elemzése során, mert átjárhatóak az egyes kategóriák abból a szempontból, hogy „kölcsönözhetnek” egymástól adatokat – azért, hogy jobban megismerjék felhasználóikat.

A pedagógiából vett több „mit”, „miért”, „hogyan” kezdetű kérdést kellene feltenni az információkeresés során a hallgatóknak, arról, hogyan próbálják megszerezni az információt és arról, hogy mennyire célravezetőek a kérdések az információkeresés során. Mivel négy kategóriát különböztettek meg, érdemes azt is vizsgálni a kérdésfeltevésekkel, hogy mennyire szolgálja a tájékoztatás, a tanítás az egyes kategóriákban az elérendő célokat.

Az olyan egyszerű kérdések feltevésével, mint „Mi újat tanult a hallgató a témában?” vagy „Van-e olyan kérdése, amire nem kapott választ?” nem csak, hogy bizonyíthatjuk, mennyire hatásos volt a felkészítő előadásunk, hanem visszajelzést is kaphatunk arról, mi az, ami még fejlesztésre vár a további előadásainkkal kapcsolatban.

Fontos tehát, hogy ne csak a felhasználók, olvasók, hallgatók kérdezzenek jól, hanem a minőség javításának érdekében a könyvtárosok is a megfelelő kérdéseket tegyék fel munkájuk színvonalának ellenőrzése és javítása miatt is.

 A cikk az alábbi url-en érhető el: 

https://against-the-grain.com/2019/10/v314-asking-the-right-questions-bridging-gaps-between-information-literacy-assessment-approaches/

Váci Tragor Ignác Múzeum Adatbázisa

Megnevezés:

Tragor Ignác Múzeum, Adatbázis

A gyűjtemény nyitólapjának közvetlen URL-je: http://hunteka.muzeumvac.hu/online-collection/-/results/init

A gyűjtemény rövid leírása: Vác és vonzáskörzetének képzőművészeti, helytörténeti, népművészeti tárgyairól tartalmaz képeket, fotókat, a honlap leírása szerint  "folyik a történeti dokumentáció és a fotóalbum digitalizálása és feltöltése is."

A közösségi oldalak használata összefügg a depresszióval? Meta-elemzés Facebook-depresszió kapcsolatok

 A közösségi oldalak használata összefügg a depresszióval? Meta-elemzés Facebook-depresszió kapcsolatok - Is social network site usage related to depression? A meta-analysis of Facebook-depression relations: Sunkyung Yoon, Mary Kleinman, Jessica Mertz, Michail Brannick

Journal of Affective Disorders, Volume 248, 1 April 2019.

Eredeti megjelenés: https://doi.org/10.1016/j.jad.2019.01.026

Rövidítések:

SNS = Közösségi Hálózatok

A Facebook depresszió nem más, mint a közösségi oldalak (SNS) túlzott kitettségével összefüggő jelenség. A szerzők négy különféle meta-elemzés vizsgálatot folytattak le:

1. SNS-re fordított idő
2. SNS ellenőrzési gyakorisága
3. Általános és
4. Felfelé irányuló társadalmi összehasonlítás

A SNS-el kapcsolatos kutatások alapján fontos tisztázni a fogalmat és hatását a társadalomra.

Az SNS, olyan webalapú szolgáltatások gyűjtőfogalma, amelyekben profilt hozhatunk létre. Megkülönböztetünk aktív (folyamatosan újabb tartalommal létrehozása, megosztása) és passzív (csak nézelődő) felhasználókat. SNS pl. a Facebook, Instagram, Twitter, amelyek a mindennapi életünk részévé váltak. Ahogy ezen oldalak népszerűsége nő, azzal együtt terjednek az aggodalmak ezek használatával kapcsoltaban.

A "Facebook-depressziót" elsőkörben a kiskorúak tüneteiként jelentkeztek, de nem feltétlenül van ehhez a korosztállyal összefüggésben. A hatásai vegyesek, hol pozotivitás jellemzi, de a legnagyobb esetben magas negatív hangulat. 

A tanulmány fő célja annak a vizsgálata, hogy az SNS használata igen szignifikánsan összefügg a depresszióval, társadalmilag összehasonlítani a felhasználókra gyakorolt hatását, az össezhasonlításoknak nagyobb hatásának nagysága az SNS-nek.

A 2018 februárjáig közzétett cikkeket elemezték a PsychInfo, PubMed és a ProQuest adatbázisokból, amelyek tartalmazták a depresszió és a közösségi média vagyonline közösségi hálózatok vagy a Facebook vagy Snapchat vagy az Instagram vagy a Twitter.

Olyan cikkeket vettek figyelembe, amelyek angol nyelvű, mérték az SNS használatával kapcsolatos változókat és értékelték a depresszió tüneteinek súlyosságát.

Kategorizálták a cikkeket és azokban található adatok alapján rangsorolták, rendszerezték a kapott eredményeket.

A tanulmány elsőként foglalja össze az SNS használati - depreszzi kapcsolatok irodalmát. 

A megállapítások alapján van összefüggés az SNS használata és a depreszzió között.

Rajzoktatás-módszertani Digitális Könyvtár

Alapadatok a gyűjteményről

Megnevezés: Rajzoktatás-módszertani Digitális Könyvtár 

A gyűjtemény nyitólapjának közvetlen URL-je:https://scholagraphidis.omeka.net/collections/show/51

A gyűjtemény rövid leírása:  A Rajzoktatás-módszertani Digitális Könyvtár az MKE - Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium Könyvtára és a Schola Graphidis Művészeti Gyűjtemény rajzoktatás-módszertani könyveinek digitális gyűjteménye.

Tulajdonos, fenntartó: Schola Graphidis Művészeti Gyűjtemény. Magyar Képzőművészeti Egyetem - Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium, Budapest 

A digitális könyvtár a Schola Graphidis Art Collection része. A magábafoglaló honlap gyűjteményhez vezető megnevezése és URL-je: https://scholagraphidis.omeka.net/

Egyéb cég/intézmény/személy:  A könyvek digitalizálását a Magyar Képzőművészeti Egyetem "EFOP-3.2.6-16-2016-00001 azonosítószámú – A tanulók képesség kibontakoztatásának elősegítése a köznevelési intézményekben" című projektjének keretében Budapest Főváros Levéltára végezte.

Gyűjteményi nyitólap

Információszolgáltatás

A dokumentumokat tartalmazó gyűjteményről és annak történetéről az ’About’ menüpont alatt találunk információt. E szerint Schola Graphidis Művészeti Gyűjtemény Magyarország legrégibb állami művészetoktatási intézményéhez, a Mária Terézia által 1778-ban rajziskolaként alapított Schola Graphidis Budensis-hez és utódintézményeihez köthető muzeális értékű képző- és iparművészeti, műszaki- és technikatörténeti tárgyakat őrzi és gyűjti. Legrégebbi műtárgyai a 18. század második feléből származnak, de a 19. században vásárolt iparoktatási szakkönyvtára és gipszgyűjteménye, valamint a mintegy 100 éves könyvkötő és bútorműves szerszámgyűjteménye is ritkaságnak számít.

A Schola Graphidis Art Collection  nevű digitális gyűjteményről a nyitólapon található információkon kívül nincs több áttekintő leírás, adat. A gyűjtemény több több algyűjteményt tartalmaz, a könyvtáron kívül egy Grafikai gyűjteményt, Régi könyv- , Gipszmásolat- és szoborgyűjteményt, Fotógyűjteményt és Médiatárat, Levéltári anyagokat és Publikációgyűjteményt valamint Személynevek adatbázisát is. Több gyűjtemény esetében még egy azonos tematikájú csoport is van, angol név alatt, de más tartalommal.

A gyűjtemény létrehozásakor az Omeka nyílt forráskódú webes tartalomkezelő rendszert alkalmazták, de a magyar nyelvre való fordítás nem történt meg, a felület angol nyelvű. Nem található ismertetés a gyűjtemény felépítéséről, navigációjáról, keresési és egyéb felhasználói lehetőségekről. A tételek számáról az adott gyűjteménynél kapunk információt.

Navigáció/struktúra/webdesign

A felső menüsor első menüje (Browse Items) a teljes gyűjteményben való böngészésre ad lehetőséget (3205 tétel). A tételek közötti böngészés során a teljes anyagban böngészhetünk, könyvek, folyóiratcikkek, tanulmányok és grafikai anyagok között, valamint a címkék között is lehet böngészni.

A gyűjtemények böngészése (Browse Collections) menüpont alatt lehetne elvben az egyes gyűjteményekre keresni, itt azonban vegyesen találhatók dokumentumok és gyűjtemények, az utóbbiak a találatok végén, ami félrevezetheti a használót.

A keretrendszer lehetővé teszi kiállítások bemutatását is (Browse Exhibits), itt jelenleg nincs tartalom.

A keresés mezőben keresni lehet kulcsszóra, Boole-operátorokkal és pontos kifejezésre, a keresést szűkíthetjük a tételek típusa szerint tételre, gyűjteményre vagy fáljra. Az összetett keresés még további szempont szerinti keresést tesz lehetővé.

Közvetlenül a Rajzoktatás-módszertani Digitális Könyvtár nyitólapja alatt kezdődnek a gyűjtemény tételei, ez alapján jelenleg 160 tétel található meg. Ezen a felületen nincs lehetőség a rendezésre.

Az egyes tételek megnyitásakor a bal oldalon az első blokkban a dokumentumra vonatkozó metaadatok találhatók: létrehozó, cím, kiadási év, azonosító, a dokumentumot őrző/szolgáltató intézmény, az alatta levő blokkban a dokumentum eredeti formátuma. További bibliográfiai adatok és egyéb kiegészítő információk nem szerepelnek.

A jobb oldali blokkokban a .pdf formátumban letölthető dokumentum, a gyűjtemény, a címkék illetve a tételnek a gyűjteményben elfoglalt helye található.  Az oldal alján balra és jobbra lehet továbblépni az előző illetve a következő tételre. A gyűjteményre kattintva a Digitális Könyvtár nyitólapjára illetve az összes tételhez érkezünk. A címkék kattinthatóak, így előhozhatók az azonos címkével ellátott tartalmak. 

Web 2.0 eszközrendszer, interaktivitás: 

Az oldal nem tartalmaz Web 2.0 eszközöket, interaktivitásra nincs mód.

Közösségi média kompatibilitás: 

Az egyes tételek megnyitásakor megnyitásakor egyedi URL-t kapunk, így a link segítségével a tétel más alkalmazásban megosztható.

A gyűjteménynek nincs önálló Facebook oldala, a Schola Graphidis Művészeti Gyűjtemény oldalán szerepelnek róla alkalmanként bejegyzések. A Digitális Könyvtár tételeit nem lehet közvetlenül megosztani a közösségi oldalakon, nincsenek beágyazott gombok.

Magyar ezredek az I. világháborúban

Megnevezés 

Magyar ezredek az I. világháborúban

A gyűjtemény nyitólapjának közvetlen URL-je

http://www.magyarezredek.hu/

A gyűjtemény rövid leírása

A magyarezredek.hu oldal az Osztrák-Magyar Monarchián belüli Magyar Királyság területéről felállított alakulatok információs portálja.

Létrehozás dátuma

2017 

Tulajdonos megnevezése

Hadtörténeti Intézet

A közösségi médián található egészségügyi információk minőségellenőrzése

A közösségi médián található egészségügyi információk minőségellenőrzése = Questioning reliability assessments of health information on social media, Damler N. K., Journal of the Medical Library Association: JMLA, 2017. 105(1), 61-68. 

https://doi.org/10.5195/jmla.2017.108

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5234445/

ref.: Zachár Krisztina, 2020. 

Ez a tanulmány a közösségi médiából származó egészségügyi információk megbízhatósági értékeléseit vizsgálja annak érdekében, hogy meghatározzuk, hogy a közösségi médiában elérhető és azon keresztül terjesztett egészségügyi információkat máshogy kell-e értékelni, mint a más online forrásból származó információkat. Számos orvosi, könyvtár és információtudományi, valamint interdiszciplináris adatbázisban kerestünk közösségi médiához, megbízhatósághoz és egészségügyi információhoz kapcsolódó keresőszavakkal. 

Bár a közösségi média egészségügyi információhoz való hozzáférésben betöltött növekvő szerepe általánosan elismert, a legtöbb tanulmány hagyományos (nem közösségi média) oldalak kutatásával foglalkozik. A további kutatások fókuszában az egészségügyi fogyasztók egyéni helyzete, virtuális kapcsolatai és a szociális hálójukba vetett bizalom mértéke kell hogy legyen, hogy a megbízhatóság szerkezetét mélyebben értékelni tudjuk a közösségi média használatakor egészségügyi információszerzés céljából.