A közösségi médián található egészségügyi információk minőségellenőrzése = Questioning reliability assessments of health information on social media, Damler N. K., Journal of the Medical Library Association: JMLA, 2017. 105(1), 61-68.
ref.: Zachár Krisztina, 2020.
Ez a tanulmány a közösségi médiából származó egészségügyi információk megbízhatósági értékeléseit vizsgálja annak érdekében, hogy meghatározzuk, hogy a közösségi médiában elérhető és azon keresztül terjesztett egészségügyi információkat máshogy kell-e értékelni, mint a más online forrásból származó információkat. Számos orvosi, könyvtár és információtudományi, valamint interdiszciplináris adatbázisban kerestünk közösségi médiához, megbízhatósághoz és egészségügyi információhoz kapcsolódó keresőszavakkal.
Bár a közösségi média egészségügyi információhoz való hozzáférésben betöltött növekvő szerepe általánosan elismert, a legtöbb tanulmány hagyományos (nem közösségi média) oldalak kutatásával foglalkozik. A további kutatások fókuszában az egészségügyi fogyasztók egyéni helyzete, virtuális kapcsolatai és a szociális hálójukba vetett bizalom mértéke kell hogy legyen, hogy a megbízhatóság szerkezetét mélyebben értékelni tudjuk a közösségi média használatakor egészségügyi információszerzés céljából.
HÁTTÉR
Egyre nagyobb arányban keresnek egészségügyi információkat online és a közösségi oldalakon a folyamatos elérhetőség, anonimitás és a feltételezett információgazdagság miatt.
Az e-betegek első generációja (akik online keresnek útmutatást betegségeikre) azt nyilatkozta, hogy értékes egészségügyi információkat találtak, valamint azt is hozzátették, hogy átfogóbb és hasznosabb információkat és útmutatásokat találtak online, mint amit az orvosaiktól kaptak.
Egészségügyi szakemberek és döntéshozók aggodalmukat fejezték ki az interneten található egészségügyi információkkal kapcsolatban, és ahogyan betegek, gondozóik és más laikus egészségügyi fogyasztók ezeket az információkat használják. Különös tekintettel arra, hogy helytelen, homályos, vagy túl szakmai információk milyen hatással lehetnek az interneten keresők egészségére. Számos kutatás vizsgálta az online forrásból származó egészségügyi információk mind előnyeit, mind kockázatait. Egy kutatás szerint sokan, akik az interneten kerestek egészségügyi információkat, bíztak az ott talált tanácsokban és forrásokban, de egy, az egészségügyi honlapok értékelésével foglalkozó szisztematikus elemzésben szereplő tanulmányok 70%-a azt mutatta, hogy az interneten komoly probléma a minőség.
KULCSFOGALMAK
Ahhoz, hogy a laikus egészségügyi felhasználók közösségi médiából szerzett online információkról alkotott elképzeléseit mélyen megvizsgálhassuk, először definiálnunk kell a kulcsfogalmakat. A megbízhatóság az információk esetében komplex koncepció. A megbízhatóság három nézőponttal foglalkozik:
- weboldalak és internet-alapú alkalmazások technikai elemei,
- információs tartalom,
- elvárt végfelhasználói viselkedés.
A közösségi média (vagy web 2.0, vagy közösségi hálózat) egy olyan eszköz, amelynek háromból legalább kettő kritériumnak meg kell felelnie:
1. lehetővé kell tennie a kommunikációt, együttműködést és online közösségépítést;
2. megosztható, újra használható vagy újra keverhető;
3. lehetővé teszi, hogy az emberek könnyen tanuljanak mások viselkedéséből és tudásából, vagy hasznosítsák azokat.
A Medicine 2.0 vagy Health 2.0 olyan, közösségi médiához kapcsolódó kifejezések, amelyek nyitottságra és átláthatóságra utalnak, kihangsúlyozva az internet kiegyenlítő hatását, mint például, hogy szakmai tapasztalat vagy tudás nélkül is bárki oszthat meg egészségügyi információkat. Végül pedig a laikus egészségügyi felhasználók olyan nem egészségügyi szakemberek, akik egészségügyi információkat keresnek.
AZ EGÉSZSÉGÜGYI OLDALAK MEGBÍZHATÓSÁGA
Az internetfelhasználók nagy többségének fontos az online egészségügyi információk megbízhatósága, minősége és helyessége, az online egészségügyi információk felhasználóinak 86%-a aggodalmát fejezte ki az interneten található információk valódiságával kapcsolatban. Tanulmányok azt mutatják, hogy a következő faktorok növelik a felhasználók bizalmát és a megbízhatóság érzetét az egészségügyi oldalakon: az információ teljessége; érthető navigáció; szerzők megnevezése; az információk hasonlósága; professzionális elrendezés, érthetőség, professzionális szövegírás, tudományos forrásokra való hivatkozás; és jó hírű vagy szakértői szervezetek általi üzemeltetés.
Felismerve, hogy az online egészségügyi információkat rendszerezni, és minőségüket biztosítani kell, a Health on the Net Alapítvány 1996-ban kiadta az Orvosi Honlapok Magatartási Szabályzatát (Code of Conduct for Medical Websites – HONCode). Bár a HONcode nyolc alapelvének (többek között bizalmasság, referencia és bizonyíték alapú információk) megvannak az érdemei, nem sok minden történt a szabályzat nyomon-követéséért, ami talán megmutatja, milyen nehéz kontroll alá venni a gyorsan terjedő és szociálisan egyre behálózódobb webet.
A tanulmány azt találta, hogy a legtöbb használó számára a hozzáférhetőség fontosabb, mint a források minőségi vagy hitelességi problémái. Felhívják a figyelmet arra, hogy a felhasználók nagy értéket tulajdonítanak az információ hasznosságának. Kutatók sok más olyan faktort is megjelöltek, amelyek valószínűleg befolyásolják, hogy az emberek mennyire érzik, hogy bízhatnak az online egészségügyi információkban: professzionális és megnyerő dizájn, elemek, pl. bizalmi pecsét jelenléte vagy hiánya, és a honlap vélt kompetenciája vagy integritása. Az információ hitelességének megítélésében individualistább viselkedésformákat elismerve kis számú kutatás hangsúlyozza a hírnév, átláthatóság és ismerősség fontosságát, továbbá a személyes vonzerőt, mint jelentős elemeket az online egészségügyi információk megbízhatóságának megítélésében, ezzel megragadva az egészségügyi információk szociális aspektusát.
A MEGBÍZHATÓSÁG ÉRTÉKELÉSE A KÖZÖSSÉGI MÉDIA OLDALAIN
A legtöbb tanulmány, amely az online egészségügyi információk hitelességének laikus egészségügyi felhasználók általi értékelésével foglalkozik, továbbra is a hagyományos egészségügyi weboldalakon alapul és nem a közösségi médián. A web 2.0 eszközök és oldalak megjelenésével újra felszínre kerültek a megbízhatósági problémák. Csak néhány tanulmány vizsgálta a közösségi média, mint egészségügyi információ forrás elterjedésének hatását arra, hogy a laikus egészségügyi felhasználók mit ítélnek megbízhatónak. A szakirodalom hiányát magyarázhatja, hogy nagyon bonyolult az olyan hitelességi kritériumok felállítása, amelyek teljeskörűen lefedik a laikus egészségügyi felhasználók változó bizalmát és integrációját a közösségi hálózatokban. Míg arról általános a megegyezés, hogy a közösségi médiának növekszik a szerepe az egészségügyi információk terjesztésében, a legtöbb tanulmány dokumentálja az egyének egészséggel kapcsolatos közösségi média használatának megfontolásait, előnyeit és esetleges hiányosságait, vagy a közösségi médiára, mint betegek és egészségügyi szakemberek közötti kommunikációs eszközre fókuszál. A közösségi média egészségügyi információ keresési és terjesztési eszközként való használatának elterjedésére részben magyarázat lehet az online felhasználók és információk változó kapcsolata. Ez az egyszerű keresésből mára dinamikus és kollaboratív részvétellé fejlődött. A közösségi média oldalak arra bátorítják az egészségügyi felhasználókat, hogy kommunikáljanak, és tudásukat közvetlenül osszák meg egymással, ami elősegíti az interakciót, a részvételt és a közösségépítést. Ez különösen látszik abban az esetben, amikor a közösségi médiát egészséggel kapcsolatos támogatásra vagy oktatásra használják.
Mivel a közösségi média oldalai elősegítik a felhasználók által létrehozott tartalom megjelenítését, elmosódnak a határok az online egészséggel kapcsolatos információk előállítói és fogyasztói között. A peer-to-peer közösségi média elterjedésének gyors növekedése a társadalmi interakciók elmozdulását is előidézi, az egyének kisebb csoportjai közötti interakciókról az egész közösségre kiterjedő hálózatok felé haladva, amelyekben információkat lehet létrehozni, keresni és megosztani. A közösségi oldalak egyediségének a hasznossága abban rejlik, hogy a felhasználók képesek online információkat közölni a web nyelvének és formázásának speciális ismerete nélkül.
Ezenkívül a közösségi média lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy meghatározzák jelenlétüket és jelenlétük mértékét, vagy éppen ellenkezőleg, passzivitásuk mértékét a Facebook-on, a Twitter-en, a YouTube-on, stb. Ennek egyik fő oka a közösségi média gyors és kiterjedt megjelenése az emberek egészségügyi gondolkodásába. Kutatók felismerték, hogy a közösségi média sikere abban rejlik, hogy „képes” megkönnyíteni a beszélgetést, valamint a hallgatást, a fogyasztást, valamint a részvételt. A közösségi felületek ezen egyedülálló képessége a közösségi érzés és az interaktivitás arra szolgál, hogy közelebb hozzák egymáshoz a felhasználókat, talán a társadalmi okok miatt a média képessége az egészségügyi információkat, statikus információforrásokat interaktív kommunikációs csatornákká alakítson át. A laikus egészségügyi fogyasztók arra használják az online közösségi felületeket, hogy megismerjék mások véleményét, tapasztalatait az egyes kezelésekről, vizsgálatokról, információkat szerezzenek az egészségügyi ellátásokkal kapcsolatban. A kutatóknak figyelembe kell venniük a közösségi média eszközein keresztül elérhető online egészségügyi információk megbízhatóságának értékelése során a webhelyeken található információk minőségét, az anonimitást, a szerzői jogokat és a magánélet védelmére vonatkozó szabályokat, valamint azt, hogy az egyének meg tudják-e különböztetni az egészségügyi információk jellegét, forrását és szándékát a Web 2.0 eszközökön. Az információ felhasználását (és megosztását, integráció és így tovább) egyre inkább az egyénektől várják el, hogy ne csak megértsék a gyorsan változó egészségügyi információkat, hanem mérlegeljék az ellentmondásos orvosi információkat. Ezt a szűrési igényt valószínűleg csak súlyosbítja a közösségi média azon képessége, hogy videókat és egyéb multimédiás lehetőségeket jelenítsen meg a szöveg mellett. Az információk tartalma mellett az szakembereknek figyelembe kell venniük a szövegkörnyezetet, valamint azokat a helyzeteket is amelyekben egészségügyi információkat keresnek, információs igényeiket egyedi tapasztalataik és környezetük tágabb összefüggésébe helyezik.
JELENTŐS VÁLTOZÁS: JÖVŐBENI IRÁNYZATOK A KÖZÖSSÉGI MÉDIA MEGBÍZHATÓSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN
A hagyományos weboldalakról származó online egészségügyi információk hitelességének értékelésére szolgáló hagyományos módszerek nem veszik kellőképpen figyelembe a jelentős szerepet játszó társadalmi vagy kapcsolati szempontokat a közösségi hálózatokban vagy a Web 2.0 eszközökön. Az online egészségügyi információk társadalmilag közvetített megbízhatósági értékelése nagyon összetett esetet kínál, amikor megkísérelnek olyan kritériumokat találni, amelyek megfelelően megragadják az egyének helyzetét, valamint annak a közösségnek vagy hálózatnak a viszonyait, amelyekbe az egyén beágyazódik. Nemcsak az egészségügyi vagy az információs szakembereket távolítják el az egészségügyi információk kapuőrjeként vagy „szakértőként” az információk valódiságának felmérésében, mielőtt ezeket az információkat megosztanák az érdeklődőkkel, A közösségi média peer-to-peer jellege kiszámíthatatlan sebességgel és mintával meg is hagyja az információk megosztását és továbbítását más hálózatba tartozó személyeknek, ami megnehezíti a megbízhatatlan egészségügyi információk felkutatását vagy kijavítását.
Mivel a közösségi szoftverek elsősorban a felhasználók által létrehozott tartalmakon léteznek, összemossa a határokat az egészséggel kapcsolatos online információk előállítói és fogyasztói között, meghamisítva a szakmai és amatőr online szakmai szervezet és szakértelem hagyományos megítélését. A közösségi média és a közösségi hálózatok megértése azt mutatja, hogy a Web 2.0 eszközökön keresztül megszerzett vagy megosztott online egészségügyi információk megbízhatósága, értékelése összetettebb, mint egyszerűen figyelembe venni az egyén helyzetét vagy kontextusát. Az online platformok oldalain elősegítik az együttműködésen alapuló és közös gondolkodást, lehetővé téve a potenciálisan termékeny információtermelést és megosztást. Ezeken a közösségi oldalakon az egyének virtuális közösségek és hálózatok résztvevői. Következésképpen a közösségi oldalakon található egészségügyi információk megbízhatósági értékelésénél nemcsak a személyekkel kapcsolatos összefüggéseket és helyzeteket kell figyelembe venni, de a közösségi dinamikát, amelyben találhatók és amelyben összekapcsolódnak. A felhasználók, akik megbízhatónak vélték a web-alapú kommunikációs oldalakon található egészségügyi információkat, nemcsak arra voltak hajlandók, hogy ezen webhelyek tartalmát rendkívül relevánsnak tartsák, hanem több időt is töltöttek ezen oldalak használatával. Ahogy a közösségi média használata és a közösségi hálózatokban való részvétel folyamatosan növekszik, az online egészséggel kapcsolatos információk megbízhatóságának megítélése elmozdul. Az elsődleges vizsgált objektumra összpontosító információról, az információt megosztó egyének közötti bizalom szintjére, vagy az egészséggel kapcsolatos információkat előállító, megosztó vagy ajánló személyre.
A közösségi média azon képessége, hogy megváltoztassa az online egészségügyi információk előállításának, elérésének, megbízhatóságának és szűrésének módját, nagyobb és koncentráltabb vizsgálat elvégzésére sarkalja az információs szakembereket. Az információ keresésétől kezdve, az információ megosztásáig, valamint az információval való kapcsolatig tartó evolúció bizonyíték arra, hogy alternatív, a kapcsolatokra összpontosító megközelítésre van szükség a laikus egészségügyi fogyasztók értékelésének megértéséhez, a közösségi média helyszínein megosztott vagy elhelyezett egészségügyi információk megbízhatóságáról.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése