A Könyvtári Minőségi Díjas könyvtárak honlapjai

Jelen posztomban a Díjat már elnyert intézmények honlapját vizsgáltam meg, azon újdonságok után kutatva, amivel felhasználóik információkeresését és -befogadását könnyítik meg, teszik izgalmassá, játékossá. Képek, videók, hangfájlok, alkalmazások és adatbázisok, programleírások, tréningek színesítik a könyvtárak megoldásait.
A három vizsgált intézmény megyei és városi, illetve felsőoktatási könyvtár, felhasználóiktól függően tehát a használt eszközök és eltérnek.

Mi a Minősített Könyvtári cím és mely intézmény nyerte el eddig?

A Minősített Könyvtári címről és a Könyvtári Minőség Díjról:

A Könyvtári Minőségfejlesztés 21 projekt hivatott közrefogni és koordinálni a fentiekben megfogalmazott elveket, célokat. A könyvtárak minősítését a 12/2010. (III. 11) OKM Rendelet szabályozza.
"A minőség fejlesztése és a minőségbiztosítás ösztönzése érdekében a miniszter a könyvtárak Könyvtári Minőségi Díjat vezet be. A Minősített Könyvtár címre a könyvtárak a Könyvtári Minőségügyi Bizottság által közzétett szakmai szempontok szerint elkészített önértékelés, és a pályázatban előírt egyéb dokumentumok benyújtásával pályázhatnak. A Minősített Könyvtár címet elnyerő könyvtár a könyvtár típusának megfelelő jelző használatával kiállított díszoklevelet kap. A cím használatára az adott könyvtár 5 évig jogosult, az 5 év eltelte után ismét be lehet nyújtani pályázatot.

minősítésére pályázati eljárást, a minősített könyvtárak tevékenységének elismerésére
A Könyvtári Minőségi Díjat évente egy könyvtár kaphatja meg. A Díjat a pályázati felhívásban foglalt feltételeket legeredményesebben teljesítő könyvtár nyerheti el." - olvashatjuk a Könyvtári Közös Értékelési Keretrendszerben.

A Minősített Könyvtári címet és Könyvtári Minőségi Díjat (2014-től) hagyományosan az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára adja át a magyar kultúra napján.

Kitüntetett könyvtárak listája:

A süteménysütés története - tapasztalatok összegzése

Blogom ötletét kedvelt szabadidős tevékenységem, a sütemények készítése adta. A receptek tanulmányozásán és esetleges átalakításán kívül azonban nem sok tudtam erről a területről, így gondoltam, ha ez irányú kutatásaim eredményeit blog formában összesítem az talán másoknak is hasznos ötletekkel vagy érdekességekkel fog szolgálni. A kutatást az ókori édességek, desszertek felkutatásával, valamint azok elkészítési lehetőségeivel kezdtem. Elsősorban internetes forrásokra támaszkodtam, de kaptam segítséget egykori történelem tanáraimtól interneten is elérhető ókori szakácskönyvek és egyéb, versekben megjelenő édességekre utaló szöveg eléréséhez is. Ezek felhasználásával mutattam be néhány ókori (vagy csak ihletésű) édesség receptet. Ezek angol nyelven elérhetőek az interneten. Hiteles forrásokra támaszkodtam, hiszen ezek az eredeti könyvet is megjelölték, melyből az adott recept származott. Némely esetben, mely a későbbiekben fordult elő, eredeti szöveggel is megjelenítették a receptet, a ma használt angol mellett, illetve volt példa arra is, hogy közölték az eredeti, illetve a kissé mai ízlésre és alapanyagokra adaptált receptváltozatot is.

Az Amazon S3 leállása: amikor az internet túl nagy súllyal nehezedik egy sitera

Február végén sorozatos problémák adódtak több népszerű programmal: a Medium, a Slack és a Trello sem működött megfelelően. A probléma forrása az Amazon felhőtárhelye, ez S3 meghibásodása volt.

Túl nagy a terhelés

Hasonló volt az eset, mint a Dyn nevű internetes cég elleni támadás, ami szintén weboldal-elérési hibákat okozott világszerte. Mivel számtalan site, köztük maga az Amazon oldalai is a S3-at használják, kicsit úgy tűnt a helyzet, mintha az internet kezdene leállni - tekintve, hogy rengeteg sűrűn látogatott webhely és app sem működött rendesen.

Habár az internet nem arra lett tervezve, hogy akár egy nukleáris támadást is túléljen, a központi irányítási infrastruktúra hiánya mondhatni sebezhetővé teszi a hálózatot, amennyiben sok különböző magántárhelyre alapoz. A "győztes mindent visz" mentalitás elterjedése miatt egyre több és több erőforrást fektetünk egyre kevesebb cég megoldásaiba. Ott van példának a Gmail. Annyi ember használ Gmailt, hogy ha egyszer összeomlana, órákra leállhatna az email-forgalom, holott számtalan más szolgáltató is létezik. Hasonló az eset a Facebookkal, ami sokak számára gyakorlatilag az internet maga.

Az internet és az álhírek

Veszedelem, istencsapása - így jellemzi Tim Cook, az Apple vezérigazgatója az álhíreket, de még Bassar El-Aszad is úgy reagált, amikor meggyanúsították 13 ezer ember felakasztásával, hogy "az álhírek korában élünk". Hazugságok és álhírek már az ősidők óta léteznek, de csak a kommunikációs forradalom és az internet elterjedése után kezdtek igazán komolyan elharapózni a hoaxok, ahogy az emberek interaktívabb módon kommunikáltak a hálózaton, és könnyebben befolyásolhatóak is lettek ezáltal.

Az álhírek világa a közösségi médiában bekövetkező hirtelen szemlélet- és véleményváltoztatások sebességére reagál, de magában foglalja a Facebook robot-algoritmusait, amelyek akarva-akaratlanul terjeszthetik ezeket a gyanútlan olvasónak. Az álhír kifejezés jelentésének kibontakozása közben még a tényekről vélt tények felett is könnyen elsiklik a figyelmünk.

Mi lesz a könyvtárakkal?

"Egy könyvek nélküli könyvtár egykor elképzelhetetlen volt. Ma már majdnem elkerülhetetlennek tűnik." Mi másra való a könyvtár, ha nem könyvek tárolására és kölcsönzésére? Enélkül hogyan élhetnének túl? A Slate 2014-es cikke erre a problémára próbál megoldást találni példákon keresztül.

Régi könyves gyűjtemények az Instagramon

Előző két bejegyzésemben régi könyves restaurátorokat, illetve régi könyvekkel foglalkozó kutatókat mutattam be, akik posztjaikkal jelentős követőtábort gyűjtöttek maguk köré az Instagramon. Ebben a harmadik bejegyzésben szeretném teljessé tenni a képet néhány régi könyves gyűjtemény bemutatásával.

A Beinecke Rare Book and Manuscript Library a Yale University Library régi könyves gyűjteménye, a Connecticut állambeli New Havenben található. A gyűjteményt @beineckelibrary néven találhatjuk meg az Instagramon. 5675 követőjükkel eddig 809 bejegyzést osztottak meg, fotókat és videókat vegyesen. Posztjaikban régi könyveket, illusztrációkat örökítenek meg, de feltűnnek könyvtárosok és olvasók is, bepillanthatunk a könyvtár életének érdekesebb eseményeibe és megcsodálhatjuk az építészetileg is jelentős könyvtárépület egy-egy részletét is. Bejegyzéseiket általában sokan lájkolják, kommentelik.

Régi könyves kutatók az Instagramon

Régi könyvekkel foglalkozó könyvtárosként, kutatóként, de akár érdeklődőként is nemcsak könyvrestaurátorok munkájáról szerezhetünk információkat az Instagramon, hanem szakmabeliek posztjaiból is inspirálódhatunk. Az alábbiakban három olyan kutatót és/vagy könyvtárost szeretnék bemutatni, akik jelentős követőtábort tudtak gyűjteni régi könyves posztjaikkal.

Johanna Green, a glasgow-i egyetem régi könyvekkel és digitális bölcsészettel foglalkozó munkatársa @uofgcodicologist felhasználónéven publikál az Instagramon. 1697 követője van, eddig 127 bejegyzést publikált, fotókat és videókat vegyesen. Képeit maga készíti, és noha saját nevén publikál, csak ritkán oszt meg személyes fotókat, egyértelműen a könyves posztok dominálnak a profilján, amelyek számos lájkot és kommentet is kapnak.

A 3D nyomtatás tárgyainak felfedezése

Ebben a bejegyzésben arra teszek kísérletet, hogy kiindulási oldalakat gyűjtsek csokorba, melyek révén a 3D nyomtatáshoz kapcsolódó weblapokból mutassak példákat, és, hogy a bejegyzés segítse azokat, akik szeretnének könnyen és gyorsan látványos eredményeket elérni a témában. Az adattárak után néhány ingyenes tervezőszoftvert szeretnék bemutatni, melyek segítségével egyszerű és bonyolultabb tárgyak megalkotása is lehetséges.

Adattárak

Thingiverse

Amikor először találkozik az ember a 3D nyomtatással, és ő maga is használni szeretné, még nem feltétlenül tud térbeli rajzokat készíteni. Ez az oldal abban segít a több ezer tételt számláló adatbázisával, hogy a számunkra megfelelő tárgy rajzát letöltve, kinyomtassuk azt. Az oldal közösségi lapként is funkcionál, főként 3D nyomtatható és lézervágható tárgyakat gyűjt egybe. A tervek alatt láthatók már elkészített művek is. Kiváló alap a térbeli nyomtatással való ismerkedéshez. Az egyik legfontosabb dolog pedig, hogy az itt található tervek mind szabadon letölthetők.

A koreai irodalom világa

A blog 2015-ben indult útjára azzal a céllal, hogy megismertesse az embereket a koreai irodalommal. Az irodalom fogalma az én felfogásomban sokrétű, a határokat lazán kezelem. Bármi, ami segít megérteni és megismerni az adott kultúrát, és írásos formában van, számomra koreai irodalomnak minősül, legyen az szakkönyv, regény, manhwa vagy egy egyszerű prospektus.

A koreai irodalom megismeréséhez először érdemes szót ejteni a koreai írásrendszer, a hangul kialakulásáról, a koreai művek magyar nyelvű megjelenésének kezdetéről. Emellett fontosnak tartottam, hogy ne csak a művekről beszéljek, hanem azokról az összekötő intézményekről is, akiknek a segítségével közelebb juthatunk a kultúrájuk megismeréséhez. 

Neil Gaiman: Miért függ a jövőnk a könyvtáraktól - olvasás és álmodozás

Neil Gaiman előadást tartott 2013. októberében a Reading Agency felkérésére. A Reading Agency célja, hogy mindenki számára lehetővé tegye az élményszerű olvasást. Sok programjuk van, amik az olvasást és a könyvtárakat népszerűsítik és segítik.

A legjobb kiterjesztett valóság appok

A kiterjesztett valóság (AR) sokáig csak futurisztikus elképzelésnek tűnt, ám mára már kifejlődött a szükséges alaptechnológia. Az évek múlásával folyamatosan egyre jobbá és pontosabbá válnak a szoftverek, amelyek hidat képezhetnek a valóság és a virtuális világ között a telefonokban lévő GPS és kamera segítségével.

Nagy a választék a prémium fizetős alkalmazások és az ingyenesen letölthetők, valamint a profi és a kezdő fejlesztők megoldásai között. Azonban sokszor a hasznos alkalmazások kiválasztása nehezebb, mint azok használata. A továbbiakban a szerzők összegyűjtöttek a szerintük leghasznosabb appokat.

Central Library

Az új évezred új könyvtárat kíván - a Központi Könyvtárat. Helsinki városa elindította a Helsinki Központi Könyvtár (Central Library) projektet, melynek célja egy új könyvtár a Töölönlahti területén, Helsinki központjában. A városi tanács 2015. februárjában fogadta el a projektet és az építkezés augusztusban már el is kezdődött. A könyvtár a fő projektje a 2017-es Finnország Függetlenségének Centenáriumának, 2018-ban kerül átadásra.

Mozgókönyvtárak földön és vízen Finnországban

2015-ben 140 mobil könyvtár (könyvtárbusz) volt Finnországban. A statisztikában 2000 – 2013. évek között fel volt tüntetve a könyvtár hajó, ami Åboland-et is kiszolgálta.

Finn könyvtár kronológia

Finnország a 2017-es esztendőben ünnepli függetlenségének 100. évfordulóját. Erre az országra sokszor követendő példaként tekintünk, leendő könyvtárosként, információs szakemberként ez sokszorosan igaz.
Honnan is indult, hogyan alakult az a könyvtárak iránti szeretet, amivel már én is sokszor találkoztam finnországi utazásaim során? Az alábbi kronológia egy kis segítséget nyújthat az érdeklődőknek.