Veszedelem, istencsapása - így jellemzi Tim Cook, az Apple vezérigazgatója az álhíreket, de még Bassar El-Aszad is úgy reagált, amikor meggyanúsították 13 ezer ember felakasztásával, hogy "az álhírek korában élünk". Hazugságok és álhírek már az ősidők óta léteznek, de csak a kommunikációs forradalom és az internet elterjedése után kezdtek igazán komolyan elharapózni a hoaxok, ahogy az emberek interaktívabb módon kommunikáltak a hálózaton, és könnyebben befolyásolhatóak is lettek ezáltal.
Az álhírek világa a közösségi médiában bekövetkező hirtelen szemlélet- és véleményváltoztatások sebességére reagál, de magában foglalja a Facebook robot-algoritmusait, amelyek akarva-akaratlanul terjeszthetik ezeket a gyanútlan olvasónak. Az álhír kifejezés jelentésének kibontakozása közben még a tényekről vélt tények felett is könnyen elsiklik a figyelmünk.
1. Áltrendek, 2016. május 9.
Ezen a napon került napvilágra volt Facebook-dolgozók állítása, miszerint egész idő alatt manipulálták a Trending részlegét az üzenőfalnak, amelyen a legnépszerűbb híreket lehetett látni. Méghozzá baloldali cikkeket előnyben részesítve, elnyomva így a konzervatív híroldalakat. Heves tiltakozások után ezt természetesen Mark Zuckerberg cáfolta, és belső vizsgálatot rendelt el. Később bejelentették, hogy robotizálják a szelektáló folyamatot, és kirúgták a szerkesztői csapatot. Nem sokkal később újabb álhír terjedt egy tévés riporter politikai okokból történő állítólagos kirúgásáról, amely megint csak hamisságnak bizonyult, a Facebook ismét bocsánatot kért, és elmondta, hogy a mérnökök már dolgoznak a megoldáson.
2. Az álhírek valóságossá válnak, 2016. október 12.
A Washington Post megfigyelései megerősítik, hogy a Facebook algoritmusa továbbra is felkap álhíreket. Továbbá a jelenséget a Vanity Fair és a Fortune is elemzi. Október 20.-án a Buzzfeed is nyilvánosságra hozza elemzéseinek eredményét, amelyből kiderül, hogy a szélsőséges nézeteket valló cikkek riasztó arányban terjednek. Az ő hamis, féligazságokon alapuló cikkei több megosztást, kommentet, lájkot kapnak, ezért gyorsabban terjednek. Megállapították, hogy ezeknek az oldalaknak csakis a reklámbevételek számítanak.
3. Trump felemelkedése, 2016. november 9.
Ezen a napon írta meg a New York magazin, hogy egyenesen a Facebooknak az álhírek szűrésére való alkalmatlansága tette lehetővé Trump győzelmét a választásokon. Bár az író inkább a technológia politikára való hatását szándékozta kritizálni, mégis tovább duzzasztotta a társadalmi vitát. A demokraták ugyanis többször hivatkoztak rá, hogy az amerikaiak 62%-ának számára elsőszámű hírforrásként jelen lévő közösségi média oldalain megjelenő álhírek befolyásolták a szavazást - erre persze a republikánusok csak legyintettek, Zuckerberg pedig egyenesen "elég őrült ötlet"-nek nevezte. Nem sokkal később, december negyedikén egy férfi Washingtonban tüzet nyitott egy pizzériában, miután egy Clintonnal kapcsolatos pedofíliát is taglaló álhír-spirál odavezeti. Innentől kezdve többen a társadalomra leselkedő veszélyként aposztrofálják az álhíreket.
4. Elnöki ügy, 2016. december 10.
Egy héttel később Trump alhírnek nevezi, hogy közreműködne a The Apprentice című műsorban, amit viszont több forrás is alátámasztott. Ezek után egyes újságírók megállapították, hogy Trump kisajátította az álhír kifejezést, és ráragasztja a neki nem tetsző hírekre. Nem sokkal később "ál-híradó"-nak nevezi a CNN hírcsatornát, amely orosz kapcsolatairól faggatja. A beiktatási ünnepségén résztvevők számával való büszkélkedés után Trump csapata figyelmen kívül hagyta, hogy Obama beiktatásán jóval nagyobb tömeg volt, ezzel szembesítve Trump szóvivője úgy fogalmaz: ezek alternatív tények. A továbbiakban az amerikai elnök rendszeresen tweetel használva a "fake news" kifejezést minden véleményének ellent mondó hírre, gyakorlatilag kiüresítve a kifejezést.
Összegzés
Ahogy az internet felkapta az álhír kifejezést, úgy el is homályosította annak jelentését, ahogy a Wired cikkjéből is kiderül. Az átfogó írásból láthatjuk, ahogy az égető probléma, a félretájékoztatás szinonimájából Trump közreműködésével politikai kifejezés vált. Ami nem nekünk kedvez, áhír - gondolja ő, és tweeteli is rendszeresen. Persze ettől még az álhírek jelenléte súlyos probléma, és valóságos társadalmi, politikai befolyással rendelkezik - mindezt köszönhetően a közösségi média, mint tájékozódási forrás elterjedésének.
Forrás: https://www.wired.com/2017/02/internet-made-fake-news-thing-made-nothing/?mbid=social_fb
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése