Egy könyvekkel teli házban való felnövekedés jelentősen növeli az írás-olvasás és számolás képességét – tanulmányok szerint

A kutatásban, amit 2018-ban végeztek, összesen 31 országból vettek részt, és összesen 160 ezer felnőttet vizsgáltak. A kutatás szerint a későbbi műveltségre csak akkor van hatással az otthoni könyvtár, ha az legalább 80 könyvet tartalmaz. A vizsgálatot 2011 és 2015 között végezték. Az összes résztvevőtől megkérdezték, hogy mennyi könyvük volt otthon 16 éves korukban (egy méternyi könyv kb. 40 példánynak felelt meg a számításaikban), és teszteket végeztek velük, ahol az írás-olvasási és számolási képességüket vizsgálták. 

Az átlagos otthoni könyvtári példányok száma természetesen minden országban eltérő - Törökországban 27, az Egyesült Királyságban 143, Észtországban átlagosan 218 könyv található. Végül azt állapították meg, hogy az otthoni könyvtár méretének az írástudásra gyakorolt hatása mindenhol igen nagy. 

Az olyan otthonokban, ahol a tinédzserek szinte könyv nélkül nőttek fel, átlag alatti műveltségi és számolási szintet értek el. A kb. 80 otthoni könyvvel rendelkezők átlagos eredményt értek el, ha a könyvtár mérete meghaladta a 350 könyvet, akkor az már nem járt jelentős intelligencia növekedéssel. A kutatás megmutatta azt is, hogy a csak középfokú végzettséggel rendelkezők, de nagy otthoni könyvtárral rendelkezők ugyanakkora intelligenciával rendelkezők, mint a diplomával rendelkezők, de csak néhány könyvvel felnövők. 

A serdülőknél jelenlévő könyvek kompenzálja tehát az írástudás hiányosságait, a könyvek hatásai megegyeznek a későbbi évek oktatásával. A válaszadók iskolai végzettsége, foglalkozása és olvasási szokásaik mindenhol erősen jelzi a felsőbb szintű műveltséget, de a kutatásban résztvevők egyértelműen profitáltak abból, hogy serdülőként könyvekkel körülvéve nőttek fel. Minél több könyv volt a házi könyvtárban, annál jobbak lesznek az olvasási, számolási és infokommunikációs kompetenciájuk, függetlenül attól, hogy a szülők, illetve maguk az alanyok milyen iskolákba jártak. 

Az otthoni könyvtár mérete pozitívan kapcsolódik a digitális írástudás magasabb szintjéhez is, így bizonyított az is, hogy a szülői házban könyvekkel körülvett felnövekedés jelentős előnyökkel jár a felnőtt ember IKT-kompetenciájára. 

A kutatás 15 oldalas eredményét is átolvasva számomra is egyértelmű a kapott eredményekből, hogy nem lehet elmenni amellett a tény mellett, hogy az otthoni könyvtár jelentléte mekkora hatással van a későbbi képességeinkre. Magyarország sajnos nem vett részt a kutatásban. Erdős Attila és Lak Ágnes Rozina Olvasási szokások és a PIRLS eredmények tükrében c. tanulmányukban egy magyar otthoni könyvtári adatot feltűntetnek: "Az egy főre jutó átlagos kötetszám 2004-ben 344, 2008-ban már csak 265 darab."

Eredeti cím: Growing up in a house full of books is major boost to literacy and numeracy, study finds

Szerző: Alison Flood

Megjelent: 2018.10.10

Eredeti szöveg URL-je: https://www.theguardian.com/books/2018/oct/10/growing-up-in-a-house-full-of-books-is-major-boost-to-literacy-and-numeracy-study-finds

Ref.: Szelestei Flóra, 2020

A Facebooktól az Instagramig: felhasználói interakciók vizsgálata egy egyetemi könyvtárban

A közösségi médiafelületek, mint a Facebook és az Instagram széles körben használatosak a magánéletben, de egyre több szervezet számára válik szükségessé az ügyfeleikkel való kommunikáció és marketing célokból. A közösség média használata a könyvtárak számára is vonzónak tűnik, különösen, hogy Z-generáció tagjai számára ezek az elsődleges kommunikációs csatornák. Habár a korábbi vizsgálatok alapján Hong Kongban is ezek a legnépszerűbb platformok, a könyvtárak közösségi média felületein a felhasználók interaktivitása meglehetősen alacsony.

A tanulmány a Hongkongi Egyetem Könyvtárainak (HKUL) közösségi média használatát vizsgálja, amely nemrégiben indította Instagram oldalát, amely a Kérdezd a könyvtárost! szolgáltatással együtt a legnépszerűbb csatorna a hallgatókkal, személyzettel és az általános közönséggel való kapcsolattartásban.

A kutatás a Facebook és az Instagram használatának hatékonyságát vizsgálja a Hongkongi Egyetem Könyvtáraiban (HKUL), kevert kutatási módszerrel elemezve a HKUL két közösségi oldalán található bejegyzéseket és az egyetemi interjúkból gyűjtött felhasználói visszajelzéseket. A kvantitaív és kvalitatív adatelemzéseket interjúkkal egészítették ki, hogy növeljék a kutatás érvényességét és megbízhatóságát. A kutatási kérdések a következők voltak: Miként használja a HKUL a Facebook-ot és az Instagramot? Mennyire hatékonyak a HKUL Facebook és Instagram oldalai a felhasználók bevonásában azaz mennyire tudják aktivizálni a felhasználókat? Mi jellemzi a HKUL felhasználóit az elvárások illetve preferenciák tekintetében a Facebook és az Instagram látogatása során? 

A tartalomelemzés során a 2019 január és május közötti posztokat téma szerint kategorizálták, és statisztikai adatokat gyűjtöttek a használatról (követők, visszajelzések, különböző típusú reakciók). Ezen felül tíz hallgatóval készítettek körülbelül 30 perces, félig strukturált, irányított interjút, nagyobbrészt nyitott kérdésekkel, amely során az alanyok egy okoseszköz segítségével nézhették a platformokat.

A tartalomelemzés alapján egyértelműen a kép a leggyakrabban használt típus, minthogy a közösségi médiában a szövegintenzív szolgáltatásokról a képalapúakra helyeződik át a hangsúly és a képek kétségkívül nagyobb mértékben késztetik interaktivitásra a használókat. Az interaktivitás mindkét platform esetében alacsony, a kérdés az, hogy hogyan tudná a könyvtár aktivizálni a használókat? Megerősítést nyert, hogy a HKUL egyfajta elektronikus hirdetőtáblának használja a felületeket, és a használók közömbösségének hátterében az állhat, hogy ők viszont szórakoztató, érdekes tartalmakat szeretnének látni. A könyvtárosok továbbá félnek közvetlen hangot használni, tartva magukat a formális marketing stratégiához és nem tudnak a fiatalok nyelvén kommunikálni. Sokkal bensőségesebb hangvételre és érzelmileg pozitív posztokra lenne szükség, olyan elemek használatával mint a live videók, történetek és hashtag-ek. Az alacsony interaktivitás ellenére az interjúk alanyai hasznosnak találták a HKUL Facebook és Instagram jelenlétét. A korábbi kutatásokkal ellentétben pozitív hozzáállást mutattak, és nagyon kevés negatívumról számoltak be a HKUL közösségi platformjaival kapcsolatban. A legfontosabb eredmény, hogy az alanyok fontosnak találták a könyvtár Facebook-on és Instagram-on való jelenlétét a könyvtárról és szolgáltatásairól alkotott pozitív kép érdekében és úgy vélték, hogy a könyvtárosok elégtelen képességei és időhiány jelentik az akadályokat a HKUL közösségi oldalai ismertségének és hatékony használatának.

Forrás:

Tammy Tim Wai Chan, Apple Hiu Ching Lam, Dickson K. W. Chiu: 
From Facebook to Instagram: Exploring user engagement in an academic library
The Journal of Academic Librarianship  46. 6. November 2020 
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0099133320301208  
ref.: Leitgéb Mária 2020 

COVID-19 járvány és közösségi médiahírek Nigériában: A könyvtárak és könyvtári egyesületek szerepe az információterjesztésben

A koronavírus kitörése, amelyet az egészségügyi világszervezet Covid-19 néven ismer, félelmet és szorongást váltott ki a globális közösségből. Míg a fejlett országok tesztelik orvosi képességeiket a gyógyszerek kifejlesztése és a nagymértékű terjedés visszaszorítása érdekében, a nem fejlett országok, mint például Nigéria, a pandémiát herkulesi feladatnak élik meg, amellyel küzdeni kell a technológia és az információmenedzsment gyenge előrehaladása miatt.

 

A muszlim világ kéziratai

Az angol nyelvű gyűjtemény több mint 500 kézirat és 827 festmény digitális kiadását tartalmazza az iszlám világból. A dokumentumok 1000 és 1900 közöttiek, matematikára, asztrológiára, történelem, jog, irodalom témakörben, valamint Korán és Hadith példányok. A gyűjtemény többségében arab és perzsa kéziratokból áll, de kopt, szír és berber művek is akadnak közöttük.

 

Budapest időgép

Budapest időgép 

URL: https://hungaricana.hu/hu/budapest-idogep/terkep/

Aloldalainak megnevezése és URL-je:
Térkép (Térkép 1837-1937 / Régi utcanév kereső)
Iratok (Budapesti levéltári iratok a térképen – Tulajdoni lapok (1878–1926), Építészeti tervek, 1944. évi lakásívek)
Budapest 1944 (Budapest légifotók 1944)
1956-os forradalom és szabadságharc áldozatainak térinformatikai adatbázisa - Létrehozás dátuma: 2017


Információszolgáltatás:
A Budapest Időgép Budapest Főváros Levéltára és az Arcanum Adatbázis Kft együttműködésében a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.
Az Ismertető menüpontban rövid leírást kapunk az adatbázis felépítéséről és használatától. 

Navigáció/struktúra/webdesign:
A Budapest Időgép a Hungaricana szolgáltatás főoldaláról könnyedén elérhető az Adatbázisok között. Az adatbázis ábrájára kattintva egy alapos Ismertetőt olvashatunk az adatbázis összetételéről és használatáról. Innen a Tovább az adatbázishoz gomb segítségével léphetünk át magára a Budapest időgép gyűjteményre.

Az adatbázis 4 részre tagolódik (lsd. aloldalak). Ezek jól láthatóak és képpel illusztráltak itt a Budapest Időgép főmenüjében. A Tovább gombra kattintva máris kipróbálhatjuk az adatbázis részeit.
A Térkép almenüben rövid leírás segíti a keresést. A térképen könnyű a navigáció, az idővonalat is egyszerű használni. Külön infografikákra kattintva lehet szűkíteni a keresést épületfajtákra (pl. egyházi épület, vendéglátás, posta) is. A térkép alatti keresőmezőben szabadszavas keresést is végezhetünk a térképeken szereplő helynevek között. A keresés találati lista elemeire kattintva máris láthatjuk azokat megjelenítve az adott térképen.
„A Budapest időgép/Térkép alkalmazásban négy különböző időmetszetben (1837, 1873, 1908, 1937) az elérhető korabeli legrészletesebb nagy felbontású térképek felhasználásával készült vektoros térkép segítségével tanulmányozható a város szerkezetének átalakulása, és a különböző korú térképeken egyszerre kereshető a térképeken előforduló valamennyi egykorú név (utcák, terek, városrészek, épületek stb). A találatokat a térképen piros kijelölés jelzi, a listára kattintva a térkép nézete a megfelelő objektumra ugrik.”
A Budapest Időgép/Iratok alkalmazásban juthatunk el az egyes ingatlanokhoz kapcsolódó forrásokhoz. A térképen helyrajzi számmal kivilágított telkeken a helyrajzi számra kattintva nyílik meg a telek történeti topográfiai leírása (amennyiben szerepel a Topográfia adatbázisban) megjelennek a környékhez kapcsolódó fotók, valamint itt találhatók a levéltári forrásokhoz vezető linkek. A Történelmi térképek felirat alatt kínált beállítási lehetőségek használatával könnyedén változtathatjuk, hogy alaptérképként a mai utcatérkép (OpenStreetMap), vagy valamelyik georeferált történeti térkép szolgáljon, de választhatjuk ezeknek a Budapest Időgép / Térkép részből ismert vektoros változatát is. Egy „csúszka” állításával „átlátszóvá” tehetjük a régi térképet, és így vethetjük össze a mai állapottal.

     

Az időgép oldaláról is elérhetők a Budapestről 1944-ben készült légi felvételek. A Magyar Királyi Légierő 1944 áprilisában, az első nagyobb angolszász bombázások után pár nappal, kis magasságból végigfényképezte Budapest találatokat kapott kerületeit. Ezek az anyagok (kb. nagyjából 550 légi felvétel) váltak elérhetővé az Arcanum és a Fortepan erőfeszítéseinek köszönhetően precíziós összeillesztéssel, a feleslegek kivágásával, a torzítások csökkentésével és georeferálással.
Egyelőre önálló alkalmazásban használható az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatainak térinformatikai adatbázisa, mely az 1956. október 23-tól 1957 tavaszáig erőszakos halállal, nagy valószínűséggel a forradalmi eseményekkel összefüggésben elhunyt személyek adatait jeleníti meg térképen kereshető formában.”

Összességében:
Az oldal jól áttekinthető és könnyen kezelhető. A weboldal letisztult dizájnnal és egy négy aloldallal rendelkező menüvel rendelkezik, ahol könnyű eligazodni.
Használatához nem szükséges regisztráció vagy bejelentkezés.
A honlap az Arcanum Adatbázis kft saját fejlesztésű keresőmotorját használja. (A HUNGARICANA rendszer fontos funkciója a különböző adatbázisok, intelligens, kifinomult és együttesen való keresése: nem kell külön-külön lekérdezéseket futtatnunk, hanem lehetőségünk van egyetlen kereséssel valamennyi adatbázisban megtalálni a minket érdeklő adatokat.) A Budapest Időgép mögött a Hungaricana hatalmas adatbázisa áll, amely több millió oldalnyi digitalizált forrásanyagot tartalmaz, a város lakóira és épületeire nézve pontosan helyhez és időhöz köthető adatok tömegét nyújtva. A készítő célja, hogy „fokozatos fejlesztéssel mindez a történeti térképeken barangolva, könnyen, gyorsan, szórakoztató formában is elérhető legyen” – megvalósul.

Kínált formátumok:    

Képi tartalom (térképi adatok, képeslapok, légifotók), szöveges tartalom (helyrajzi szám kapcsolódó levéltári iratok, adatok Budapest történeti topográfiájából).

Meta-adatolás:
Minden térkép térinformatikai eszközökkel felszerelt, georeferált. Az online térképszolgáltatásokkal (Google maps, Google Earth, OpenStreetMap) szinkronizálható.
A Budapest időgép/Iratok aloldal térképén található helyrajzi számokhoz adatok, levéltári iratok, fotók, képeslapok vannak hozzákötve, sőt hiperlinken láthatjuk a Telekkönyvi betéteket és a Közjegyzői iratokat.

Web 2.0 eszközrendszer, interaktivitás, közösségimédia-kompatibilitás:
A Kapcsolat menüpontban űrlap segítségével küldhet bárki (bejelentkezés vagy regisztráció nélkül) üzenetet, megjegyzést, kérdést, esetleges hibát.
Hírlevél és RSS feed funkció egyelőre nincs. Testreszabhatósággal sem rendelkezik.
Maga a Budapest Időgép adatbázis nem rendelkezik külön Fb oldallal (csak az egész Hungaricana adatbázis - lsd. https://www.facebook.com/hungaricana/). Instagram oldala nincs.
Mobileszközökre optimalizált weboldala van.

Az ELTE BTK épülete különböző korok térképein

 

Zöld könyvtárak a zöld fenntartható fejlődés felé. Bevált gyakorlati példák az IFLA Zöld Könyvtár Díjból, 2016–2019

Green Libraries Towards Green Sustainable Development. Best Practice Examples from IFLA Green Library Award 2016–2019, Petra Hauke, http://library.ifla.org/2562/1/166-hauke-en.pdf 
ref.: Kis Adrienn, 2020

 

Petra Hauke, az ENSULIB SIG titkárának tanulmányában szélesebb körben meghatározza a „zöld könyvtár” fogalmát, majd áttekintést nyújt az IFLA Zöld Könyvtár díjának céljairól és szándékairól, ideértve az odaítélési kritériumokról is. A tanulmány bemutat néhány kiemelkedő projektet, amelyeket a 2016–2019-es IFLA Zöld Könyvtár Díj versenyén vettek részt. Az egymástól nagyon különböző választott példák (1) Írországból, (2) Kenyából, (3) Ukrajnából, (4) Németországból, (5) Horvátországból és (6) Kolumbiából származnak.
A bevezetésben a szerző hangsúlyozza, hogy „A „zöld könyvtár” kifejezés azonban nem korlátozódhat az épületekre. A zöld könyvtárak olyan tevékenységekre, eseményekre, irodalomra és projektekre összpontosítanak, amelyek bármilyen fenntarthatósággal kapcsolatban követik az ENSZ 2030-as menetrendjét, bemutatva a könyvtárak társadalmi szerepét és felelősségét mint fenntarthatósági oktatás vezetői.” 
Ezen törekvésekkel kapcsolatos tevékenységek bemutatására és jutalmazására hívták életre 2015-ben az ENSULIB (az IFLA Környezetvédelem, Fenntarthatóság és Könyvtárak Különleges Érdekképviseleti Csoportja) alapításában és német Gruyter Saur kiadó nagylelkű támogatásával az IFLA Zöld Könyvtár Díjat. AzI Zöld Könyvtár-díjat eddig 5 évben osztották ki. Az ENSULIB évente több mint 30 pályázatot kapott a világ minden tájáról. A legjobb pályázat nyertese mellett az ENSULIB értékelő bizottság legfeljebb öt pályázót választ ki kiemelkedő projektjeire.  

Az alábbiakban bemutatásra kerül néhány bevált gyakorlat.

• Cork University College, Írország - „Love our Library” kampány  

Az UCC volt az egyik első ír campus Írországban, amely zöld zászlót nyert a Környezetvédelmi Oktatási Alapítványtól – ennélfogva a könyvtár is megvizsgálta energiafelhasználását a fenntarthatóság iránti elkötelezettségének részeként. A könyvtár munkatársai az egyetemi energiacsapattal együttműködve létrehoztak egy „Zöld Csapatot” egy fenntarthatósági kampány indításához, melynek neve „Szeretem a könyvtáram” lett. A kezdeti feladat az energiafelhasználás nyomon követése és a fejlesztésre szoruló területek meghatározása volt. Gondoskodtak arról, hogy a hatékonyságnöveléssel kapcsolatos pénzügyi megtakarítások a könyvtáron belül maradjanak és a jövőbeni környezetvédelmi projektekbe kerüljenek. Az energiatakarékossági folyamat során az épület egyéb hatásait is megvizsgálták - nevezetesen az alkalmazottak és a hallgatók által keletkező hulladék mennyiségét, valamint a műanyag palackok és papírpoharak számát, amelyeket minden nap eldobtak. Bevezettek egy „kukamentes” irodai rendszert - a könyvtár összes irodájából és nyilvános helyiségéből eltávolítottak minden apró tartályt és két nagy újrahasznosítható hulladék állomást létesítettek. A kampány során az újrahasznosítási arány szinte elhanyagolhatóról 70% -ra javult. Korszerűsítették a könyvtár vízkútjait ösztönözve a hallgatókat, hogy ezeknél töltsék újra vízpalackjaikat, valamint rendezvényeken mosogatógépet használnak az egyszerhasználatos eszközök helyett. A kampány kiemelkedő eleme a kommunikáció - nagy plakátokkal és zászlókkal mindenki számára láthatóvá téve az üzenet az egész könyvtárban és a kulcsfontosságú helyeken, miszerint a könyvtár „zöldül".

Könyvtár valódi és bizonyíthatóan „zöld” változásokat hajtott végre szervezetében, a könyvtárat használó és az ott dolgozó emberek viselkedésében. (Több mint 1000 hallgató írta alá a változás támogatásának ígéretét a kampány legelején.) Ez a kezdeményezés tehát gyakorlati megoldásokat kínált az átfogó hulladékproblémákra, és jelentős hatást gyakorolt könyvtárakra szerte a világban, hiszen kiváló útitervet dolgozott ki más szervezetek számára.  

A projektet 2019-ben benyújtották az IFLA Zöld Könyvtár Díj versenyére és második helyezést kaptak.

 

• USIU-Afrikai Könyvtár, Kenya, Nairobi  - „Kert a könyvtárban" projekt
  

     Az USIU Africa könyvtár egy rendkívül nagy zöld épület, könyvtári kerttel, fákkal, növényekkel, és mindent megtesz egy zöld környezetért, amely jó levegőt biztosít a felhasználók és a személyzet számára. A növények otthonos hangulatot adnak a könyvtárnak. De nem csak a szemnek kellemesek, hanem hozzájárulnak a stressz csökkentéséhez - mind az alkalmazottak, mind a könyvtári felhasználók számára. A lapos tető lehetővé teszi az esővíz gyűjtését, amivel a kert öntözni tudják. Az épület kialakításánál ügyeltek a természetes levegőmozgás és a fény kihasználására is. A USIU Africa könyvtár pályázata gyakorlati megközelítést nyújt a fenntartható építés és a gyakorlat nehéz gazdasági körülmények között történő megvalósításához. (Ez pályázat is azt mutatja, hogy az afrikai könyvtárak szintén elfogadták a zöld mozgalmat.) 

      A projektet 2018-ban az IFLA Zöld Könyvtár Díj pályázatára nyújtották be és második helyezett lett. 

 

•  Lvivi Regionális Gyerekkönyvtár, Lviv, Ukrajna - Garbage HERO projekt
  

A projekt a 4-10 éves gyermekeknek, a szülőknek, az óvodáknak és az iskolai tanároknak szól. A projekt során a könyvtárosok tanítják a gyermekeket az öko-gondolkodásra, a természeti erőforrások gondozására, a hulladék válogatására és újrahasznosítására, valamint arra, hogy hogyan osszák meg tudásukat rokonokkal és barátokkal. A projekt minden tevékenysége interaktív, a legújabb technológiákat használja. A projekt 2016 májusában indult - az első évben 38 eseményre került sor, 971 gyermek és felnőtt résztvevővel.   
A projektet 2017-ben nyújtották be az IFLA Zöld Könyvtár Díj versenyéhez és második helyezéssel jutalmazták. 

 

• Stadtbibliothek Bad Oldesloe, Németország - “Ernte deine Stadt" - Három év zöld és fenntartható könyvtári elkötelezettség a Stadtbibliothek Bad Oldesloe környékén
  

A könyvtáraknak új szerepeket kell vállalniuk, például könnyen hozzáférhető tanulási tereket és alacsony intenzitású találkozóknak biztosíthatnak megfelelő hátteret. A Bad Oldesloe Közkönyvtár kipróbálta a civil társadalommal folytatott együttműködés új formáit - és azt a koncepciót, hogy a könyvtár helyét környezetvédelmi és fenntarthatósági kérdések platformjává és polgári központjává alakítsák. A programok között találhatunk médiakiállítást a városi kertészetről, vetőmag cserét, vezetett sétát a természetes gyógynövényekről, gyümölcsgyűjtő kerékpáros túrát, rovarhotel készítő workshopot iskolásoknak, közösségi kerti programokat, valamint egy mozgalmat, amelyben a helyi vendéglátósok egy csoportja felajánlotta „megmentett ételeit” mások számára. A Zöld Könyvtár Díj értékelői rámutattak: „Projektjük az 'Ernte deine Stadt - Takarítsd be a városod! Három év zöld és zöld fenntartható könyvtári elkötelezettség a Bad Oldesloe-i Közkönyvtárban' egyesíti a városi kertészetet a termelési terekkel és a közösségépítéssel, megmutatva, hogy a könyvtárak nem csupán könyvgyűjtő helyek. Egy másik melléktermék a régiók első közösségi támogatású mezőgazdaságának (CSA) elindítása volt."
A projektet benevezték az IFLA Zöld Könyvtár Díj versenyére 2017-ben és a díj nyertese lett.

 

 

• Nemzeti és Egyetemi Könyvtár, Zágráb, Horvátország - "Zöld Fesztivál - Zöld leszünk" projekt
  

A zágrábi Nemzeti és Egyetemi Könyvtár, valamint annak zöld Fesztiválja számos ágazatban vezető szerepet játszik. A  'Let’s Go Green' Fesztivál prezentációk és megbeszélések útján bemutatta a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos legújabb tudományos kutatásokat és lehetővé tette a zöld vállalkozások számára, hogy termékeiket és szolgáltatásaikat szélesebb megismertessék. A fesztivál népszerűsítette a fenntartható mezőgazdaságot és az élelmiszer-tudományt, a zöld technológiát, a zöld energiát és a zöld épület tervezését, valamint ezek módszereit és anyagait. 

Ezt a projektet 2018-ban az IFLA Zöld Könyvtár Díj pályázatára nyújtották be és második helyezett lett.

 

• Biblioteca Pública Municipal Daniel Guillard, Daniel Guillard, Cali, Kolumbia “Gaia - En mi biblioteca la tierra también es de todos” / “Gaia - A könyvtárom földje mindenkihez tartozik”

 

A Zöld Könyvtár Dij odaítélői szerint a Gaia elnevezésű kezdeményezés "minden korosztályt és az egész közösséget bevonja a fenntarthatósággal és a zöld gyakorlatokkal kapcsolatos tudatosság növelésébe, amelynek látható hatása van." Így könyvtár innovatív projektekkel rendelkezik minden korosztály számára, kezdve a csecsemőktől az idősekig (beleértve a kiszolgáltatott személyeket is), valamint ezek a projektek egyesítik az információs – , az öko-műveltséget és az olvasást. A könyvtár hat környezeti projektet vezet: Növekvő olvasók, Ökológiai művészek, Fedezze fel az Öko történeteket, a Radio Crea, az Élet fája és a Bio-újjászületett Színház Klub.        

A könyvtár arra összpontosít, hogy a sok társadalmi és gazdasági problémával szembesülő közösségét megújítsa - a szomszédság újjáépítésére és környezetbarátabbá tétele érdekében, miközben javítja a társadalmi és gazdasági körülményeket - jelentős gazdasági eszközök nélkül.      

 

 

Következtetés    

A 2016 óta működő IFLA Zöld Könyvtár Díj lehetőséget biztosít a könyvtárak számára, hogy az Agenda 2030 szellemében bemutassák fenntartható projektjeiket a nagyközönség számára. Egyrészt arra ösztönzik a többi könyvtárat, hogy kövessék példájukat, és másrészt egyértelművé teszik a könyvtárak fontos hozzájárulását a fenntarthatósági célok eléréséhez. A bemutatott példák egyértelművé teszik, hogy a „zöld” nemcsak ökológiai fogalmakról szól, hanem a bolygónk életének minden aspektusáról való gondoskodás és megőrzés tudatosságáról. A könyvtárak itt fontos szerepet játszanak, mint társadalmilag felelős oktatási partnerek.

 

Szlovákiai Magyar Adatbank

Megnevezés: Szlovákiai Magyar Adatbank

URL: https://adatbank.sk/

Gyűjtemény rövid leírása: A gyűjtemény célja a Szlovákia területén lévő magyarsággal kapcsolatos történeti, kulturális és társadalmi dokumentumok gyűjtése. A tárolt dokumentumok között vannak kazetták, szakdolgozatok, CD-k és folyóiratok.

Fenntartó: Fórum Kisebbségkutató Intézet

Gyűjteményhez vezető URL: http://foruminst.sk/

Információszolgáltatás:

A honlap tájékoztatást nyújt a gyűjteményt fenntartó intézményről, a támogatókról, az ott tárolt dokumentumok fajtáiról, és a gyűjtemény létrehozásának a céljáról. Tájékoztatást kapunk az általuk nyújtott szolgáltatásokról és az intézet elérhetőségeiről. A nyitóoldalon alpontokba vannak szedve a gyűjtemény részei.


Navigáció:

A gyűjtemény részeit képező alpontok további részekre bomlanak. Mindegyik lapon megtalálható a gyűjtemény logója. A keresési felület előre meghatározott mezőkből állnak és nincs lehetőség bővített keresésre.

Tételek típusai:

Az általános tétel leírásokon kívül a gyűjtemény tartalmaz fényképeket, hangfelvételeket, teljes egészében megnézhető digitalizált levéltári dokumentumokat és könyveket.

A gyűjtemény rendelkezik egyéni hagyatékokkal. Rendelkezésre állnak továbbá bibliográfiák és repertóriumok is.

Web 2.0:

Nincs lehetőség profil készítésére
Hírlevél külön a gyűjteménynek nincsen.


Közösségi média:

A gyűjtemény külön nem, de a fenntartó intézet rendelkezik rendszeresen frissített Facebook oldallal.

URL: https://www.facebook.com/foruminst/

Hasznos-e a VR alkalmazása az oktatásban?

A VIRTUÁLIS VALÓSÁG (VR) HASZNÁLATÁNAK TESZTELÉSE HALLGATÓK SEGÍTSÉGÉVEL

 

A cikk egy kísérletet tár elénk, melyben a virtuális valóság eszközét tesztelték főiskolai, egyetemi környezetben. A kísérletben könyvtártudomány - Library and Information Science (LIS) - hallgatók vettek részt, akik bevonásával vizsgálták kapcsolatukat az új technológiával, mennyire segíti őket az eszköz a tanulásban, illetve vizsgálták a szorongásra gyakorolt hatását is azon kontrollcsoport tagjaihoz képest, akik nem az új VR eszközt használták, hanem továbbra is a szokásos szövegeket és linkeket kaptak tananyag gyanánt.

 

SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS

 

Előzetes empirikus kutatások kimutatták, hogy a megfelelő tanulási technológiák valóban hozzájárulnak az eredményesebb tanuláshoz, mint önmagában a tradicionális előadás. További kutatások szerint, az új tanulási technológia újszerűsége rövid távon javítja az eredményeket. Ez alátámasztja azt a hipotézist, miszerint az elkötelezettség növeli az ismeretek jobb memorizálását. Így az utóbbi két évtizedben jelentősen megnőtt az érdeklődés a tanulási technológiák iránt. Az ingyenes VR fejlesztő programok és a használatukhoz szükséges, hozzáférhető eszközök, mint például a Google Cardboard megfelelő tárgya egy ilyen kutatásnak.

Jelen tanulmány a virtuális valóság könyvtári iskolai oktatásban betölthető szerepét vizsgálja.

 

EMPORIA ÁLLAMI EGYETEM KÖNYVTÁR- ÉS INFORMÁCIÓKEZELÉSI ISKOLA

 

A tanulmány helyszíne az Emporia (KS) Állami Egyetem Könyvtári és Információkezelési Iskolája, mely hibrid oktatási formát biztosít. A program alapvetően online zajlik, csoportonként kettő személyes, jelenléti hétvégével. Jelen kísérleti tanulmány célja, hogy megvizsgálja, mennyire képes a VR technológia támogatni vagy kiváltani a személyes hallgató jelenlétet azáltal, hogy virtuális valóság segítségével tárja a hallgatók elé az oktatáson megélt tapasztalatokat.

 

MÓDSZER

 

Két csoportra osztották a hallgatókat: kísérleti és kontroll csoportra. A kísérleti csoport egy karton VR fejhallgatót kapott (hasonlóan a Google Cardboardhoz) és hozzá tartozó használati utasítást, hogy segítségével interaktívan tudják megélni az élményt. A kontrollcsoport tagjai linkeket kaptak, melyek ugyanazt az információt tartalmazták, mint a VR élmény. A hallgatókkal előzetes teszteket és felméréseket is kitöltettek, többek között arról, hogy mennyire és milyen körülmények között szeretnék használni a készüléket. Nagyrészt pozitív kicsengésű eredmények születtek, érdeklődés volt tapasztalható.

Egy olyan VR élményt fejlesztettek ki, ahová a használók feltölthettek képeket, melyeket 360 fokos kamerával készítettek, „húz és vidd” interaktív elemeket, beleértve szövegdobozokat, videókat, hanganyagokat. A felhasználók az egész épületben eligazodhattak, gyakorlatilag találkozhattak a tantestülettel.

 

KUTATÁSI KÉRDÉSEK

 

Három kutatási kérdést tűztek ki:

    1         A VR javítja-e a hallgatók ismereteit iskolájukhoz kapcsolódó témákkal kapcsolatban?

    2         A VR csökkenti-e a hallgatók aggodalmát a könyvtári tananyaggal kapcsolatban?

    3         A hallgatók véleménye a VR hasznosságáról jelentősen eltér-e attól függően, hogy használták-e a VR élményt?

 

HIPOTÉZIS

 

A VR javítja a hallgatók ismeretszerzési eredményességét, csökkenti a szorongásukat és pozitívabban állnak az új technológia, jelen esetben a VR felé.

 

KÍSÉRLETI FÁZIS

 

A konkrét kísérletre 219 augusztusában került sor, 29 hallgató bevonásával. A hallgatók 33%-a a kontrollcsoportba, 67%-a a kísérleti csoportba tartozott. Mindkét csoportnak ki kellett töltenie egy előzetes felmérést. Az előzetes tesztet követően a kísérleti csoportot arra kérték, hogy használja a kutatók által létrehozott VR élményt. A kontrollcsoport a hagyományos úton érte el ugyanazt a tananyagot, linkekre kattintva. Ezekután mindkét csoportnak ki kellett tölteni egy felmérést, valamint egy utólagos felmérést is, mely arról tett fel kérdéseket, hogy például meddig használták az eszközt, hogyan befolyásolta a tapasztalat a szorongást.

 

EREDMÉNYEK ÉS KÖVETKEZTETÉS

 

A résztvevők közel 60%-a több mint 25 percet töltött a virtuális valóság élményének felhasználásával, így elmondható, hogy az interaktív videókkal történő kapcsolattartás meghosszabbítja a felhasználók figyelmét. A kísérleti csoport tagjai közül csak 10% döntött úgy, hogy nem használja a headsetet. Alapvetően elmondható, hogy a hallgatók pozitívan reagáltak a VR nyújtotta tanulási eszközre.

A kísérlet utáni teszt pontszámai gyakorlatilag azonosak voltak a két csoportban. Az előzetes teszten azonban a kísérleti csoport rosszabb eredményt ért el, így a pontszámok növekedése nagyobb mértékű volt az ő csoportukban.

A szorongás nem csökkent a várt mértékben, de ezt a kísérletet irányítói annak tudják be, hogy az új technológiával való találkozás miatt nem volt tapasztalható csökkenés. Akik használták a VR élményt, pozitívan álltak hozzá, hogy később is hasznát vehetik, ez arra utal, hogy a tapasztalatok növelik az érdeklődést, kényelmesebbé válik használata.

Az eredmények nem tekinthetők szignifikánsnak, de ez valószínűleg a kis mintanagysággal magyarázható. Valamint több diák döntött úgy, hogy abbahagyja az eszköz használatát, mert technikai nehézségekbe ütközött – ez tovább csökkentette a vizsgálható személyek számát.

A tanulmány végül megállapítja, hogy a VR pozitív hatással van a hallgatók érdeklődésére, és kissé növeli a pontszámokat és csökkenti a szorongás mértékét - bár ebből a tanulmányból semmi nem utal arra, hogy a VR tartós időtartam alatt pozitív hatásokat produkál-e.

 

Forrás:

Valenti, Sandra; Lund, Brady; Wang, Ting: Virtual Reality as a Tool for Student Orientation in

Distance Education Programs : A Study of New Library and Information Science Students

Information Technology and Libraries, 2020. Vol. 39. No. 2

https://ejournals.bc.edu/index.php/ital/article/view/11937

Ref.: Kontra Dávid, 2020