A kutatásban, amit 2018-ban végeztek, összesen 31 országból vettek részt, és összesen 160 ezer felnőttet vizsgáltak. A kutatás szerint a későbbi műveltségre csak akkor van hatással az otthoni könyvtár, ha az legalább 80 könyvet tartalmaz. A vizsgálatot 2011 és 2015 között végezték. Az összes résztvevőtől megkérdezték, hogy mennyi könyvük volt otthon 16 éves korukban (egy méternyi könyv kb. 40 példánynak felelt meg a számításaikban), és teszteket végeztek velük, ahol az írás-olvasási és számolási képességüket vizsgálták.
Az átlagos otthoni könyvtári példányok száma természetesen minden országban eltérő - Törökországban 27, az Egyesült Királyságban 143, Észtországban átlagosan 218 könyv található. Végül azt állapították meg, hogy az otthoni könyvtár méretének az írástudásra gyakorolt hatása mindenhol igen nagy.
Az olyan otthonokban, ahol a tinédzserek szinte könyv nélkül nőttek fel, átlag alatti műveltségi és számolási szintet értek el. A kb. 80 otthoni könyvvel rendelkezők átlagos eredményt értek el, ha a könyvtár mérete meghaladta a 350 könyvet, akkor az már nem járt jelentős intelligencia növekedéssel. A kutatás megmutatta azt is, hogy a csak középfokú végzettséggel rendelkezők, de nagy otthoni könyvtárral rendelkezők ugyanakkora intelligenciával rendelkezők, mint a diplomával rendelkezők, de csak néhány könyvvel felnövők.
A serdülőknél jelenlévő könyvek kompenzálja tehát az írástudás hiányosságait, a könyvek hatásai megegyeznek a későbbi évek oktatásával. A válaszadók iskolai végzettsége, foglalkozása és olvasási szokásaik mindenhol erősen jelzi a felsőbb szintű műveltséget, de a kutatásban résztvevők egyértelműen profitáltak abból, hogy serdülőként könyvekkel körülvéve nőttek fel. Minél több könyv volt a házi könyvtárban, annál jobbak lesznek az olvasási, számolási és infokommunikációs kompetenciájuk, függetlenül attól, hogy a szülők, illetve maguk az alanyok milyen iskolákba jártak.
Az otthoni könyvtár mérete pozitívan kapcsolódik a digitális írástudás magasabb szintjéhez is, így bizonyított az is, hogy a szülői házban könyvekkel körülvett felnövekedés jelentős előnyökkel jár a felnőtt ember IKT-kompetenciájára.
A kutatás 15 oldalas eredményét is átolvasva számomra is egyértelmű a kapott eredményekből, hogy nem lehet elmenni amellett a tény mellett, hogy az otthoni könyvtár jelentléte mekkora hatással van a későbbi képességeinkre. Magyarország sajnos nem vett részt a kutatásban. Erdős Attila és Lak Ágnes Rozina Olvasási szokások és a PIRLS eredmények tükrében c. tanulmányukban egy magyar otthoni könyvtári adatot feltűntetnek: "Az egy főre jutó átlagos kötetszám 2004-ben 344, 2008-ban már csak 265 darab."
Eredeti cím: Growing up in a house full of books is major boost to literacy and numeracy, study finds
Szerző: Alison Flood
Megjelent: 2018.10.10
Eredeti szöveg URL-je: https://www.theguardian.com/books/2018/oct/10/growing-up-in-a-house-full-of-books-is-major-boost-to-literacy-and-numeracy-study-finds
Ref.: Szelestei Flóra, 2020
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése