A közösségi médiafelületek, mint a Facebook és az Instagram széles körben használatosak a magánéletben, de egyre több szervezet számára válik szükségessé az ügyfeleikkel való kommunikáció és marketing célokból. A közösség média használata a könyvtárak számára is vonzónak tűnik, különösen, hogy Z-generáció tagjai számára ezek az elsődleges kommunikációs csatornák. Habár a korábbi vizsgálatok alapján Hong Kongban is ezek a legnépszerűbb platformok, a könyvtárak közösségi média felületein a felhasználók interaktivitása meglehetősen alacsony.
A tanulmány a Hongkongi
Egyetem Könyvtárainak (HKUL) közösségi média használatát vizsgálja, amely
nemrégiben indította Instagram oldalát, amely a Kérdezd a könyvtárost!
szolgáltatással együtt a legnépszerűbb csatorna a hallgatókkal, személyzettel
és az általános közönséggel való kapcsolattartásban.
A
kutatás a Facebook és az Instagram használatának hatékonyságát vizsgálja a
Hongkongi Egyetem Könyvtáraiban (HKUL), kevert kutatási módszerrel elemezve a HKUL két
közösségi oldalán található bejegyzéseket és az egyetemi interjúkból gyűjtött
felhasználói visszajelzéseket. A kvantitaív és kvalitatív adatelemzéseket
interjúkkal egészítették ki, hogy növeljék a kutatás érvényességét és
megbízhatóságát. A kutatási kérdések a következők voltak: Miként használja
a HKUL a Facebook-ot és az Instagramot? Mennyire hatékonyak a HKUL
Facebook és Instagram oldalai a felhasználók bevonásában azaz mennyire tudják
aktivizálni a felhasználókat? Mi jellemzi a HKUL felhasználóit az
elvárások illetve preferenciák tekintetében a Facebook és az Instagram látogatása
során?
A
tartalomelemzés során a 2019 január és május közötti posztokat téma szerint
kategorizálták, és statisztikai adatokat gyűjtöttek a használatról (követők, visszajelzések,
különböző típusú reakciók). Ezen felül tíz hallgatóval készítettek körülbelül
30 perces, félig strukturált, irányított interjút, nagyobbrészt nyitott
kérdésekkel, amely során az alanyok egy okoseszköz segítségével nézhették a
platformokat.
A
tartalomelemzés alapján egyértelműen a kép a leggyakrabban használt típus,
minthogy a közösségi médiában a szövegintenzív szolgáltatásokról a képalapúakra
helyeződik át a hangsúly és a képek kétségkívül nagyobb mértékben késztetik
interaktivitásra a használókat. Az interaktivitás mindkét platform esetében
alacsony, a kérdés az, hogy hogyan tudná a könyvtár aktivizálni a használókat? Megerősítést
nyert, hogy a HKUL egyfajta elektronikus hirdetőtáblának használja a
felületeket, és a használók közömbösségének hátterében az állhat, hogy ők
viszont szórakoztató, érdekes tartalmakat szeretnének látni. A könyvtárosok
továbbá félnek közvetlen hangot használni, tartva magukat a formális marketing
stratégiához és nem tudnak a fiatalok nyelvén kommunikálni. Sokkal
bensőségesebb hangvételre és érzelmileg pozitív posztokra lenne szükség, olyan
elemek használatával mint a live videók, történetek és hashtag-ek. Az alacsony
interaktivitás ellenére az interjúk alanyai hasznosnak találták a HKUL Facebook
és Instagram jelenlétét. A korábbi kutatásokkal ellentétben pozitív hozzáállást
mutattak, és nagyon kevés negatívumról számoltak be a HKUL közösségi
platformjaival kapcsolatban. A legfontosabb eredmény, hogy az alanyok fontosnak
találták a könyvtár Facebook-on és Instagram-on való jelenlétét a könyvtárról
és szolgáltatásairól alkotott pozitív kép érdekében és úgy vélték, hogy a
könyvtárosok elégtelen képességei és időhiány jelentik az akadályokat a HKUL közösségi
oldalai ismertségének és hatékony használatának.
Forrás:
Tammy Tim Wai Chan, Apple Hiu Ching Lam, Dickson K. W. Chiu:
From Facebook to Instagram: Exploring user engagement in an academic library
The Journal of Academic Librarianship 46. 6. November 2020
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0099133320301208
ref.: Leitgéb Mária 2020
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése