Bevezető gondolatok
Blogom témájául 2 évvel ezelőtt azért
választottam a biblioterápiát, mert úgy gondolom, manapság már nem csak
szakmánkban, de a társadalomban is egyre nagyobb sikernek örvend ez a fajta
foglalkozás. Ennek ellenére a terápia itthon sajnos még elég gyerekcipőben jár,
s igen kevés szakirodalom található róla mind az interneten, mind a
könyvtárakban, a hagyományos dokumentumok közt.
Blogbejegyzéseimben éppen ezért első
körben egy kis elmélettel gazdagítottam olvasóimat, annak megismerése után
pedig egy konkrét terápia megtervezésével s lebonyolításával tettem azt még
érthetőbbé követőim számára.
Első bejegyzésemben a biblioterápia internet előtti életútjával foglalkozott, melynek keretein belül ismertettem a
terápia kialakulásának történetét, a témával kapcsolatos cikkeket tartalmazó
folyóiratok körét, a biblioterápiás társaságokat, s kitértem az internet nyújtotta
lehetőségekre is.
Második blogbejegyzésemben már elsősorban
az internetes forrásokra koncentráltam, melyben rámutattam, hogy számos
könyvtár honlapján találhatunk hírt ilyesfajta foglalkozássorozatok
indításáról, bemutattam pár honlapot, többet közt az olvasás.lap.hu-t, mely bár
első ránézésre nem tűnik túl szakszerű honlapnak, igen jól összegyűjti a terápia különböző definíciót,
társaságait, ajánlott könyveit, valamint egyik legnagyobb ágának, a
meseterápiának fontos tudnivalóit. Foglalkoztam továbbá
a terápia egyik legjelesebb hazai kutatójával, Boldizsár Ildikóval, s
kifejtettem, véleményem szerint milyen lehetőségeket nyújt a foglalkozás
számára az internet.
Témám feldolgozása során foglalkoztam a
terápia büntetés-végrehajtásban betöltött szerepével, hiszen a terápia területén sokféle célkitűzéssel találkozhatunk,
melyek közt a legáltalánosabbak a mentális problémák gyógyítása, a
személyiségfejlesztés, az önismeret, a szociális képességek, az empátia, a
tolerancia fejlesztése, valamint a közösségépítés. Ezen területeket olvasva szinte
már magától értetődik, hogy a terápia létjogosultságát az adja, hogy a fent említett
intézményekbe kerülők többsége ezen készségek, képességek hiányában szenved, s
segítségre, foglalkozásra, útmutatásra szorul.
Egy sikeres foglalkozás lebonyolításának
alapkövét jelenti a jól megválasztott mű, éppen ezért egy külön bejegyzést
szenteltem a témához kapcsolódó két mű bemutatásának.
Hazánkban úttörő módon a
biblioterápiának már elektronikus formájával is kísérleteznek, melynek során
olyan elektronikai eszközöket használnak fel, mint például az iPad-ek. Az
E-biblioterápia célja, hogy a diákok számára olyan platformot biztosítson, ahol
őszintén elmondhatják véleményüket, megoszthatják gondolataikat,
tapasztalataikat, mindezzel növelve az interperszonális kapcsolataik számát, s
természetesen a célok közt szerepel a diákok önértékelésének és
konfliktuskezelésének fejlesztése is. Bejegyzésem foglalkozik az
e-biblioterápia kialakulásának hátterével, a hazai tapasztalatokkal, valamint a
foglalkozás eredményével is.
Az idei félévben három
posztban osztottam meg olvasóimmal egy konkrét foglalkozás tervezésének lépéseit,
lebonyolítását, s közben szerzett tapasztalataimat. Első írásomban a program
helyszínének kiválasztásáról, s a lehetséges feldolgozandó művek bemutatásával
foglalkoztam. Második posztom továbbra is az előkészületekkel foglalkozott, ekkor
már ismertettem a foglalkozás teljes forgatókönyvét, beleértve a bevezető játékot,
a műrészlet felolvasását, a téma feldolgozását, valamint a levezető játékot.
Témám feldolgozását a foglalkozáson szerzett tapasztalataimról, élményeimről szóló írásommal zártam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése