A Szociális és kulturális reform a századelő Budapestjén elnevezésű
blog Bevezetőjében megfogalmazott célkitűzés az indulás óta eltelt másfél év
alatt nem változott: „E blog keretei közt ennek az úgynevezett Bárczy-korszaknak
a jellegzetességeivel, az alatta végbement kulturális és szociális reformokkal,
illetve e reformok kulcsfiguráival szeretném megismertetni az olvasót
elsősorban olyan források segítségével, melyek viszonylag kevés figyelmet
keltve vészelték át az elmúlt száz esztendőt.”
A rövid bevezetőt követően, a választott témától részben
eltérve, egy módszertani áttekintés is publikálásra került. Ebben elsősorban
azt próbáltam körüljárni, hogy az internet megjelenése milyen változásokat
hozott a helytörténeti kutatások világába, mennyiben működnek manapság a már
bevált kutatásmódszertani gyakorlatok, melyek azok az új tartalmak és
tartalomszolgáltatók, melyek nélkül egy modern kutatás lefolytatása már
elképzelhetetlen.
A fenti bejegyzéseket öt, már a reformokkal kapcsolatos írás
követte, melyek, természetesen csak mintegy betekintőként szolgálnak a korszak
gazdag forrásanyagába. Ezek közül ez első a korabeli Budapest viszonyaival
kívánta megismertetni a látogatót. Szó esett a fővárosi lakosság számarányainak
változásairól, a népesség megoszlásáról és ezzel összefüggésben a századeleji
Budapesten kialakult lakásviszonyokról. Ez a bejegyzés nem csak felvezetőként
szolgált a korszak megismeréséhez, hanem konkrét előzménye is lett egy későbbi blogbejegyzésnek,
mely a fővárosi lakásépítési programmal foglakozott.
Az 1900-as évek második felében kezdődött reformtörekvésnek
számos meghatározó alakja van. Ezek közül talán a legjelentősebb az akkori
polgármester, Bárczy István.
Értelemszerű volt, hogy életének és munkásságnak különálló bejegyzést
szenteljek, melyben, ha nem is részletekbe menően, ismertetem családi hátterét,
politikusi pályájának főbb állomásait, polgármesteri tevékenységét, különös
tekintettel a reformprogramban betöltött szerepére, valamint leköszönése utáni
sorsát egészen haláláig.
Egy hosszabb kihagyás után, 2017-ben került fel három új
bejegyzés a blogra. Ezek közül az egyik a fent már említett lakásépítési
elképzeléseket, illetve ezek megvalósulását kívánta részletesen bemutatni. Itt
ki kellett térni a jogszabályi háttérre, valamint a program konkrét
számadataira. Mindezek mellett két érdekesség is szerepelt ebben a
bejegyzésben: a speciális céllal épített Népszálló, illetve a hasonló
elgondolás mentén született Népház is bemutatásra került.
A két utolsó írás témája összefügg egymással. Az 1910-es
évek elején úgy tűnt felépülhet egy fővárosi kultúrpalota az akkori Tisza
Kálmán téren, mely otthont adott volna a Szabó Ervin vezette Fővárosi
Könyvtárnak. Bár az indulás nagyon biztató volt, a kezdeményezésből sajnos nem
lett semmi. A tervezés időszakában tervpályázat kiírására is sor került, s
ennek pályaművei képezik a bejegyzések tartalmát. Közülük az első ismerteti
magát a pályázatot, valamint a díjat nyert alkotások közül jó néhányat. A
beérkezett elképzelések közül a zsűri végül Lajta Béla terveit fogadta el és
megbízta a már konkrét tervek elkészítéseivel. Ezek a tervek képezik a második
bejegyzés témáját.
Végezetül a blog jövőjéről szólnék még néhány szót. Úgy
gondolom kutatásaimmal párhuzamban tovább fogom bővíteni a blog tartalmát. A
végső cél egy olyan oldal létrejötte, mely jó kiindulási alapot szolgáltatna
minden olyan kutatónak, érdeklődőnek, aki jobban bele akarja ásni magát az
adott időszak történetébe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése