A kezdetekben ajánlott egy olyan blogot létrehozni a tartalomszolgáltatónak, ami kezdésnek jó, lehet majd később bővíteni azt. Én a blogger.com oldalon hoztam létre a vikingekkel foglalkozó blogomat, amelyben először csak a nevet adtam meg, később azonban többféle bejegyzéssel bővítem ezt. Fontos a képek használata is, mert egy színes, szép kép figyelemfelkeltő tulajdonsággal bírhat. Én is kiválasztottam a számomra legkedvesebb vikinges képet, amit fel is használtam a blog hátterének, és további képet használtam a fejlécben is. A gif kiterjesztésű képek is hasznosnak bizonyulhat egyes esetekben, mert egy mozgókép talán még jobban felhívja magára a figyelmet. Minden bejegyzésem mellé is további kisméretű képeket illesztek be, hogy ezzel még látványosabbá tegyem az oldalt. Például amikor egy könyvről írok részletesen, mellé el lehet helyezni a könyvről egy jól látható képet, így rögtön van mire asszociálnia az olvasónak.
Amikor már belekezdtünk a honlap vagy blog tényleges szerkesztésébe, akkor kell átgondolni milyen adatbázisokat, oldalakat használjunk fel hozzá. Érdemes lehet egy web 2.0ás tartalomszolgáltatást létrehozni, mert így nem csak a létrehozó, hanem a felhasználó is hozzá tud szólni az adatokhoz. Lehetőséget kell adni arra is, hogy be lehessen jelentkezni, regisztrálni az oldalra. Ezzel a funkcióval megteremthetjük az aktív felhasználó viszonyt. Egy chatelő menü is praktikus lehet egy tartalomszolgáltatásban, mert akkor ott azonnali választ kaphat az olvasó a többi felhasználóval vagy akár az szolgáltatóval is. Azt azonban mindig figyelembe kell vennünk, hogy mi a felhasználók igénye. Lehet, hogy nekünk tetszik egy menüpont, de mások számára nem egyértelmű, nem értelmezhető. Ezért mindig meg kell hallgatni oldalunk sűrűn látogatóinak a véleményét is, nehogy hibát kövessünk el, ezzel elveszítve az olvasót.
A nyílt forráskódú CMS-ek is hasznosak lehetnek, mert ezeket bátran felhasználhatjuk akár mi is. Vegyük például a Youtube csatornákat. A számos videó közül is bőven találunk olyan, ami megfelel a témánknak, így azokat akár linkelve be is illeszthetjük a szövegünk mellé, ezzel illusztrálva az adott könyvet. Továbbá, hasznos lehet még a Wikipedia is, bár mint tudjuk sokszor nem mindig hitelesek az adatok, de kiindulási pontnak tökéletes lehet. Bár hogyha valaki létrehoz egy saját oldalt, feltételezhetjük, hogy ért is hozzá, így nem kell a Wikipedia segítségére hagyatkoznia. További web 2.0-ás alapszolgáltatások használata is lehetséges. Ilyenek például a GoogleMap, vendégkönyvek, fórumok, kérdőívek stb. Feedek beágyazásával is élhetünk, mondjuk egy Facebook oldalról betöltött képet is linkelhetünk így a saját blogban. Egy vikinges filmnek, ha van Facebook oldala, amit többen lájkolnak és mindennaposan figyelik a felhasználók, akkor ezt kihasználva megoszthatjuk ott a mi blogunkat, hogy népszerűsítsük. Vagy még lehetőség van arra is, hogy egy Facebook csoportban, ahol tagok vagyunk, megosszuk, így biztosan azokhoz fog eljutni, akik érdeklődnek a téma iránt. Fontos, hogy a netpolgárnak nincs sok pénze, ezért minél olcsóbban (akár ingyen) tudja terjeszteni munkáját, annál jobb. A sok megosztással el lehet érni azt, hogy időről időre újra elővegyék és közzétegyék, így is tovább bővítve a megfigyelők számát. A tartalomszolgáltatás platformjától van több független elérésű mobil hálózatiság. Használhatjuk a Google Chrome bővítménytárát és más operációsrendszerekre írt alkalmazásokat is arra, hogy számunkra hasznos alkalmazásokat találhassunk.
Ha már mindezeket az eszközöket felhasználtuk és jól alkalmaztuk, így elért a nagyobb közönséghez is, meg kell ezt tartani. Ha úgy érezzük, hogy készen vagyunk a honlapunkkal – bár ez blognál nem mindig igaz -, hogy már mindent kiadtunk magunkból, akkor sem szabad elveszíteni az olvasókat. További fejlesztéseket kérhetünk esetleg más hozzáértő ismerőseinktől vagy bevonhatunk hasonló témában író bloggereket is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése