Az internet megjelenésével, sokkal könnyebben hozzáférhetünk mesékhez, azonban feltérképezni a mesék változásait, fejlődéseit nehéz feladat. Ilyenkor két dolog jöhet számításba, két forrástípusról beszélhetünk. Elsődleges forrás maga az adott mese adott változata. Ilyenkor lehet az eredetit keresni – ami nagyobb időtávlatoknál már nem csak nehézkes, hanem költséges is lehet – vagy kicsit régebbi mesésgyűjteményeket. Lehet ilyen például a Grimm-testvérek vagy Benedek Elek gyűjtései is, esetleg szóba jöhetnek olyan nagy alakok is mint Charles Perrault, vagy Giambattista Basile. Másodlagos, de kifejezetten tanulságos források az ezekkel foglalkozó, feldolgozó művek, függetlenül, hogy most egy tankönyvről beszélünk, vagy a népszerű Bettelheim-könyvről, A mese bűvöletéről. Ezekben a másodlagos forrásokban olyan forrásjegyzékeket találhatunk, amik az elsődleges forrásokra mutatnak, és tárgyalják is azokat.
A mesékkel kapcsolatos webes tartalomszolgáltatás több részre osztható. Az egyik csoport online mesefilmeket és gyerekfilmeket kínál ingyenes megtekintéssel és kérdéses szerzői jogi háttérrel. Közös jellemzőjük, hogy egy válaszható videólistát tárnak elénk, általában a népszerűbb és az aktuálisan keresettebb mesékkel az élen. Ezek nem csak az új meséket jelentik, például Frozen, hanem a Disney által jelenleg is népszerűsített klasszikus hercegnőket is, mint Hamupipőke, Csipkerózsika, Ariel stb. Másik jellemző, hogy a mese szó megtalálható bennük. A teljesség igénye nélkül, csak néhány példa:
Másik csoport, amivel érdemes foglalkozni a magukat a meséket írásban közlő honlapok. Ezeket a lapokat könnyebb az ’esti mese’ keresőszóval megtalálni, ők is így különítik el magukat a videóportáloktól. Általában egy címlistát közölnek, amik között válogathatunk, majd egy eszközről felolvashatjuk őket. Sajnos a legtöbbjük képet nem tartalmaz. Ide soroltam a Magyar Elektronikus Könyvtárat is, amiben sajnos nem lehet külön a mesére keresni, előbb meg kell találni az azt tartalmazó művet.
Egy érdekesség, amit szintén kiemelnék és pozitívnak tartok, a hangoskönyv után szabadon, az online hangoskönyv. Ezt a honlapot azért is emelném ki, mert klasszikusokat is megtalálhatunk benne és lehet szűrni előadó alapján is.
Nem lehet elmenni szó nélkül a Wikipedia mellett sem. Itt kifejezett mesecímekre érdemes rákeresni, már magyarul is nagyon jó minőségű bejegyzéseket találhatunk. Meseszöveget nem, de értelmezést és meseszövegre mutató linkeket tartalmaz(hat)nak, nagyon jó kiindulási alap, ha ötletünk sincs, hogy hogyan induljunk neki egy mese eredetének megkeresésének. Főleg azért, mert sajnos a meseértelmezések webes jelenléte eléggé kusza, egy-egy cikkbe lehet csak inkább belebotlani.
A mesékkel kapcsolatos online tartalomszolgáltatás nagyrészt kimerül maguknak a meséknek a közlésében és ezeknek különböző változataiban (képes, szöveges, audió). Jellemzően rendszertelen gyűjtések ezek, a keresés nehézkes, a legjobb eszköz ilyenkor a böngészőkbe épített karakteres kereső lehet (Google Chrome-ban ctrl+F). Ez azért is probléma, mert nem lehet szűrni így a tartalmat, ami egy bizonyos tartalomszint felett problematikus lehet. Másik nagy probléma, hogy a szöveges meséket kínáló honlapok egyfajta wall-of-text-ek, azaz csak szöveg, semmi más, nincsenek díszes betűk, vagy szép illusztrációk, amik gazdagítanák a meseolvasás élményét.
Fájóan hiányzó terület a mesék értelmezésének hiánya. Bár a Wikipedia nagyon hasznos, egy mélyebb elemzéshez a szakirodalom felé kell fordulni, ami jelenleg egy-két folyóirattól eltekintve sajnos csak nyomtatott formában hozzáférhető.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése