Magyar eszperantisták who is who adatbázisokban

A biográfiai műfaj első műfaj teremtő alkotása Conrad Gesner 1553-ban megjelent műve, a Bibliotheca Universalis. Ez volt az első olyan enciklopédia, amely tudósokat és írókat gyűjtött össze egy helyen.

Az első valódi életrajzi lexikonnak viszont Christian Gottlieb Jöcher német életrajzíró munkája számít a The Allgemeines Gelehrten-Lexicon, amely a 18. század közepén jelent meg. Ebben német tudósok életét és munkásságát mutatta be. Érdekesség, hogy a lexikont a kor egyik legismertebb nyomdásza, Johann Friedrich Gleditsch adta ki.

Az eszperantó mozgalom pionírjai között is felmerült az ötlet, hogy hozzanak létre egy olyan enciklopédiát, amely tartalmazza azoknak a személyeket, akik aktívan részt vettek a mozgalom munkájában és a mesterséges nyelv terjesztésében.

Eszperanto Enciklopédia - Enciklopedio de Esperanto

Ivan Shirjaev, orosz származású tanár és eszperantista indította el az első ilyen kezdeményezést az 1930-as évek elején. Már fiatalon, 18 évesen, 1895-ben kezdett eszperantó nyelven tanulni, és később számos irodalmi művét közölte eszperantó nyelvű folyóiratokban. Az enciklopédia szerkesztését kézzel írott füzetekben kezdte. 1931-ig nyolc ilyen füzetet juttatott el a Budapesten működő Literatura Mondo kiadónak, amely azonos néven eszperantó nyelven világirodalmi folyóiratot is megjelentetett. Ezek a füzetek lettek az enciklopédia alapjai.

Shirjaev azonban 1933-ban meghalt, így nem érhette meg munkája kiadását. A Literatura Mondo munkatársai folytatták a projektet, és sikerült annyi közreműködőt bevonniuk, hogy három év alatt 640 oldalnyi szöveget és 300 oldalnyi képet tudtak összeállítani. Az Enciklopedio de Esperanto végül 1933-ban jelent meg, Kökény Lajos és Bleier Vilmos főszerkesztésével, Kalocsay Kálmán nyelvi lektorálásával, valamint 57 szerző és 50 cikkszerkesztő közreműködésével.

Wikipédia – Magyar eszperantisták listája

A Wikipédián található egy lista, amely a magyar eszperantistákat sorolja fel. Ez a lista azonban nem teljes, és a felsorolt személyeknek csupán körülbelül 30%-ához tartozik kattintható hivatkozás, amely a keresett személy Wikipedia oldalára vezet. Az ott található információk minősége változó és semmilyen következetességet vagy egységes szerkesztési elvet sem követnek. A listában szerepelnek olyan nevek is, akik valójában nem voltak elkötelezett eszperantisták, sőt a nyelvet sem beszélték, ugyanakkor hiányoznak belőle olyan személyek, akik aktív és fontos szerepet játszottak a mozgalomban.

Eszperantisták Magyarországon

A magyar internet egyik eldugott sarkában találtam egy „Eszperantisták Magyarországon” című Word-dokumentumot. A dokumentum rendszerezett katalógus, ábécérendben 36 magyar eszperantista nevét tartalmazza, rövid életrajzi adatokkal, valamint az adott személyekhez kapcsolódó emlékhelyek (emléktáblák, szobrok, emlékművek) és egyesesetekben síremlékek helyének megjelölésével. A dokumentum utoljára 2006. június 30-án volt frissítve.

Néhány híresebb ember, aki beszélt vagy tanult eszperantóul 

Nemere István 23 könyve jelent meg eszperantó nyelven

Az Eszperanto.hu oldalon egy válogatott lista található, amely 22 magyar eszperantista vagy eszperantó nyelvvizsgával rendelkező személy nevét sorolja fel. A felsorolás olyan személyek rövid életrajzát tartalmazza, mint Kalocsay Kálmán, Soros Tivadar, Nemere István vagy az Utazás Kazohiniába című disztópia írója Szathmári Sándor.

A lista nem teljes, kizárólag válogatott nevek szerepelnek. Volt és ma is aktív eszperantisták szerepelnek a listában. A bejegyzések rövidek és tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a részletes életrajzi forrásokat.